TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 65.934,70 Ft (tonna)
Napraforgómag: 141.894,57 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.049,15 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 53.080,68 Ft (tonna)
Repcemag: 160.540,57 Ft (tonna)
Full-fat szója: 207.331,58 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 605 Ft
Benzin ára: 607 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 387,87
USD: 357,68
CHF: 393,49
GBP: 452,43
Hirdetés
Padlón van a gabonapiac

Padlón van a gabonapiac

Növénytermesztés - 2023.12.15

Nincsenek könnyű helyzetben a gazdálkodók, a magas inputárak és az alacsony felvásárlási árak kétségbeejtő helyzetet teremtettek az ágazatban. Aki teheti, a tartalékot forgatja vissza, és reménykedik benne, hogy 2024-ben megfordul a trend. Erről beszélgettünk gazdálkodókkal és kereskedőkkel.

Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője szerint a gazdák számára az egyik lehetséges kiutat a jelenlegi helyzetből a szójatermesztés jelentheti. „Tavalyi még jogos volt a bizakodás a termelők részéről, hiszen abban reménykedtek, hogy az évszázad aszálya nem ismétlődik meg. Most viszont azért nehéz a helyzet, mert részben az ukrán áruk beáramlása letörte az árakat, és a legtöbb kultúra esetében visszavetette a keresletet. Különösen nehéz helyzetben vannak azok a növények, amelyekből a megtermelt belföldi igényen felüli volumenükből kifolyólag exportra vagyunk kénytelenek szállítani. Aggasztó, hogy nem tudjuk biztonsággal állítani, hogy ezek a piacok jövőre tárt karokkal fogadják a magyar terményt” – ad képet a jelenlegi helyzetről a cégvezető.

A szójával nem lehet melléfogni?

Bene Zoltán szerint a szója-termőterület emelkedésének az jelenti az egyik motorját, hogy termelők keresik az olcsóbban előállítható, stabilabban teljesítő és mindenekelőtt kiszámítható piaccal rendelkező növényeket. A szója a felsorolt feltételek mindegyikének képes megfelelni.

Magyarországon évente hozzávetőlegesen 60 000 hektáron vetünk szóját, a belföldi szükséglet ugyanakkor 5-600 ezer tonna körül alakul. Az EU szintjén számolva még kontrasztosabb a kép. A 27 ország együttesen 35 millió tonnányi szójaigényével szemben csupán 3 millió tonna GMO-mentes terméket állítunk elő. Sőt, még az ukrán terméssel együtt sem fenyegeti az EU27-et a túltermelés okozta értékesítési nehézség. A számokból jól látszik, hogy nagy valószínűséggel a következő években nem fogunk tudni annyit elállítani, mint amennyire a belföldi és az európai iparnak szüksége van. Magyarországon döntő részben takarmányozásra használjuk a megtermett szóját, ehhez képest a szomszédos Ausztriában – ahol már 90 ezer hektáron vetik –, 40 százalékban étkezési célra. Nagyon érdekes ez a trend, amely kihat többek között a fajtaválasztásra is. A szója iránti érdeklődést tovább növeli, hogy az idei évben átlagosan 200 ezer forint hasznot realizálhattak vele a gazdák.

A bizonytalanságnál nincs rosszabb

A Derecske Petőfi Mezőgazdasági Kft.-nél 1500 hektáron termelnek szántóföldi növényeket, és 700-800 hektáron szarvasmarhákat tartanak. Szabados Attila ügyvezető elmondása szerint a húsmarhaprogram jól működik, a tej felvásárlási ára viszont az utóbbi időszakban erőteljes csökkenést mutat, jelenleg 140 forint körül veszik át.

„Azért, hogy a szántást és a jövő évi talajmunkát ki tudjam fizetni, nyomott áron kellett értékesíteni a terményeket, különben nem tudtam volna finanszírozni. Az inputárak 30-40 százalékos növekedést mutatnak, miközben a búza és a napraforgó ára is a felére esett. A legrosszabb a bizonytalanság most a szektorban, ha lehetne tervezni, akár csak 10-15 százalékos nyereséggel számolva, akkor sokkal könnyebb lenne a helyzet. De ez jelenleg nincs így, így a gazdák – és köztük én is – a korábbi tartalékot éljük fel, hogy jövőre is tudjunk vetni. Beszálltunk az AÖP-be is, de ez gyakorlatilag két ember munkáját köti le, mert annyi adminisztrációval jár, akik ezt kitalálták, biztosan nem dolgoztak még az agráriumban.”

