Ki mit vet….

Minden gazdának arra kell törekedni, hogy az ő termőhelyi és egyéb adottságaihoz legmegfelelőbb vetőmagot válassza ki. A hagyományosan június közepén megtartott martonvásári kalászos szakmai nap és fajtabemutató évről-évre sokat segít a helyes döntés meghozatalában.

Az enyhe tél majd a bőséges tavaszi csapadék idén kedvezett a különféle betegségek, különösen a sárgarozsda, illetve az évek óta nem látott vörösrozsda elterjedésének. A kedvezőtlen hatások ellen a nemesítés a legjobb „fegyver” – szögezte le a martonvásári kalászos gabona szakmai napmegnyitóbeszédében Vida Gyula, az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének (ATK) főigazgatója. A termelők előtt álló kihívások kezelésében sokat segíthetnek az új tudományos módszerekkel létrehozott betegség ellenálló fajták, ráadásul ezek kevesebb növényvédőszert is igényelnek, ami az egyre erősebb uniós nyomás, elvárás és nagyarányú hatóanyag-kivonás idején nagy előnyt jelenthet.

A megjelentek nagy örömére több év kihagyás után az előadásokat idén újra a martonvásári kastélypark szigetén tartották. A megnyitót követően Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke osztotta meg gondolatait és adatait a gabonapiaci lehetőségekről. A globális gabonapiacon ma már lényegében óránként változik a helyzet, ezért az elnök szerint nagyon fontos lenne, hogy arról minden termelő folyamatosan tájékozódjon. Néhány növényvédelmi probléma ellenére itthon nagyon jó termésre számít a szakember, és felhívta a termelők figyelmét, hogy idén még véletlenül se a régi stratégia alapján próbálják majd elhelyezni a learatott gabonát, mert azok a taktikák a jelenlegi piaci viszonyok között már nem működnek. A beragadt készletek miatt valószínűleg nem mindenki talál majd helyet a gabonájának.

„Ki mint vet, úgy arat” – olvasható a Marton Genetics legújabb vetőmag katalógusának bevezetőjében, amivel a felelős vetőmag kiválasztásra szeretnék felhívni a gazdák figyelmét. A sikeres növénytermesztés alapja a termesztési célját minden értékmérő tulajdonságában, genetikájában elérni képes fajta és hibrid kiválasztása. Mikó Péter, az ATK MGI tudományos osztályvezetője a martonvásári kalászos gabonanemesítés legújabb eredményeit ismertette. „Célunk, hogy piacképes terméket, azaz megfelelő termőképességű és minőségű gabonafajtákat biztosítsunk a gazdák számára. Mindig olyat, amit a piac megkíván” – mondta el a szakember.

A legelterjedtebb továbbra is a jó malmi minőséget adó Mv Nádor. Ez a piacvezető, intenzív, „tíz tonnás” búzafajta a kiváló termőképesség és a jó malmi minőség sikeres kombinációja. Rövid szára miatt állóképessége regulátor használata nélkül is kiváló. A GOSZ-VSZT országos kísérleteiben több évjáratban is 10-11 t/ha termést produkált egyes termőhelyeken. 2018-ban Agrár Innovációs Nagydíjjal ismerték el a fajtát. A MG egyik nagy reménységeként mutatta be a hallgatóságnak az MV Seuso fajtát Mikó Péter. Ez egy bőtermő, korai malmi búza. Az állami fajtakísérletben átlagosan 8,14 t/ha-t termett, ami 9 százalékkal haladta meg a standardok átlagát. Kedvező agronómiai tulajdonságai, intenzív tápanyag-hasznosító képessége gyorsan a legnépszerűbb búzafajták közé emelheti. Az idei sárga és vörösrozsda megjelenése ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a bőtermés mellett fontos tulajdonság a betegségeknek való ellenállás is. A szintén agrárinnovációs díjban részesült Mv Ménrót azért is érdemel külön említést, mert ezt a fajtát a nagy terméspotenciál mellett a kiváló betegség-ellenállóság jellemzi, a rozsdagombákkal szembeni toleranciája kiváló. Az állami fajtakísérletekben 13 százalékkal  termett többet a standard fajtáknál. Az sem elhanyagolható, hogy a harmonikus tápanyagellátást magas sikértartalommal hálálja meg.

Ahogy az előadásokból és a katalógusból is kiderült, a cég fajtakínálata széles, nem könnyű a gazdák számára a döntés – erről már Bakos Péter Kenéz, az Elitmag Kft. kereskedelmi vezetője beszélt, aki előadásában a társaság kalászos vetőmagkínálatát ismertette. Az idei ideális termesztési viszonyoknak, illetve a tavalyi évhez képest megnövekedett vetésterületnek köszönhetően idén a vetőmagtermelésben is nagyon jó évet várnak, lesz elég szaporítóanyag, azonban az Elitmag vezetője szerint a gazdáknak már aratás után érdemes dönteniük arról, hogy melyik vagy milyen fémzárolt vetőmagot kívánnak vetni, és hogy az biztosan a rendelkezésükre álljon, és egy előzetes igényt jelezni a cég felé.

A klasszikus malmi búzák mellett folyamatosan nő az érdeklődés a bio vető magok illetve a durumbúza fajták iránt is. A tetraploid durumbúza, más néven kemény szemű, üveges, illetve makarónibúza (Triticum durum Desf) a tönkesorozat csupasz szemű leszármazottja. Az Mv Pennedur stabil, bőtermő, kiváló tésztaipari minőségű őszi durumbúza, amely rendkívül erős sikérszerkezetét a környezeti hatásoktól függetlenül is képes megőrizni. Az Mv Pelsodur korai, bőtermő, nagy sárgapigment-tartalmú, erős sikérszerkezetű őszi durumbúza fajta. A terményéből készült őrlemény a száraztészta-gyártás céljára kiváló alapanyag. A fajta különlegessége, hogy több kórokozóval szemben is kiváló ellenállóságot tanúsít.

A bio termelésben gondolkodók számára jó választás lehet az MV Pántlika, hiszen komplex betegség-ellenállósága, kiváló alkalmazkodó- és gyomelnyomó képessége, valamint minőségstabilitása révén öko célból is biztonságosan termeszthető ez a középkorai búza.

A szokásoknak megfelelően Árendás Tamás, az ATK MGI tudományos főmunkatársa a búza termesztéstechnológiájához nyújtott hasznos információkat és tudományos eredményeket, az érdeklődő gazdák az előadást követően a szántőföldi bemutató során az N-trágyázási kísérleteket, illetve a vetésiidő és csávázás szerinti kísérletek eredményit is megtekinthették a fajtasorokban.

Szerző: AgrárUnió