TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.621,68 Ft (tonna)
Napraforgómag: 136.210,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 57.903,11 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 52.011,53 Ft (tonna)
Repcemag: 164.077,99 Ft (tonna)
Full-fat szója: 193.837,54 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 653 Ft
Benzin ára: 641 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 391,76
USD: 367,13
CHF: 402,25
GBP: 459,21
Hirdetés
Kihívások a repce őszi gyomirtásában

Kihívások a repce őszi gyomirtásában

Növénytermesztés - 2023.11.04

A védekezést precízen el kell végezni, mert a kultúrnövény könnyen alulmarad az erőforrásokért folyó versenyben

Az eredményes, magas hozamokat és jövedelmet biztosító repcetermesztés kizárólag intenzív termesztési körülmények között valósítható meg, amelyben fontos szerepet kap az őszi gyomirtás. A gyomosodás jellege, valamint a megjelenő gyomnövények faji összetétele lesz meghatározza az alkalmazott gyomirtási technológiát. Melyek azok a kihívások, amelyekre készülniük kell a repcetermesztőknek?

A repce a vetésforgóban igen sokszor kerül valamilyen őszi kalászos után elvetésre, ami magában hordozza ezek árvakelése (1. kép) megjelenésének veszélyét, valamint az azzal szembeni védekezés szükségességét.

Kihívások a repce őszi gyomirtásában

1. kép: Tömegesen megjelenő gabona árvakelés

Egyes évjáratokban, amikor bármilyen ok (zivataros időjárás, jégverés, megdőlt állományok nagy aránya, magas betakarítási veszteség stb.) miatt sok mag hullik a talajra, a száraz körülmények miatt a tarlóápolással ezek kis hányadát tudjuk csak csírázásra bírni, az árvakelés repcetáblákon jelentkező nyomása fokozott lehet. A sokszor a repcével együtt, ráadásul nagy számban kelő kalászos árvakelés már a kezdetektől veszélyezteti az eleinte lassú növekedésű, kissé gyámoltalan repcenövénykéket. A tömegesen megjelenő búza és árpa már önmagában a tömegével is képes elnyomni a repcét (2. kép), de a vízért és tápanyagokért folyó versengésben is nagyon komoly konkurenciát jelent a kultúrnövény számára. Ráadásul sok más gyomnövénnyel szemben még arra sem számíthatunk, hogy a tél során kifagynak, így megszabadulunk tőlük, hiszen ezek a növények gond nélkül telelnek át. Ezért nem maradhat el az ellenük történő védekezés, ami ugyan nem tekinthető komolyabb kihívásnak, azonban néhány szempontot érdemes szem előtt tartanunk a védekezés során.

Kihívások a repce őszi gyomirtásában

2. kép: A gabona árvakelés pusztán a tömegével is képes elnyomni a fiatal repcét

Védekezés az árvakelésű gabona ellen

Az árvakelésű gabona elleni védekezésre jelenleg több hatóanyag és igen nagy számú termék áll a rendelkezésünkre, a szelektív egyszikűirtó készítmények. Ezek majd mindegyike rendelkezik kifejezetten az árvakelés ellen alkalmazható engedélyezett dózissal. Ez azonban csupán a gabona háromleveles állapotáig, azaz gyökérváltásáig tekinthető hatékonynak, az ennél fejlettebb növények esetén a dózis emelésére van szükség. A gyomosodás jellegéből fakadóan amikor az árvakelés tömegesen, a repce kelésével egyidejűleg jelenik meg a táblán, nem halogatható a gyomirtó beavatkozás, azt a lehető legkorábban el kell végeznünk. Ez viszont nem zárja ki azt, hogy újabb kelési hullám esetén újból be kelljen avatkoznunk, azonban a repceállomány károsodásának megelőzése érdekében inkább érdemes a kétszeri kezelést választanunk, mint hogy hosszan kivárva, egyszer, de már megkésve védekezzünk. A kezelés ismétlésekor megtörténhet, hogy a második permetezésre már alacsonyabb hőmérsékleti viszonyok között kerül sor. Ilyen helyzetben célszerű az általánosan használt szermennyiséget megemelnünk, ugyanis a kezelt gyomnövények életfolyamatainak lassulása együttesen a hatóanyag természetes lebomlásával a hatékonyság csökkenéséhez vezethet. Ugyanígy kell eljárnunk akkor, ha az árvakelés nagy tömege miatt nehéz átpermeteznünk a kialakult vastag növénytakarót, amelynél nehéz elérni a megfelelő fedettséget az egymást takaró leveleken.

A gabona árvakelés több hullámban kelhet, de csak háromleveles állapotáig hatékony ellene a védekezés, ezért szükség lehet a permetezés megismétlésére.

Melegigényes „nyári” gyomnövények

A repcetermesztés környezeti körülményeinek változása, az egyre melegebb és hosszabb őszi időjárás együttesen a fagyok mind későbbre tolódásával új gyomprobléma megjelenését és erősödését okozzák. Ez a melegigényes, „nyári” gyomnövények repcetáblákon történő gyomosítása (3. kép), ami azt jelenti, hogy olyan gyomfajok jelennek meg akár tömegesen (4. kép), amelyeket inkább a tavaszi és nyári időszakban szoktunk látni a kapáskultúrákban.

