TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.203,61 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.553,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 60.021,85 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.089,02 Ft (tonna)
Repcemag: 159.621,06 Ft (tonna)
Full-fat szója: 210.961,02 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 653 Ft
Benzin ára: 643 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 393,4
USD: 369,7
CHF: 406,26
GBP: 461,09
Hirdetés
Szója, az előremutató választás

Szója, az előremutató választás

Növénytermesztés - 2023.05.28

A jövő takarmánynövénye keveset kér és sokat kínál

Az elmúlt évek szélsőséges időjárása arra enged következtetni, hogy az éghajlatváltozás egyre nagyobb hatással van a termelési környezetre. De van olyan növény, amellyel indokolatlanul keveset foglalkozunk Magyarországon, és amely a híréhez képest kiemelkedően teljesített a 2022-es aszályban, ez pedig a szója. A szójáról elmondható, hogy kétszer olyan jól ellenállt a szélsőségeknek, mint a kukorica.

Az időjárás-változás szélsőségeivel a tavalyi évben fokozottan szembesültünk. Mindezek eredményeképpen a legnagyobb területen vetett növényünk, a kukorica termésátlaga az ötéves átlaghoz képest több mint 50%-kal csökkent, ami azt jelenti, hogy alig volt néhány megye az országban, ahol rentábilisan lehetett kukoricát termeszteni. „A kukoricához képest, amely az ötéves átlagot tekintve feleakkora termést hozott, a szója csak 24%-kal teljesített gyengébben. Ez azt jelenti, hogy az a gazda, aki szóját termesztett, jellemzően hasznot tudott realizálni a területen – jelentette ki Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. – Meggyőződésünk, hogy a jövő növénye a szója. Az időjárás- és környezetváltozásra, továbbá a megváltozott gazdasági környezetre a hathatós választ ennek a fajnak a választása jelentheti.”

Magyarországon kukoricát tavaly egymillió hektár fölött vetettek a termesztők, ám csupán 67 ezer hektáron termesztenek szóját, a kukoricához képest tizenötöd akkora területen. A szója elmúlt évi eredménye azt támasztja alá, hogy indokolatlanul alulbecsült növény.

Költségoldalon előny a szójánál

A termesztőknek a termésátlag mellett jellemzően az a fontos, hogy milyen áron tudják értékesíteni a növényt, tehát legtöbben leginkább a bevételi oldalra koncentrálnak. Mivel azonban erre kevés a ráhatása a gazdálkodóknak, érdemesebb nagyobb hangsúlyt fektetnünk a költségoldalra. Erre ugyanis, vagyis a takarékosan termeszthető növény választására, és hogy mennyit fordít az adott kultúrára, a gazdának lényegesen nagyobb befolyása van. Itt van jelentős szerepe a fajválasztásnak, hiszen a szója takarékos növény. „Lehet minket elfogultsággal vádolni, de a szója ismét letette a névjegyét, teljesítménye megkérdőjelezhetetlen” – jelentette ki Bene Zoltán. Ezt a növényt ugyanis kisebb ráfordítással lehet termeszteni. Most, amikor a magas inputanyag- és az alacsony terményárak miatt a megtérülés is kérdésessé válik, azt is érdemes mérlegelni, hogy így kevesebbet kockáztat a gazda.

A szója kisebb ráfordítással termeszthető, aminek köszönhetően a gazda a költségeit könnyebben kordában tudja tartani.

Spóroljuk meg a műtrágyát!

Fontos foglalkozni azzal is, hogy a növény, melyet termesztünk, mennyire hatékonyan gazdálkodik a rendelkezésére álló tápanyagokkal. A szója ebben ugyanis is verhetetlen. Az oltás segítségével a nitrogéngyűjtő baktériumokkal szimbiózisba kerülve tudja felvenni a növény a számára szükséges nitrogént. A levegőből megköthető nitrogénnél pedig nincs olcsóbb. A növény sikeres nitrogénellátásához viszont be kell tartani néhány szabályt: például nem szabad túl korán, hideg talajba vetni, figyelni kell a talaj-pH-t, kerülni kell a túlzottan levegőtlen talajszerkezetet stb. Tehát mint minden növény esetében, itt is léteznek korlátozó tényezők, amelyek betartása a magas inputanyagárak mellett meglehetősen nagy kényszerítő erő. Ez nem azt jelenti, hogy ha ezek a feltételek nem adottak, akkor nem lehet szóját termeszteni, csak minél szélsőségesebbek a körülmények, annál kevésbé leszünk eredményesek. Kukoricát is sok helyen termesztenek, csak nem mindenhol 8-10 tonnás eredménnyel.

