Problémás részletek az AÖP-előírásokban

Az Agroökológiai Program (AÖP) az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) része, célja a mezőgazdasági termelés környezetbarátabbá tétele. Bevezetését sokan üdvözölték, ugyanakkor, mint minden induló támogatásnál, sok kérdést is felvetett az új támogatási forma.  

A programban az összes művelési ágra egyéves vállalásokat kell tenni, hogy a támogatást megkaphassa a gazdálkodó. Az alapvető cél nem a termésmennyiség növelése, hanem bizonyos környezeti és ökológiai előnyök biztosítása, többek között a termőtalaj állapotának javítása. Az európai és azon belül a hazai növénytermesztést úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a Green Deal célkitűzéseinek, többek között a műtrágya- és növényvédőszer-felhasználás csökkentésének és a talajállapot romlását megállító technológiáknak. A programban legalább 2 pont értékben kell teljesíteni a jó gyakorlatot, hogy a kiegészítő támogatás lehívható legyen. A támogatás nem zárja ki a lehetőségét más programban való részvételnek, de átfedés nem lehet a vállalások között. A támogatás összege évente változik, 60,64 és 121,28 euró/ha között mozog.

Az AÖP végleges rendelete 2023. április 19-én jelent meg a Magyar Közlönyben. Ugyan a tavaszi munkák ekkora már elkezdődtek, de a gazdálkodók korábban folyamatosan kaptak információt az új támogatási rendszerről. A hivatalos szervek szerint 2024-től már zökkenőmentes lesz az AÖP-re való felkészülés, hisz a használható szerek listáját minden év február 1-jéig teszi közzé a Nemzeti Irányító Hatóság, és ennek tartalmát év közben változtatni már nem lehet. 

Az AÖP alapvető célja nem a termésmennyiség növelése, hanem bizonyos környezeti és ökológiai előnyök biztosítása, többek között a termőtalaj állapotának javítása.

A szabályszerű termékfelhasználást támogatja az AÖP 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiadványában hozta nyilvánosságra a KAP Nemzeti Irányító Hatóság többek között a talaj- és növénykondicionálók engedélyokirat szerint kijuttatandó mennyiségéről szóló iránymutatását. Az AÖP-ben csak akkor megfelelő a teljesítés, ha a felsorolt anyagokat az engedélyokirat szerinti mennyiségben és kezelési számban használják fel. Az okiratban szereplő dózisok és kijuttatási gyakoriságok mögött hatásvizsgálatok állnak, tehát a termék csak akkor tudja az elvárt eredményeket hozni, ha eszerint alkalmazzák. Így a forgalmazó hiába fogalmaz meg az engedélyokirattól eltérő javaslatokat, az okiratban szereplő mennyiségektől eltérni nem lehet.

A példa kedvéért: amennyiben 2-4 kezelést határoznak meg 10–30 l/ha mennyiségben, akkor fogadható el a teljesítés, ha a minimumértékek teljesülnek, azaz 2 kezelés legalább 10 l/hektár mennyiségben.

Fontos még szem előtt tartani, azt hogy az AÖP-gyakorlatok az igénylés naptári évére vonatkoznak; így kizárólag azok a kezelések vehetők figyelembe, amelyeket az igénylés évében végeztek el. Ha például egy növénykondicionáló készítményt 2–4 alkalommal szükséges kijuttatni őszibúza-kultúrában a kelés és a virágzás közötti időszakban, akkor a kérelmezés évében legalább 2 kezelésnek kell történnie, de a búza teljes vegetációs idejében a kezelések száma nem haladhatja meg a 4-et.

Az AÖP-ben az engedélyezett termékeket csak az engedélyokirat szerinti mennyiségben és kezelési számban szabad felhasználni.

Repcetermesztés vs. méhvédelem

Az egyik legnehezebb feladat az, hogy hogyan lehet nagy mennyiségben repcét termelni méhkímélő technológiával. A KSH adatai szerint a repcetermelés volumene 2018 óta folyamatosan csökken, 2021-ben már 18 százalékkal kevesebb termést takarítottak be, ez 2,8 tonnás termésátlagot jelentett.

A legfőbb veszélyt az ormányosbogarak és becőormányosok jelentik a repcére. Bár vannak szerek, melyek használata mérsékelten kockázatosnak számít, mint az acetamiprid vagy a tebukonazol, ezek nem alkalmazását választva lehet pontot kapni a programban. Ezekre a hatóanyagokra figyelmeztet a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara április végén megjelent közleménye is, mely szerint a tavalyi mézekben (repce, tavaszi virág) az acetamiprid-tartalom több esetben meghaladta az élelmezés-egészségügyi határértéket, ami 0,05 mg/kg. Ebből következik, hogy bizonyos területeken nem megfelelő dózisban vagy gyakrabban használták a szert, mint az engedélyezett volt. A közlemény utal arra is, hogy egyes szerek vonatkozásában már jelezték a kialakuló toleranciát vagy rezisztenciát. A szennyeződések elkerüléséhez vezethet az acetamiprid éjszakai kijuttatása. 

