
Tényleg elmozdította a Föld tengelyét a mezőgazdasági célú öntözés?
Növénytermesztés - 2023.07.11
Dél-koreai kutatók tanulmánya mutatott rá, hogy a kilencvenes évek óta öntözési céllal kiemelt vízmennyiség, a tömeg áthelyeződése 80 centiméterrel változtatta meg a Föld forgástengelyének helyét.
Földünk óriási méretű és kiterjedésű, ám ebbe a legtöbben bele sem gondolunk. Régi példa, hogy a bolygón élő összes ember beleférne egyetlen 1 köbkilométeres kockába, vagyis „összesített testtömeg” szempontjából teljesen lényegtelen, hogy 1 milliárdan vagy 20 milliárdan vagyunk, ennek nincs különösebb kihatása planétánkra.
Más kérdés a Földön lévő víz mennyisége. A teljes vízkészlet körülbelül 1,4 milliárd köbkilométerre tehető, ami viszont a bolygó teljes tömegének szintén csak elenyésző része, mintegy 0,02 százaléka. Ráadásul ennek 97 százalékát az óceánok és tengerek jelentik, amelyek a magas sótartalmuk miatt közvetlenül nem alkalmasak sem ivóvíz-, sem iparivíz-felhasználásra, illetve mezőgazdasági célokra sem.
Az édesvíz mennyisége tehát 3 százaléka bolygónk vízkészletének, ennek azonban 80 százaléka a sarki jégtakaróban található, summa summarum: a valóban rendelkezésre álló édesvízkészlet a Föld teljes vízkészletének csupán 0,5 százaléka.
Éppen ezért meglepő az az állítás, amit nemrég az Index egyik cikke is boncolgatott, miszerint bolygónk tengelye elmozdult a rengeteg öntözéstől. Állítólag annyi vizet szivattyúztunk ki a talajból, hogy megváltozott a Föld tömegének eloszlása, a tömeg áthelyeződése pedig eltérítette a bolygó forgásának tengelyét.
A Geophysical Research Lettersben megjelent kutatás szerint a víz mozgatása 1993 és 2010 között 80 centiméterrel változtatta meg a Föld forgástengelyének helyét.
A Szöuli Egyetem kutatóinak írásából az derül ki, hogy 2150 gigatonna vizet távolítottunk el a talajból 1993 és 2010 között, ami olyan mennyiség, ami 6 milliméterrel emelné a tengerek szintjét. Vajon mindez elegendő az említett, brutálisnak tűnő változáshoz?
A Föld forgásának tengelye folyamatosan vándorol, és a bolygó tömegének eloszlása és annak változása beleszól ebbe a jelenségbe. A mozgás a kilencvenes évek közepén kétségkívül felgyorsult, ami összefüggésbe hozható a mezőgazdaság által használt öntözővízzel. Ennek egy része elpárolog, egy része a folyókba kerül, de mindkét esetben az óceánokban végzi, emelve azok szintjét.
A bolygó forgása miatt nem mindegy, hogy milyen szélességi fokon avatkozunk be a víz mozgásába – a hatás annál nagyobb, minél közelebb vagyunk az Egyenlítőhöz. A kutatás időszakában a legintenzívebb vízkiemelés közepes szélességi fokok aszály sújtotta helyein, Észak-Amerika nyugati részén és Indiában folyt.
(Fotó: Fernando Augusto/Pixabay)
Címkék: föld, bolygó, forgástengely, emberiség, mezőgazdaság, öntözés, kutatás
Terméshozam és ellenállóképesség – Jönnek a szezon legjobb ...

Korai Pioneer® kukorica hibridek nagy termésátlaggal

Mi történik télen a repcetáblákon?

A szőke szépség (2. rész) – Haflingi ló felvezetésben, ...

A mezőgépek veteránjai – KÜHNE HUNGÁRIA DRILL vetőgép

Weidemann T6025 teleszkópos rakodó – Ember, gép és szerszám ...

Változások a traktorok energiaellátásában (3. rész) – Az olasz ...

Vessen napraforgót, a klímaváltozás nyertesét!

Magas olajsavas koncentráció jelentősége napraforgóban

Megjelent Magyarországon a kiskérődzők pestise