Arra a kérdésre, hogy jelenthet-e számára megoldást a szója termesztése, azt nyilatkozta, hogy a klíma nem megfelelő a növény számára ezen a területen, így nem jöhet szóba.

Az inputárak 30-40 százalékos növekedést mutatnak, miközben a búza és a napraforgó ára is a felére esett.

Spórolással próbálnak túlélni

Dávid István, a Csiff-Land Kft. agronómusa, növényvédelmi szakirányítója sem optimista a magas inputárak miatt. A cég 1800 hektáron termel szántóföldi növényeket: főleg kalászos gabonát, napraforgót, repcét.

„A vetésterület háromnegyedét őszi vetésű növények teszik ki, egynegyedét tavaszi vetésűek. Ezt azt jelenti, hogy az idén betakarított növények zöme alá már tavaly ősszel megtörtént az alaptrágyázás, illetve tavaly őszi-téli műtrágyabeszerzésre volt szükség a kora tavaszi fejtrágyázáshoz. Gyakorlatilag ez az időszak volt az, amikor extrém magas volt a műtrágya ára. A tavaszi időszakban csökkent a műtrágya ára, de így is a duplája vagy másfélszerese a normálisnak. Ha a két-három évvel ezelőtti árhoz viszonyítunk, akkor az inflációt meghaladóan is jóval nőtt. Összességében az idén betakarított növényeket nagyon magas műtrágyaár mellett termeltük meg. És amit idén ősszel vetettük el, még ahhoz is viszonylag magas áron kellett alaptrágyát venni.”

Megítélése szerint a műtrágya ára még mindig magas, így a gazdák sokan egyszerűen kihagyják vagy nagyon visszafogják a használatát, ami miatt a kereskedők nem nagyon tartanak itthon készletet, mert rajtuk marad. „Tehát gyakorlatilag hiába csökken az igény a műtrágya iránt, mégsem arról van szó, hogy kínálati piac van, és az ember csak odaszól a kereskedőhöz, és már jön is, hanem esetleg azt mondja, hogy korlátozott a készlet és a választék” – számol be Dávid István a tapasztalatokról.

Arra a kérdésre, hogy hogyan látja a mostani árakat, illetve azok változását, ezt nyilatkozta az AgrárUniónak: „A műtrágya árában van egy nagyon nagy bizonytalansági faktor. A növényvédő szerek ára jobban kiszámítható, viszont ott folyamatos az emelkedés: 2022-ben és 2023-ban is, de főleg 2022-ben jelentősen megnőtt. Korábban évente 5-10%-os áremelkedés volt jellemző, tavaly viszont 20-30, és bizonyos esetekben 50 százalékra rúgott. Például a glifozát ára 2022-ben nagyon látványosan emelkedett. Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy nemcsak a növényvédő szerek, hanem az egyéb költségek is látványosan emelkedtek, mint például a gázolaj, a munkabérek, amit máshol kellett megspórolni. Az ember megpróbál kevesebbet tenni abból, amiről úgy gondolja, hogy a hiányában nem fog számottevően csökkenni a termés. Általában ezek a lombtrágyák, biostimulátorok. Mi, ha nem is drasztikusan, de azért 20-30 százalékkal csökkentettük ezek felhasználását, de átgondoltabban juttatunk ki műtrágyákat is” – mondta el Dávid István.

A termesztett növényeik közül a repce igényli a legintenzívebb növényvédelmet. A technológiát azonban összhangba kell hozni a méhek és más hasznos élő szervezetek védelmével. „A felhasználható növényvédő szerek körének változásai leginkább a rovarkártevők elleni védekezéseket érintette – emelte ki a cégvezető. – A repcének sok jelentős kártevője van, és tájegységenként változik, hogy mi az, ami meghatározó az adott régióban, és mi az, ami kevésbé. Azok, amik nálunk meghatározók, a jelenlegi szerválasztékkal elég jól kezelhetők. Nyilván vannak olyan helyek, ahol más kártevők hangsúlyosabbak. Ahol a korai fejlődési időszakban nagy tömegben támadnak a repcebolhák, vagy a virágzás előtt elözönlik a repcét a fénybogarak, ott megérzi az ember a neonikotinoid csávázószerek, a klórpirifosz vagy az indoxakarb hatóanyagú készítmények hiányát.”

