TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.203,61 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.553,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 60.021,85 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.089,02 Ft (tonna)
Repcemag: 159.621,06 Ft (tonna)
Full-fat szója: 210.961,02 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 647 Ft
Benzin ára: 650 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 395,06
USD: 371,09
CHF: 408,46
GBP: 461,67
Hirdetés
Nemzetközi gabonapiaci kitekintés

Nemzetközi gabonapiaci kitekintés

Növénytermesztés - 2023.07.06

Szép remények és nehézségek az európai országokban termesztett legfontosabb kultúrák esetében

2022-höz képest az idei évi időjárás egyelőre lényegesen kedvezőbben alakul a legfontosabb szemes termények termesztői számára. De mekkora területen vetették ezeket a növényeket az Európai Unió országaiban, illetve milyen helyzetben vannak jelenleg a fejlődő őszibúza-, illetve éppen csak elvetett szemeskukorica-, valamint napraforgó-kultúrák?

Az élet megy tovább, a tavalyi, szélsőségesen aszályos év után a gazdálkodóknak előre kell tekinteniük. Már a kukoricát is elvetették, így képet kaphatunk arról, hogy az őszi búza és a kukorica vetésterülete alapján hogyan alakulhat a későbbiekben a rendelkezésre álló készlet.

Őszi búza

A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) áprilisi előrevetítésében 787 millió tonnára jelzi a 2023/2024. gazdasági évben várható globális búzatermést. Ez a kibocsátás 7 millió tonnával múlhatja alul az előre jelzett felhasználást, így a világ búzakészletei 277 millió tonnára szűkülhetnek a gazdasági év végére.

Az EU-ban az egy évvel korábbit 1 százalékkal meghaladó területről, 22 millió hektárról 128,9 millió tonna (+3 százalék) őszi búzát takaríthatnak be az idén. A főbb termelő tagországokban továbbra is biztatóak a terméskilátások, Franciaországban 4,8 millió hektárról 34,6 millió tonna (+3 százalék), Németországban 2,9 millió hektárról 21,9 milliót tonna (–2 százalék) búzát arathatnak. Romániában 2,1 millió hektárról 9,4 millió tonna, Lengyelországban 2,5 millió hektárról 12,6 millió tonna búzatermést jeleznek. Magyarországon 5,2 millió tonna búza betakarítására van kilátás. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint az 1,02 millió hektárt elfoglaló őszibúza-vetések 70 százaléka volt jó, 24 százaléka közepes és 6 százaléka gyenge állapotban április elején.

Magyarországon átlagosan 82,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával április utolsó hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbitól 31 százalékkal maradt el. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) az ISCC NUTS II fenntartható takarmánybúza augusztusi tőzsdei elszámolóára 2000 forinttal 75 ezer forint/tonnára csökkent április 24. és május 5. között, a szeptemberi változatlanul 79 ezer forint/tonna volt. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza májusi jegyzése 219–238 dollár/tonna között alakult a megfigyelt tőzsdenapokon. Ezzel egy időben a párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) a termény májusi jegyzése 233–245 euró/tonna között mozgott.

Magyarországon 5,2 millió tonna búza betakarítására van kilátás. Az 1,02 millió hektárt elfoglaló őszibúza-vetések 70 százaléka volt jó, 24 százaléka közepes és 6 százaléka gyenge állapotban április elején.

Szemes kukorica

Az IGC áprilisi projekciójában a 2022/2023. gazdasági évit 5 százalékkal meghaladó, 1208 millió tonna globális kukoricatermést jelez a 2023/2024. gazdasági évben. A felhasználás 1202 millió tonnára tehető, ami az előző szezonét csaknem 2,5 százalékkal haladná meg. A 2023/2024. évi szezon végére 264 millió tonna kukorica maradhat a tárolókban. Az Európai Unióban a 2022. évinél mintegy 3 százalékkal kisebb területről, 8,6 millió hektárról arathatnak kukoricát az idén. Április elejéig kevés kukoricát vetettek a tagországokban. Délkelet-Európában a csapadékos időjárás késleltette a vetést, míg Olaszországban és Spanyolországban az eső hiánya lehet kedvezőtlen hatással a vetésekre. Romániában 2,45 millió (–2 százalék), Franciaországban 1,3 millió (–7 százalék), Lengyelországon 1,1 millió hektárt (–4 százalék) foglalhat el a kukorica az idén.