De mi is valójában a baj a meghatározott kijuttatással? A termelők szerint az, hogy az engedélyben szereplő többszöri kijuttatás gyakran többe kerül, mint a kapott támogatás. Ennek folyománya az, hogy az előállítók és forgalmazók most a Nébihhez fordultak, engedélymódosítást kérve.  

Jövőre tökéletesedhet a támogatás folyamata

Sokak számára nehézséget jelentett az is, hogy már a vegetációs időszakban adták ki az iránymutatást, bár előzetesen folyamatos volt az információátadás és tájékoztatás az AÖP-vel kapcsolatban a falugazdászokon keresztül is. A probléma abból adódik, hogy a cégek szaktanácsadói sok esetben az engedélyokirattól eltérő használatot javasoltak a gazdáknak a termékek dózisát és főleg gyakoriságát illetően. Megjegyezzük, ez egyébként nem szabályos, elvileg büntetendő is lenne.

Az ügyben kerestük az Agrárminisztériumot is, azt kérdezve, hogy miért nem vették figyelembe a feltételes módot a növénykondicionálók használati útmutatójában. A minisztérium válasza szerint az engedélyokirat az egyetlen hivatalos és objektív dokumentum egy piaci forgalomban lévő termék esetében, amihez jogkövetkezményt lehet rendelni. Az engedélyokirat kiadását érdemi vizsgálatok előzik meg, amelynek specifikációjába a gyártónak is van beleszólása. „Ezek a hatásossági és hatékonysági vizsgálatok tehát a gyártóval vagy forgalmazóval egyeztetett, előre beállított paraméterekkel történnek. Az engedélyokirat az ily módon lefolytatott vizsgálatok eredményeit tükrözi” – írták válaszukban.

Az Agrárminisztérium már tavaly ősztől megkezdte az erre vonatkozó tájékoztatást, figyelemfelhívást az országos roadshow keretében, ahol elhangzott, hogy az engedélyokirat szerinti kijuttatás alapvető követelmény. „Már az AÖP-rendelettervezet legelső változatában is szerepelt ez az egyértelmű szabály. Az AÖP-rendelettervezetet február elején több szakmai szervezet bevonásával is megvitattuk. Ezt követte a társadalmi egyeztetés, amivel párhuzamosan elkészült az AM–NAK AÖP-kiadványa is, amelyben egyértelműen szerepelt, hogy kizárólag engedélyokirat szerinti kijuttatás fogadható el, még a dózist és a kijuttatások számát is feltüntettük” – írták. A tájékoztatás szerint az AÖP-rendelet áprilisban jelent meg a közlönyben, májusban pedig a Nébih által engedélyezett szerek listájának kiegészítéseként az „Agrárökológiai Programban felhasznált mikrobiológiai készítmények, kondicionálók és biológiai ágensek engedélyokirat szerint kijuttatandó mennyiségeiről” szóló közlemény.

Reagáltak arra is, hogy miért szerepel a negatív listán olyan csávázószer, amely nem jelölésköteles termék – ahogy ezt az egyik termelő jelezte számunkra. A minisztérium válaszában azzal érvelt, hogy a csávázott vetőmag alkalmazása növényvédőszer-használatnak minősül, és amennyiben olyan rovarölő szerrel csávázott, amely szerepel a méhekre kifejezetten vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású növényvédőszer-listán, akkor nem fogadható el az AÖP-ben. Érdeklődésünkre azt is kifejtették, hogy jelenleg tanulási fázisban vannak a gazdálkodók, folyamatosan kapják a kérdéseket a programmal kapcsolatban, amelyeket igyekeznek megválaszolni, hogy az egységes kérelmek benyújtása sikeres legyen a szankciómentes benyújtási időszak végéig, idén június 9-ig.

Úgy gondoljuk, hogy mint minden új támogatási rendszernek, az AÖP-nek is vannak még hibái és hiányosságai, amelyeket a következő évben orvosolni szükséges. Az AÖP célja a környezetbarátabb növénytermesztés, ami mind a talaj, mind a mi életünk egészségesebbé tételét szolgálja. A támogatás igen nagy előnye, hogy az egész területre jár a hektáronkénti összeg, mégpedig euróban meghatározva, miközben csak az 50%-án folyik a választott jó gyakorlat. Ha a gazdákat a szakmaiság vezeti a jó gyakorlat kiválasztásában, akkor a termelésük is gazdaságos, hatékony lesz.