TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.226,90 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.307,36 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.149,46 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 58.062,74 Ft (tonna)
Repcemag: 152.374,56 Ft (tonna)
Full-fat szója: 214.278,20 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 601 Ft
Benzin ára: 604 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 385,91
USD: 355,12
CHF: 390,24
GBP: 451,39
Hirdetés
Vadkár – Nehéz terep: a vadgazdák, gazdálkodók és természetvédők elvárásainak és érdekeinek egyaránt meg kell felelni

Vadkár – Nehéz terep: a vadgazdák, gazdálkodók és természetvédők elvárásainak és érdekeinek egyaránt meg kell felelni

Növénytermesztés - 2024.01.24

Az elmúlt év végén jó hírt kaptak a mező- és erdőgazdálkodók, terítékre került a számtalan sérelmet és jelentős gazdasági kárt okozó vadkár kérdése. Történt mindez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által bejelentett intézkedésnek köszönhetően, amely segítséget ígér a gazdálkodóknak jogos kárigényük érvényesítéséhez. Azonban a híradásokban említett vadak közül több olyan is hiányzott, amely főként az alföldi térségben nehezíti meg a gazdálkodók munkáját.

Amikor a vadkárról beszélünk, nagyon nehéz általánosságban fogalmazni, annak megjelenése és mértéke ugyanis számtalan dologtól függ. Másmilyen, ha egy adott tábla erdő vagy erdősáv szomszédságában történik, ha a közelben nagyobb összefüggő vízfelület található, ha egy tábla egyes mély fekvésű, művelhetetlen részein sűrű nádas található. Függ attól, hogy a terület milyen távol helyezkedik el a lakott területtől, a nagyobb forgalmú köz- és földutaktól, a vadakat mennyire háborgatja az emberi tevékenység. Az elszenvedett vadkár mértékét befolyásolja a helyi vadállomány nagysága, a termesztett kultúra, de hatással vannak annak rá az adott évjárat időjárási körülményei is.

A bejelentés a nagyvadakat emelte ki, ezért nem tudhatjuk, hogy az említett, 21 milliárd forint nagyságú vadkárban benne vannak-e az apróvadak által okozott károk. Ezek alatt a mezei nyulat, a fácánt, valamint a vadludak különböző fajait érthetjük, amelyek jelentős károkat is okozhatnak a szántóföldi növénytermesztésben.

Apróvadak okozta vadkár

Mezei nyúl

Egyértelműen kijelenthető, hogy az alföldi térségben a napraforgót is termesztő gazdálkodók a legnagyobb kárt a mezei nyulak miatt szenvedik el. Ezek óriási pusztítást okozhatnak a napraforgóvetésekben, aminek a mértéke a száraz tavaszi időjárást hozó évjáratokban különösen súlyos lehet. Ennek oka, hogy a száraz körülmények között a nyulak a nedvességigényüket fokozott mértékben fedezik a nedvdús napraforgónövények szöveteiből, valamint a kedvezőtlen viszonyok között a növény fejlődése is lelassul, így csak hosszú idő után képes „kinőni a nyulak foga alól”, azaz elérni azt a magasságot, ami már bizonyos védelmet jelent a hajtáscsúcs számára.

A nyulak táplálkozásuk során a növények föld feletti részeit fogyasztják. Amennyiben a károsítás szik- vagy néhány leveles fejlettségnél történik, és a vad a sziklevelek alatt „csípi vissza” a növényeket, azok elpusztulnak (1. kép).

Vadkár – Nehéz terep: a vadgazdák, gazdálkodók és természetvédők elvárásainak és érdekeinek egyaránt meg kell felelni

1. kép: Nyúlkáros, pusztulásra ítélt napraforgó

Ha a károkozás a sziklevelek vagy az alsó levélpár feletti szárrészt érinti, a növények a levelek hónalji részéből új hajtásokat nevelnek (2. kép).

Vadkár – Nehéz terep: a vadgazdák, gazdálkodók és természetvédők elvárásainak és érdekeinek egyaránt meg kell felelni

2. kép: Mezei nyúl által károsított, oldalhajtást nevelő napraforgótövek

A termésvesztés ez utóbbi esetben is bekövetkezik, mert ezeken a hajtásokon nem fejlődnek teljes értékű tányérok. Kártétel később akár jelentősen nagyobb állományokban (3. kép) is bekövetkezhet, de a legnagyobb kockázatot jelentő időszak a keléstől a néhány leveles korig tart.

Vadkár – Nehéz terep: a vadgazdák, gazdálkodók és természetvédők elvárásainak és érdekeinek egyaránt meg kell felelni

3. kép: Kései nyúlkár egy napraforgótáblán

A mezei nyulak óriási károkat okoznak az alföldi napraforgótáblákon, főleg aszályos időszakokban.

Vadludak

Az utóbbi években növekedés tapasztalható a különböző vadlúdfajok által okozott mezőgazdasági kár mértékében. Erre különösen azokon a területeken van esély, amelyek közel fekszenek olyan vízfelületekhez, amelyeken a vadludak háborítatlanul éjszakázhatnak. A kártétel főként az őszi kalászosokat vagy a repcevetéseket érintheti késő ősztől kora tavaszig. Az azonban, hogy ludak táplálkoznak egy vetésen, nem jelenti automatikusan a gazdasági vadkár bekövetkeztét. Amennyiben csupán a kalászosok leveleinek felső részét legelik vissza (4. kép), érdemi kárt nem okoznak, mert a károsítás az osztódó részeket nem érinti. Azonban ha a növény teljes föld feletti részét elfogyasztják, vagy a tépés során a gyengébb növényeket kitépik a talajból, az már egyértelműen károkozással, akár tőpusztulással jár.