Magyarországon átlagosan 82,8 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica április utolsó hetében, ami az egy évvel korábbit 28 százalékkal múlta alul. A Budapesti Értéktőzsdén az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica júliusi jegyzése 4000 forinttal 88 ezer, a novemberi és a decemberi egyaránt 3000 forinttal 87 ezer, illetve 90 ezer forint/tonnáig ereszkedett április 24. és május 5. között. A chicagói árutőzsdén 247–257 dollár/tonna tartományban ingadozott a kukorica májusi jegyzése a jelzett időszakban. A párizsi árutőzsdén a termény júniusi tőzsdei elszámolóára 227–240 euró/tonna között hullámzott ugyanekkor.

Az Európai Unióban a 2022. évinél mintegy 3 százalékkal kisebb területről, 8,6 millió hektárról arathatnak kukoricát az idén.

Nemzetközi gabonapiaci kitekintés

Kedvezőek a kilátások az őszi vetésűeknél

A csatolt Európai-térkép túlnyomórészt őszi vetésű növények termesztési körülményeit mutatja, a tavaszi és nyári termények szinte egyáltalán nem járulnak hozzá a távérzékelési jelhez. 2023 áprilisában az általános kép pozitív, a nagyobb biomassza az enyhe időjárási körülményeknek és a március eleje óta lehullott bőséges csapadéknak köszönhető. Ezek a feltételek kedvezően hatottak a szezon korai kezdetére. Az Ibériai-félszigeten és valószínűleg a Fekete-tenger egyes régióiban azonban a szárazság miatt kevesebb a biomassza.

Az Ibériai-félsziget valamennyi régiójában negatív anomália figyelhető meg a december vége óta tartósan száraz körülmények miatt; ez elkerülhetetlenül negatív hozamkövetkezményekkel jár. Olaszországban száraz téli körülmények uralkodtak, de még így is átlagon felüli mennyiségű a biomassza, különösen északon (a leginkább csapadékhiányos területen). Érdemes megjegyezni, hogy a gazdák a tavaly nyári aszály miatt növelték a téli vetésterületet.

Az enyhe hőmérséklet és az átlagnál több őszi csapadék kedvezett az áttelelő növények tél előtti növekedésének, ami Belgiumban, Németországban, Lengyelországban és Franciaország északi felében a szokásosnál nagyobb biomasszát eredményezett. A tél után, februárban és márciusban az enyhe hőmérséklet megkönnyítette az őszi növények és a tavaszi gabonafélék szezonkezdését. Franciaország délnyugati részén a téli csapadékhiány miatt száraz talajok akadályozták a növények növekedését.

A közép-európai régiókban (beleértve Szlovákiát, Csehországot, Ausztriát, Magyarországot és Románia nyugati részét) a kedvező téli körülményeknek köszönhetően a szokásosnál több biomasszát mutattak ki. Kelet-Romániában és Bulgáriában a száraz és meleg téli körülmények elősegítették az őszi vetésű növények előrehaladott és megfelelő szezonkezdését. Ukrajnában vegyes a helyzet, a nyugati régiókban a tél enyhe volt és elegendő csapadék hullott, így a növények jól fejlődtek, míg keleten negatív anomáliák tapasztalhatók, főként az őszi vetésű területek csökkenése miatt. Az Ukrajna elleni orosz háború következtében a munkaerő- és mezőgazdasági inputanyaghiány miatti szuboptimális gazdálkodási gyakorlatok szintén hozzájárulhattak az ország ezen részén az átlag alatti mennyiségű biomasszához.