A másik gondot az alacsony felvásárlási ár jelenti. „Nem lenne a jelenlegi inputárakkal egyébként alapvetően probléma, ha a felvásárlási árak nem estek volna vissza a háború és a Covid előtti szintre. Gyakorlatilag 50-60 ezer forintért veszik tonnáját a búzának, ez az öt évvel ezelőtti ár. Öt évvel ezelőtt 60-70 ezer forint volt egy MAS műtrágya, most pedig a kétszerese.

Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy nemcsak a növényvédő szerek, hanem az egyéb költségek is látványosan emelkedtek, mint például a gázolaj, a munkabérek.

KSH: éppen a mezőgazdaság állítja meg a recessziót

A KSH közlése szerint az éves alapon mért 0,3%-os visszaesésben az ipar és a piaci szolgáltatások, utóbbin belül főként a kereskedelem, illetve a tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység játszotta a legnagyobb szerepet. A csökkenést a mezőgazdaság jó teljesítménye mérsékelte. A havi részadatok ismeretében az előző negyedévhez mért 0,9%-os GDP-növekedéshez a termelőágazatok járulhattak hozzá, legalábbis az ipar, (minimálisan) az építőipar, illetve a mezőgazdaság teljesítménye javulhatott – számolt be az adatokról a Portfólió. A GDP változásában a mezőgazdaság jelentette a húzóágazatot, amely a tragikus 2022-es év után idén jó terméseredményeket produkált. Számokban kifejezve a második negyedévben az éves GDP-index, köszönhetően a mezőgazdaságnak, 1,7 százalékponttal nőtt, és hasonlót várnak a harmadik negyedévre is.

A műtrágyagyártók helyzete sem egyszerű

A 24.hu beszámolója szerint a kereskedők a nitrogéntrágyáknál 40%-os, míg a foszfor és kálium esetében még ennél is nagyobb visszaesést tapasztaltak 2021-hez képest. Az Agrárközgazdasági intézet adatai megerősítik ezt, míg 2021. január–júniusban 1105 ezer tonna műtrágyát szórtak ki, addig 2023-ban ez a szám mindössze 561 ezer tonna volt.

Mindeközben Bige László, a Nitrogénművek tulajdonosa arról számolt be a sajtónak, hogy a magas energiaárak miatt leáll a műtrágyagyártás a gyárban, majd néhány órával később ezt helyesbítette. Az utolsó információ szerint, melyet Bige az ATV-nek nyilatkozott, új technológiára tér át a gyár, amihez nem lesz szükség gázra, így kiküszöbölhetik a rájuk kivetett különadót. Az átállás fél évet vesz igénybe, a tervek szerint júniusra készülnek el. Ha a Nitrogénművek mégis bezárna, az megint áremelést hozna magával, vélik a szakértők. Kérdéseinkkel kerestük a Nitrogénműveket is, ám megkeresésünkre nem kívántak válaszolni.

Hasonlóan szűkszavú volt a Bayer Hungária Kft. is, amely mindössze egy kérdésünkre reagált, mely arra vonatkozott, hogy milyen problémákkal járhat az ismeretlen eredetű vetőmagok és növényvédő szerek használata, amelyet azért választanak a gazdálkodók, mert jóval olcsóbbak, mint társaik.

„Jelen gazdasági környezetben és helyzetben felértékelődtek a jó ár-érték arányú megoldások, sok termelő választja a kedvezőbb árfekvést. Sajnos ez azt is jelenti, hogy megélénkült az illegális termékek iránti kereslet. Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy nem biztos, hogy ezen termékek lesznek a legjobb megoldások. Mi a garancia arra, hogy az a termék van a kannában, amit a címke sugall? Mi a garancia arra, hogy ezek a termékek megfelelő körülmények között kerültek tárolásra? Tudjuk, hogy mind a vetőmagnál, mind pedig a növényvédő szereknél a tárolási körülmények nagyon fontosak. A Bayer Hungária Kft. mindig az adott ország jogszabályainak megfelelően jár el, így az itthon vásárolt termékekre vállal garanciát. Kereskedelmi szerződéseink és együttműködésünk a kereskedőinkkel a garancia arra, hogy a termelők magas minőségű termékeket vásároljanak és használjanak itthon” – válaszolt Vajda Beáta marketingvezető.




Szerző: AgrárUnió

Címkék: gabona, gabonapiac, szója, műtrágya
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Körös-Maros Nemzeti Park – Ahol a kerecsenek természetes ...

Magyarországon napjainkban a legtöbb természetes gallyfészekben költő kerecsensólyom a Körös-Maros Nemzeti Park ...