Kihívások a repce őszi gyomirtásában

3. kép: Melegkedvelő, „nyári” gyomok a repceállományban

Kihívások a repce őszi gyomirtásában

4. kép: Csattanó maszlag tömeges kelése a repcetáblán

Mely gyomnövények ezek? Főként a libatop- és disznóparéjfajok, valamint a csattanó maszlag, de a helyi viszonyoktól függően akár más gyomok is megjelenhetnek. Ezek tömeges kelésükkel és gyors kezdeti fejlődésükkel jelentős konkurenciát jelenthetnek a repceállomány számára. Károkozásuk főként a vízért és tápanyagokért történő versengésben mutatkozik meg, ami a repceállomány gyenge fejlődését okozza. Ennek következtében a kultúrnövény nem kellő fejlettségi állapotban megy a télbe, így a kedvezőtlen téli időjárásnak való kitettsége fokozott, aminek következménye tőpusztulás (5. kép), az állomány kiritkulása is lehet.

Kihívások a repce őszi gyomirtásában

5. kép: Ha a fagyokra várunk, a melegigényes gyomok tőpusztulást is okozhatnak

Bár a felsorolt gyomnövényeket az első komolyabb fagyok garantáltan elpusztítják, mégsem szabad ennek bekövetkeztét megvárnunk, már korábban el kell végeznünk a védekezést, mert a károkozás addigra megtörténik. A védekezésre rendelkezésünkre állnak állománypermetezésre használható, jó hatékonysággal bíró gyomirtó készítmények, amelyek e gyomnövényeken túl más típusú gyomosodási problémát is hatékonyan kezelnek.

A melegebb, elnyúló őszök miatt új gyomfajok jelentek meg a repcében, ami új szemléletet igényelhet az őszi növényvédelemben is.

Őszi kelésű gyomnövények

A gazdálkodási körülmények jelenleg is zajló változásainak egyike gyomflóránk átalakulása, ami azt jelenti, hogy egyes gyomfajok előretörnek, egyedszámuk és így károkozásuk veszélye növekszik. Ezek közé a gyomok közé tartoznak az ősszel – és télen – kelő, áttelelő gyomnövények, amelyek nem csupán az őszi kalászosokban okoznak problémát, hanem a repcében is. Ezek a gyomok termőtájanként más összetételben és mennyiségben ugyan, de főként a veronika- és árvacsalánfajok, a pipacs, a sebforrasztó zsombor (6. kép), a vadrepce, a repcsényretek és a tyúkhúr lehetnek. Természetesen a felsorolt kétszikű gyomnövényeken túl egyszikű fajok is megjelennek, azonban az árvakelésű gabona ellen elvégzett védekezés általában ezek egyedszámát visszaszorítja.

Kihívások a repce őszi gyomirtásában

6. kép: A sebforrasztó zsombor a repce egyik nehezen irtható gyomnövénye

E gyomnövények károkozásának egyik oka, hogy már korán megjelenhetnek a repceállományban, ami akár a tömeges mértéket is elérheti (7. kép). Bár ezek esetében általában nem beszélhetünk arról, hogy az őszi időszakban fizikailag elnyomnák a repcét, állandó konkurenciát jelentenek számára a vízért és tápanyagokért folytatott versengésben. Mivel ezek a gyomnövények gond nélkül áttelelnek, nem számíthatunk arra, hogy tavaszra eltűnnének az állományból.

Kihívások a repce őszi gyomirtásában

7. kép: Az ősszel kelő és áttelelő gyomok tömegesen képesek megjelenni a repcében

Sőt, kedvező körülmények között akár még fejlődhetnek is a téli időszakban, ami miatt tavaszra már nehezen irtható gyomtömeget alkothatnak. E gyomnövények elleni védekezésre több termék közül is választhatunk, amelyek között vannak preemergens módon, a vetés után, kelés előtt alkalmazható, valamint posztemergensen kijuttatható készítmények.

A preemergens technológia talajon keresztül érvényesülő, hosszan tartó védelmet képes nyújtani a repceállomány számára, azonban a jó hatáskifejtéshez a kijuttatást követő két héten belül legalább 15-20 milliméternyi bemosó csapadéknak kell érkeznie. A gyomirtó hatást ezen túl jelentősen befolyásolja a magágy állapota, az, hogy milyen felületre kerülnek ezek a szerek. Ha a magágykészítés bármilyen ok miatt nehézségekbe ütközik, például száraz viszonyok között történik, az gyakran csak rögös, egyenetlen talajfelszín kialakítását teszi lehetővé. Az ilyen felületet a kijuttatott gyomirtó hatóanyagok nem képesek olyan egyenletesen fedni, amire a jó gyomirtó hatáshoz szükség lenne, a kialakuló „rögárnyékhatás” miatt a kezelés hatékonysága nem éri el az elvárt szintet. Ezért érdemes azok közül a készítmények közül választanunk, amelyek állományban juttathatók ki. Ezek esetében nem kell tartanunk a hatékonyság kedvezőtlen talajviszonyok vagy a bemosó csapadék elmaradása miatt bekövetkező csökkenésétől, ráadásul a szerválasztást megkönnyíti, hogy a területen már megjelenő gyomfajoknak megfelelő kombinációt választhatunk.

A repcetermesztés őszi munkaműveleti között a kártevők elleni védekezés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap állományunk gyomnövényekkel szembeni védelme is. Az általuk támasztott versengés a repceállomány gyengüléséhez vezethet, garantáltan rontja annak fejlődését, kondícióját, ami hatással lesz a majdani termés mennyiségére is. Érdemes hát komolyan vennünk az ellenük történő védekezést!




Szerző: AgrárUnió

Címkék: repce, repcetermesztés, gyomirtás
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Tavaszi növényvédelem a HORSCH-sal

A permetezés és a mechanikus gyomirtás kombinálásával érhető a legnagyobb hatékonyság