Az Egyesült Királyságban a tél folyamán átlagon felüli hőmérséklet és megfelelő mennyiségű csapadék volt tapasztalható, ami pozitív biomassza-felhalmozódást eredményezett.

2023 áprilisában az őszi vetésűek biomassza-mennyisége alapján mutatott kép általában pozitív, ami az enyhe időjárási körülményeknek és a március eleje óta lehullott bőséges csapadéknak köszönhető.

Jól indult a szemes kukorica

A kampány a legtöbb régióban a helyenként hideg időjárás ellenére bizakodásra ad okot. Franciaország délnyugati régióiban, Dél-Lengyelországban és Németországban április elején megkezdődött a kukorica vetése, a talajnedvesség megfelelő volt ahhoz, hogy a növények jól megtelepedjenek. Az olaszországi Pó-síkságon a vetés folyamatban van, de jelenleg szárazság tapasztalható, és az öntözésre szolgáló víztározók szintje kivételesen alacsony, így a vegetációs időszak alatti aszály lehetséges kockázata miatt a kukorica vetésterületének nagymértékű csökkenése jelezhető előre. Hasonlóképpen Spanyolországban a száraz körülmények és a nyári öntözéshez szükséges vízhasználat súlyos korlátozásának kockázata miatt a vetési szándék mintegy 6%-os csökkenése várható. Ausztriában a közelmúltban kezdődött a vetés, és bár a jelenlegi feltételek kedvezőek, a következő hetekben több csapadékra lesz szükség a növény megfelelő megtelepedéséhez. Romániában és Bulgáriában megkezdődött a vetés, de a közelmúltban uralkodó, viszonylag nedves és hideg körülmények helyenként késleltették az előrehaladást. Ukrajnában pedig a jelentések szerint még nem kezdődött meg a vetés, ami a következő napokban várható.

A fő régiókban késik a napraforgó vetése

Némi késedelem volt tapasztalható Romániában és Bulgáriában, az EU fő napraforgó-termelő országaiban. A vetés ugyan a szokásos időn belül, március második felében kezdődött, ám a gyakori esőzések és a március vége óta tartó viszonylag hideg időjárás miatt lassan haladt. Április közepére a tervezett terület mintegy 25%-át vetettek. A kelés feltételei fokozatosan javultak, ahogy a hőmérséklet kedvezőbbé vált.

Magyarországon a vetés március végén/április elején kezdődött, és jelenleg viszonylag jól halad. A körülmények helyenként kedvezőtlenek voltak, a túlságosan nedves és hideg talajok miatt késedelmek jelentkeztek, különösen az északkeleti régiókban.

Spanyolországban a vetésnek délen kellett volna megkezdődnie, de a folyamatos szárazság miatt mesterséges öntözésre van szükség. A napraforgóval bevetett terület várhatóan kisebb lesz a tavalyinál, és valószínűleg az 5 éves átlagnál is kisebb. Délnyugat-Franciaországban (Occitanie, Aquitánia) a viszonylag száraz (de nem túl száraz) körülmények kedvező feltételeket teremtettek a talaj előkészítéséhez és a napraforgó vetéséhez, amely március végén/április elején kezdődött és jelenleg is tart. Az ország középső részein a nedves talajviszonyok késleltették a kampányt. Németország déli részén a vetés április elején kezdődött és jelenleg is tart. Olaszországban a napraforgó vetése még nem kezdődött meg.

Ukrajnában a vetés a déli és délnyugati területeken április elején kezdődött, és jelenleg a legtöbb termőterületen folyamatban van. Április 21-ig 137 ezer hektárt vetettek be.

Sovány Pál ügyvezető, tulajdonos                                          Dr. Sulyok Dénes Zsolt

GW-CO FIELD Kft.                                                                          Studium Group

Címkék: gabona, gabonapiac, őszi búza, kukorica
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

2024 az innováció éve a növénytermesztésben!

Az előző évek változatos kihívásai után idén az agráriumban az innováció és a fenntarthatóság kerül előtérbe.