Vadkár – Nehéz terep: a vadgazdák, gazdálkodók és természetvédők elvárásainak és érdekeinek egyaránt meg kell felelni

4. kép: Vadludak által legelt, de érdemben nem károsodott gabonaállomány

Hasonló a helyzet a repce esetében is, amennyiben a lombozatot tépik meg csupán (5. kép), azt a nagy vitalitású repcenövények elviselik.

Vadkár – Nehéz terep: a vadgazdák, gazdálkodók és természetvédők elvárásainak és érdekeinek egyaránt meg kell felelni

5. kép: Vadludak által okozott vadkár: megtépett repcenövény

Azonban ha a táplálkozásuk során a növény főhajtását és növekedésnek indult oldalhajtásait is elpusztítják (6. kép), a növény termést már nem vagy csak nagyon keveset képez.

Vadkár – Nehéz terep: a vadgazdák, gazdálkodók és természetvédők elvárásainak és érdekeinek egyaránt meg kell felelni

6. kép: Vadludak fő- és mellékhajtásokra is kiterjedő károkozása egy repcetövön

Fácán okozta vadkár

A fácán, mint a vadgazdálkodók által nagy számban kihelyezett, helyenként túlzottan nagy egyedszámú szárnyas vad, rendszeresen említésre kerül károkozóként. A károsítását természetesen nem lehet kizárni, azonban az általában nem éri el a gazdasági kár mértékét, az ennek következtében előforduló terméskiesés a legtöbbször ki sem mérhető. Kártétele abból fakad, hogy a magot vagy kaszatot keresve a fiatal kukorica- (7. kép) és napraforgótöveket kiveri a talajból. Ez nem minden esetben jár tőpusztulással, ha a talaj–gyökér kapcsolat nem szakad meg, az érintett növények némi szerencsével és megfelelő csapadékellátás mellett újra legyökeresedhetnek és végül termést nevelhetnek.

Vadkár – Nehéz terep: a vadgazdák, gazdálkodók és természetvédők elvárásainak és érdekeinek egyaránt meg kell felelni

7.kép: Fácánkár

Őz

Az alföldi szántókon károkat okozó apróvadakon kívül természetesen jelen vannak a nagyvadak, a legnagyobb egyedszámban az őzek. Ez a faj táplálkozása során gyakorlatilag az összes szántóföldi kultúrát képes károsítani. Gyakran figyelhetők meg a téli időszakra összeálló nagyobb létszámú csapatai, amint egy-egy gabona- vagy repcetáblán pihennek és táplálkoznak. Bár az ilyen táblák általában megsínylik az egész télen át tartó rágást és tiprást, a károkozás mértéke eltérő lehet. Gyakori, amikor a repcenövények nagyobb leveleit fogyasztják csupán el, amit egy bizonyos szintig a tövek képesek tolerálni. Azonban amennyiben a tövet egészen a talajszintig rágják vissza (8. kép), nem csupán a főhajtás, hanem az oldalhajtások képződésének reménye is elvész. Az ilyen növények csak nagyon kevés számú oldalhajtást képezhetnek, ezért a terület terméséhez érdemben nem járulnak hozzá.

Vadkár – Nehéz terep: a vadgazdák, gazdálkodók és természetvédők elvárásainak és érdekeinek egyaránt meg kell felelni

8. kép: Őzek által földig rágott repcenövények

A kalászos gabonákat ért rágáskár esetében is érzékelhetünk fokozatokat a kártételben, ami a lombozat visszarágásában mutatkozik meg, ez pedig a növény asszimilációs felületét csökkenti. Ez már önmagában is okozhat problémákat, azonban ha a rágás erősen fagyos időszakban történik meg, a sérült szövetek fokozottan pusztulhatnak (9. kép), ami további levélfelület elvesztésével jár.

Vadkár – Nehéz terep: a vadgazdák, gazdálkodók és természetvédők elvárásainak és érdekeinek egyaránt meg kell felelni

9. kép: Őzek által lelegelt, fagyhatás tüneteit is mutató lombozat az őszi gabonában

Az őzek károkozása azonban nem merül ki csupán az őszi vetésű növények károsításában, hanem érintheti a kapáskultúrákat is, például a kukoricát. Ez a csövek, a fejlődő szemek rágásában mutatkozik meg, ami akár egész csövek elvesztését (10. kép) is jelentheti. Ez erősen aszályos, száraz évjáratokban, a relatíve alacsony táplálékkínálat és elérhető nedvességforrás hiánya miatt akár jelentős mértéket is elérhet.

Vadkár – Nehéz terep: a vadgazdák, gazdálkodók és természetvédők elvárásainak és érdekeinek egyaránt meg kell felelni

10. kép: Őzkár a kukoricacsövön

A vadkár kérdése, annak egésze, megelőzése, elkerülése, az okozott károk kezelése nem jelent könnyű feladatot. A szántóföldön több érdek ütközik, megjelennek a mezőgazdasági tevékenységet végzők, a vadgazdálkodásban érintettek, de a környezetvédelem érdekei is. Ezek összehangolása bonyolult és összetett szabályozást igényel, azonban semmiképpen sem megoldás, ha a problémát a szőnyeg alá söpörjük. Remélhetőleg ez most, köszönhetően a cikkünk elején említett kezdeményezésnek, nem fog megtörténni. Minden szereplőnek ez lenne az érdeke!

 



Szerző: AgrárUnió

Címkék: vadkár
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Nem ígérkezik könnyűnek a jövő a vetőmagszektor számára

Exportpiaci zavarok és áremelkedések nehezítik a hazai vetőmagszektor helyzetét, hosszabb távon pedig a ...