A füge szaporítása könnyebb, mint hinnéd – Mutatjuk, hogyan kezdj bele!

HONNAN SZÁRMAZIK A FÜGE ÉS MIT KELL TUDNI RÓLA?

A közönséges füge (Ficus carica) a mediterráneumból származik, ahol már évezredekkel ezelőtt felismerték fogyasztásának előnyeit. Hazánkban is egyre elterjedtebb, mivel tekintélyes megjelenésével, csodás lombjával és finom gyümölcsével belopja magát az emberek szívébe. A kifejlett fügebokor akár a 3-4 métert is elérheti. Ültetésének helyét ezért úgy kell megválasztanunk, hogy figyelembe vesszük a végleges méretét. 

A téli fagyokat jól bírja, azonban érdemes takarni a tövét, főleg a fiatalabb példányok esetében. A takarás legtakarékosabb módja, ha a saját lehullott lombját használjuk fel. A füge kedveli a forró nyarainkat és bőséges terméssel látja el a gyümölcsét kedvelőket. 
Érés idején csak körbesétáljuk a bokrot és lecsipegethetjük a friss gyümölcsöt, készíthetünk belőle lekvárt, ízesíthetjük vele süteményeinket, de meg is aszalhatjuk.

A FÜGE SZAPORÍTÁSA DUGVÁNYOZÁSSAL 

Ne csak egy fügebokrunk legyen, legyen több fügebokrunk!

Ha felmerült bennünk, hogy szeretnénk több fügét a kertbe, mert elfér, akkor az a legjobb megoldás, ha mi magunk állítjuk elő az új, kiültetendő példányt. Nemcsak ingyen van, de ráadásul a már bevált fajtát „klónozhatjuk” a dugványozással. Ezzel a módszerrel egy a tulajdonságaiban teljesen azonos, genetikájában megegyező növényt kapunk. 

A füge szaporítása végtelenül egyszerű, csak néhány fontos szabályt kell betartanunk. 
Vágjunk is bele!

MIKOR KEZDJÜK EL A GYÖKEREZTETÉST?

A téli mélynyugalmi állapotán kívül bármelyik évszakban belekezdhetünk a füge a gyökereztetésébe. Általánosságban azonban elmondható, hogy az őszi dugvány lassabban fog megeredni és valamivel többet kell várnunk a kívánt eredményre. Az a legjobb, ha kora tavasztól, nyár elejéig kezdünk bele a műveletbe. Az ekkor gyökeret eresztett dugványokat az áttelelés után, tavasszal ki is ültethetjük a helyükre.

A FÜGE DUGVÁNYOZÁSA LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

A dugvány megszedése

• A dugvány megszedésénél felmerül bennünk a kérdés, hogy melyik ágrészt vágjuk le. A választás során kerüljük a legfiatalabb ágakat és az idősebbeket, leginkább a 2-3 éves hajtásvégek a megfelelők erre a feladatra. Gyorsabban gyökeresednek és strapabíróbbak lesznek.
• Az a dugvány a legjobb, amelyik több ízközzel rendelkezik, mert onnan erednek a gyökerek. Minél több a szárcsomó, annál több gyökeret tud fejleszteni a füge.
• A dugvány gyökereztetése során a növény nem tud felvenni vizet és tápanyagot, mivel nincs gyökere. Az anyanövényt úgy kell „karbantartani” víz-, és tápanyag-utánpótlással, hogy a megszedett hajtásrészben elegendő tartalék legyen a gyökerek megjelenéséig eltelt időszak átvészeléséhez.
• A dugvány megszedésekor mindig éles eszközzel dolgozzunk, ne sértsük meg fölöslegesen az anyanövényt a csúnya vágással.
• Távolítsuk el a dugványról a leveleket, de még a levélnyeleket is. Erre azért van szükség, mert a levélen keresztül továbbra is párologtat a növény. Ezt a vízveszteséget, gyökér híján nem tudja pótolni, így elszárad még mielőtt esélye lett volna a túlélésre. 

Az ültetőközeg

• Az ültetőközegnek laza szerkezetűnek és jó vízmegtartónak kell lennie. Erre a célra választhatunk homokot, kókuszrostot, amelyet tőzeggel keverhetünk. 
• Miért nem jó a virágföld? A tápanyagban jól ellátott talaj tömörebb, ezért a gyökerek nehezebben fejlődnek benne, továbbá nincs is szüksége ilyenkor a dugványnak tápanyagra, hiszen nem tudja azt felvenni. A nitrogénben gazdag közeg pedig a rothadási folyamatokat indíthat el.
• A füge jó gyökeresedéséhez vízre és levegőre van szükség, ezért fontos a jó szerkezetű talaj.
• A megfelelő gyökérrendszer kialakulása után már megkezdődik a tápanyagfelvétel, ezért ekkor át kell ültetnünk tápelemdús talajba a dugványt.

A dugvány helye

• A beültetett dugványt helyezzük napfényes helyre, de kerüljük a tűző napot.
• A szobahőmérséklet (21-26°) tökéletes lesz a fügedugványnak.
• A gyökeresedéshez nagyon fontos a magas páratartalom, mivel vizet nem tud felvenni a növény, ezért a párologtatás során bekövetkező kiszáradást meg kell előznünk.
• A legjobb megoldás, ha a dugványt letakarjuk egy nylonzacskóval, amelyet kilyuggatunk, hogy a fedés alatt is tudjon szellőzni a növény közvetlen környezete. Szellőzés nélkül a dugvány berothadhat. 
• Tartsuk nedvesen a talaját, ami nem azt jelenti, hogy lucskosan nedvesnek kell lennie, mert ez is rothadáshoz vezethet.
• A füge késő ősszel mélynyugalmi állapotba kerül. Ekkor fagymentes, de a szobahőmérsékletnél hűvösebb helyre érdemes helyezni, mert a meleg korai rügypattanáshoz vezet. Ez azért kellemetlen jelenség, mert a kiültetett növényen egy későn érkező mínusz fok betörésénél lefagyhatnak a kis rügyek. Ha megfagynak ezek a rügyek, még nem kell temetnünk a növényt, de emiatt a füge visszamaradhat a fejlődésben. 
• Mielőtt a téli helyére helyezzük a dugványt, fokozatosan szoktassuk az alacsonyabb hőmérséklethez. A hirtelen hőmérsékletkülönbség miatt sokkot kaphat a növény.

A füge szaporítása megkíván némi odafigyelést, azonban a végeredmény magáért fog beszélni.

MIKOR ÜLTETHETŐ KI A FÜGEDUGVÁNY?

A fügét ültethetjük akár ősszel is, akkor viszont gondoskodnunk kell a tövének a takarásáról, mert ekkor még könnyen el tud fagyni a kis növény. A késő tavaszi fagyok után biztonsággal kiültethetjük a kis fügenövényünket. A füge, ahogy korábban írtam, jól bírja a teleinket, de az első pár évben érdemes takarni a töveit a tavaszi ültetés esetén is.
Bár bő lére eresztettem a cikket, de a füge szaporítása dugványról valóban könnyű feladat. Olyan jó nézni, ahogy napról napra fejlődik az a növény, amit mi magunk nevelgettünk a kezdetektől. Sokkal jobban fogunk hozzá ragaszkodni és szívesebben foglalkozunk majd vele.

Ha kíváncsi vagy, hogy milyen növényeket lehet még dugványozással szaporítani, kattints a linkre!

Forrás: www.fugesember.hu/2020/10/fuge-dugvanyozasa.html