TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.226,90 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.307,36 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.149,46 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 58.062,74 Ft (tonna)
Repcemag: 152.374,56 Ft (tonna)
Full-fat szója: 214.278,20 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 601 Ft
Benzin ára: 604 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 385,91
USD: 355,12
CHF: 390,24
GBP: 451,39
Hirdetés
Szuperélelmiszer készül az Alföldön

Szuperélelmiszer készül az Alföldön

Növénytermesztés - 2023.06.11

Az éghajlatváltozás miatt várható termés- és bevételcsökkenést jobb beltartalommal ellensúlyoznák a kutatók

Három mezőgazdasági vállalkozás és a Széchenyi István Egyetem egyedülálló projekt megvalósításába kezdett két évvel ezelőtt: olyan, az üzemi gyakorlatban alkalmazható technológiát dolgoznak ki, melynek eredményeként 2025-re megnövelt tápelemtartalmú gabonából egészségvédő, funkcionális élelmiszer készülhet. 

A 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2021-00182 azonosító számú, Tápanyagokban dúsított gabona (búza) termesztés funkcionális élelmiszer alapanyag előállítása céljából című projektben a Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaság, az Agrokeve Növénytermesztő Korlátolt Felelősségű Társaság, a Felsőszentgyörgyi Mezőgazdasági Korlátolt Felelősségű Társaság és a Széchenyi István Egyetem vesz részt. A projekt az NKFI Alapból 796 789 860 Ft vissza nem térítendő támogatással valósul meg.

Hozzáadott érték a szántóföldön

A projektcélokat és az eddig elért eredményeket bemutató szakmai konferenciára a Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt. kisújszállási székhelyén került sor. A résztvevőket elsőként Ágfalvi László Elek, a Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt. elnök-vezérigazgatója köszöntötte. Elöljáróban elmondta: a tavalyi év az aszály, a Covid-utóhatás és az orosz–ukrán háború miatt rendkívül nehéz helyzetbe hozta a mezőgazdasági termelőket. A szárazság miatt nagyon nehézzé vált az állatok számára a szálastakarmány biztosítása, gyep-, illetve lucernaszéna szinte nem is termett, a silókukoricák megsültek.

„Sajnos a klímaváltozás miatt bekövetkező szélsőségek ismétlődni fognak, ezt minden gazdálkodó tudja – mondta Ágfalvi László Elek. – Valószínűleg a régi termésmennyiségekkel már nem számolhatunk a csapadék egyenetlen eloszlása miatt, ez indukálta a projektünket is. A célunk, hogy az a kevés gabonamennyiség, ami várhatóan teremni fog a régiónkban, olyan minőséget és beltartalmi értékeket produkáljon, ami egészséges élelmiszer alapanyagául szolgálhat majd. Reméljük, hogy már 2024–2025-ben olyan eredményeink lesznek, melyekből pénzügyi szempontból is profitálni tudunk.”

A projekt első évében a Széchenyi István Egyetem tangazdaságának területén, kisparcellás szántóföldi kísérletek során öt magyar nemesítésű búzafajtát teszteltek különböző magnéziumdózisú lombtrágyákkal. Sikerült olyan beavatkozást kidolgozni, amely a mennyiségi terméskihozatal mellett – ha kismértékben is – a fajták mikroelem-felvételét növelte. A vizsgálatok eredményei alapján ez a termelő partnergazdaságoknál üzemi méretekben javította a termesztett búzák beltartalmi értékeit – elsősorban a magnéziumtartalomra fókuszálva. A gazdaságoknál az első évben az alap-termesztéstechnológiák felmérése történt, amelyeket az idei évtől kezdődően az egyetemi kísérletek alapján módosítanak és üzemi méretekben is tesztelnek. Ugyanakkor folytatódnak a kisparcellás kísérletek is: a tavalyi extrém aszályos év negatív befolyásoló hatásainak kiküszöbölésére, valamint lombtrágyák alkalmazása mellett talajba juttatott mezoelem-műtrágyák kipróbálására vonatkozóan, még magasabb tápanyagtartalom megjelenését remélve a szemes terményekben. Várhatóan a kutató-fejlesztő tevékenység eredménye lesz – a termelt búzán felül – olyan technológiai ajánlás is, amit más, pályázaton kívüli gabonatermelő gazdálkodók is hasznosíthatnak, ennek köszönhetően egyre nagyobb volumenben fog ez a funkcionális alapanyag az élelmiszeripar rendelkezésére állni.

Sikerült olyan beavatkozást kidolgozni, amely a mennyiségi terméskihozatal mellett a fajták mikroelem-felvételét növelte, ami üzemi méretekben javította a termesztett búzák beltartalmi értékeit.

Összefogtak a jövő mezőgazdaságért

A konferencián felszólalt dr. Vida Gyula, az Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója, aki egyebek közt azt mondta: a mezőgazdaságnak manapság nehéz körülmények között kell teljesítenie, miközben a technológiai fejlődés igencsak felgyorsult.

A projektben végzett kutatásokat és elért eredményeket Dr. Kovács Attila egyetemi docens, dékánhelyettes, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszék vezetője ismertette.

Végül a partnergazdaságok részéről Ágfalvi László Elek elnök-vezérigazgató (Nagykun 2000 Zrt.), valamint Bodnár Miklós (Agrokeve Kft.) és Szabó János (Felsőszentgyörgyi Mezőgazdasági Kft.) ügyvezetők mutatták be az általuk vezetett cégek elmúlt másfél éves szerepét, tevékenységét a projektben. 






Szerző: AgrárUnió

Címkék: élelmiszer, éghajlatváltozás
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Itt a tavasz, kezdődhet újra a tömegtakarmányok tartósítása! – ...

Egy újszerű szemlélet szerint a nyári TMR-ben célszerűbb többet használni az olyan szenázsokat, mint a lucerna, rozs ...