Érvek a szója mellett – Alakulóban van egy új irány, ami a fehérjenövényeknek kedvez
Növénytermesztés - 2023.12.23
A szója, ez az eredményesen termeszthető fehérjenövény a búza, kukorica, napraforgó és repce mellett egyre fontosabb szerephez jut Magyarországon is a vetésforgóban. A vetésterület nagysága a KSH-adatok szerint 2000-ben mintegy 22 ezer hektár volt, 2010-ben közel 38 ezer, az elmúlt években pedig 60 000 hektár körül alakult. Mely okok vezetnek a szója vetésterületének várhatóan jelentős növekedéséhez?
Óriásit változott a világ velünk az elmúlt években, és úgy tűnik, ez a változás leginkább a növénytermesztőket érinti. A gazdák az elmúlt évben azt tapasztalhatták, hogy a rendkívüli aszály miatt a legnagyobb területen vetett tavaszi kultúra termésátlaga az elmúlt öt év átlagához képest lefeleződött, ezzel veszteségessé téve a gazdálkodást – vezeti fel a témát Bene Zoltán, a Karintia Kft. ügyvezetője.
Ahogyan a szakember fogalmaz, nagy a bizonytalanság a gazdák körében, aggódnak a jövőt illetően; tavaly az aszály, idén pedig a megemelkedett inputanyagárakkal párosuló csökkent terményárak okoznak fejfájást, amit tetéz a jelentős értékesítési nehézség. Keresik a kiutat, új irány van kialakulóban, ami tartós szójavetésterület-emelkedést vetít előre. Felfutóban a szója, és a Karintia Kft. meggyőződése – hangsúlyozza Bene Zoltán –, hogy ez az új irány stabil lehet, és nem a 2015-ös tiszavirág-életű, hirtelen vetésterület-emelkedés ismétlődik meg.
Könnyebben értékesíthető
A szóját idén 58 400 hektáron vetették Magyarországon – ez indokolatlanul alacsony szám, viszont a 3 tonna/hektár feletti országos termésátlag igen jónak mondható. A sztereotípiára, mely szerint a szója érzékeny, kényesebb növény, alaposan rácáfolt a 2022-es teljesítménye, amikor is mind a napraforgót, mind pedig kukoricát lekörözve tette le névjegyét a kétkedő gazdák előtt. A szója jobban meg tudott birkózni a tavalyi rendkívüli körülményekkel.
A szója abban is különbözik a versenytársaitól, hogy könnyen értékesíthető – hangsúlyozza a szakember, a jelenlegi legfontosabb problémára utalva. – Ennek az egyik fő oka az, hogy a rendelkezésre álló mennyiség lényegesen kisebb mind hazánkban, mind az egész Európai Unió területén, mint az igény. Míg Magyarországon a szükséglet 5-600 ezer tonna körül alakul, addig a megtermelt mennyiség az idei évben csupán a töredéke, 175 ezer tonna. Európai uniós szinten pedig a szükséglet 30 millió tonna, a termés a rekord ellenére csupán 3 millió tonna körül alakul. Ez az egyik és legfontosabb érv – valamint a GMO-s szójababtól való hazai és európai függetlenedési törekvés –, ami garantálja, hogy a szója hosszú távon a döntéshozók fókuszában marad.
Jövedelmező
A szója tavaly – az évszázad egyik legaszályosabb évében – is bizonyítani tudta, hogy az országos átlagot tekintve eredményesen termeszthető. Idén az eredményességét tovább fokozta, hiszen a fedezeti pont 1,5 és 1,8 tonna körül alakul. Tehát a szójatermesztők átlagosan hektáronként mintegy 200 ezer forintnyi profitra tehettek szert. A jövedelmezőséget segíti a szemesfehérje-termeléshez kötött támogatás, ami az előző évben 74 ezer forint feletti összeg volt, az idén pedig a becslések alapján meghaladhatja akár a 90 ezer forintot is hektáronként. Tehát a szója jövedelmezősége megkérdőjelezhetetlen.
A szója termésátlaga 3 t/ha volt országosan, a fedezeti pont 1,5 és 1,8 tonna körül alakul. Tehát a szójatermesztők hektáronként mintegy 200 ezer forintnyi profitra tehettek szert.
Takarékos, stratégiai növény
A harmadik, nem kevésbé fontos szempont a kultúra választásánál a takarékosság. Bene Zoltán szerint a szója itt is megállja a helyét, hiszen kevesebb inputanyag használata mellett, gépberuházás és akár szárítás nélkül is kisebb logisztikai költséggel termeszthető. Minőségi vetőmag használata mellett a nitrogénpótlás-mentes termeszthetőség is hozzájárul a jövedelmezőséghez.
Nem kevésbé erős érv a szója mellett az, hogy stratégiai növény, és a jövőben is az marad: 2024-től lép életbe a fehérjeprogram az Európai Unióban, ahol is a brüsszeli döntéshozók fókuszba helyezik a szója termesztését.
A kulcs a függetlenedés
A hosszú távú gondolkodás lényege a függetlenedés. Függetlenedés a magas gázáraktól, az értékesítési nehézségektől, bizonyos mértékig a szélsőségesebb időjárási körülményektől és általánosságban a bizonytalanságtól. E felismerés után következik a továbblépés szakasza, amihez a gazdák számára a megoldás, a kulcs egy gazdaságosabban, biztonságosabban, takarékosabban, eredményesebben termeszthető, stabilabban értékesíthető növény. Ez a növény pedig a Karintia Kft. szenvedélye, a szója – fogalmazott Bene Zoltán.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: szója, szójatermesztés, Karintia Kft., vetőmagA FAO új iránymutatást tesz közzé a szarvasmarhák influenza ...
Növényvédelem és ami mögötte van – A HORSCH fejlett talajművelő ...
Folytatódik a legkisebb termelők támogatási programja
A vetéstechnológia és a vízellátás hatása a csemegekukorica ...
Mákja van! – Telephelylátogatáson a Fine-Seed-nél, ...
A legfontosabb gyakorlati tippek a nyertes Öntözésfejlesztési ...
Terméshozam és ellenállóképesség – Jönnek a szezon legjobb ...
A 2025. évi AGROmashEXPO Hazai és Nemzetközi Termékfejlesztési ...
Íme, egy új, stressztűrő kukorica, kiugró termőképességgel
„Sok hűhó semmiért?” – Gondolatok a magyar vetőmagágazat ...