Bene Zoltán szerint a közeljövőben a gazdáknál a hívószó a takarékosság kell, hogy legyen. A szója esetében a tápanyag-utánpótlásra, ezen belül is a nitrogénműtrágyákra az Agrárgazdasági Kutatóintézet számításai alapján 37 000 Ft-ot fordítottak 2022-ben átlagosan, míg a kukorica esetében a teljes műtrágyaköltség meghaladta a 100 ezer forintot. A szomszédos Ausztriában közel 93 ezer hektáron termesztik a szóját, az osztrák gazdák közül ugyanakkor szinte senki sem szór nitrogént a szója alá, mivel a környezet védelme érdekében rendelettel korlátozták a nitrogén kijuttatását. Számszerűsítve ez annyit jelent, hogy az osztrák gazdáknak hektáronként 37 ezer forinttal biztosan kevesebbe kerül a termesztése, mint a magyar gazdáknak. A termény értékesítésekor ez számukra versenyelőnyt jelenthet. Németországban az elmúlt években már megtízszereződött a szója vetésterülete, és ugyancsak kerülik a nitrogén mesterséges pótlását.

Külföldön tíz-tizenöt évvel ezelőtt kezdték vizsgálni az eredményes szójatermesztés feltételeit, és a szója nitrogén-önellátásáról több érdekes tanulmány is született. Több neves egyetem, illetve kutatóintézet bevonásával arra az eredményre jutottak, hogy a szója nitrogén-utánpótlás nélkül is kiváló eredményeket produkál. Ennek feltétele persze a minőségi vetőmag használata és a már említett agrotechnológiai feltételek betartása.

Fontoljuk meg, szükség van-e egyáltalán műtrágyázásra, a kutatók szerint ugyanis a szója nitrogén-utánpótlás nélkül is kiváló eredményeket produkál.

Évről évre nő a támogatás összege

Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján gyakorlatilag tervezhetetlenné vált a növénytermesztés. Ez részben az inputanyagárak alakulásának és az ehhez kapcsolódó energiaköltségek irtózatos mértékű emelkedésének, illetve kiszámíthatatlanságának a következménye.

„Amikor arról dönt egy gazdálkodó, hogy milyen növényt vessen, sajnos a végleges finanszírozandó költségekről még nem igazán van tudomása, hiszen olyan mértékben változnak az inputanyagárak, amit nehéz követni – hangsúlyozta Bene Ferenc. – Senki sem fogja tudni megmondani, hogy mekkora lesz a költsége az adott növény termesztésének. Ez önmagában is óriási probléma, és minél nagyobb egy adott növény inputanyag- és energiaigénye, például a műtrágyaköltség, szárítási költség, annál nagyobb a bizonytalanság mértéke. A szója az a növény, amely ezt a bizonytalanságot, ha nem is megszüntetni, de csökkenteni képes.

Tehát mindenkit arra buzdítunk, hogy gondolkodjon innovatívan, számoljon, és minőségi vetőmagot vessen, ha szóját termeszt. Vetőmag-előállítóként, -forgalmazóként és a termény felvásárlójaként arra ösztönözzük a gazdákat, hogy nyissanak új irányba, a takarékosabb növények felé is. Bár nem vagyunk támogatáspártiak abban az értelemben, hogy csupán a termelési támogatás miatt gazdálkodjunk, fontos megemlíteni, hogy a szójatermesztők ezen a téren is jobban járnak. A szója esetében ugyanis az, aki minősített vetőmagot használ, egy tonna termést tud igazolni, és gazdálkodási naplót vezet, jogosult arra a termelési támogatásra is, amelynek összege az előző évben 74 524 forint volt hektáronként. Ez azért is fontos, mert a termelési költség egynegyedét-egyötödét is kiteszi, óriási segítséget nyújtva a gazdálkodóknak. A keretösszeg pedig további 22 százalékkal fog nőni. Kalkulációk szerint várhatóan 90 000-100 000 Ft/ha extra támogatásban részesülnek a szójatermesztők a 2023-as vetés után. 2017 óta emelkedik ez az összeg, ugyanis azóta negyven százalékkal több szemesfehérje-támogatásban részesülhettek a szóját termesztő gazdálkodók” – fejtette ki a Karintia cégvezetője.

A számoknak higgyenek!

Sokan tartanak tőle, hogy ha belekezdenek a szója termesztésbe, nehezen találnak piacot a termésnek. Szerencsére (vagy sajnos) a túltermelés nem fenyegeti a magyar piacot. Magyarországon jelenleg 14 százalékban vagyunk önellátóak szójából. Ez annyit jelent, hogy a hazai szükséglet több mint 80 százaléka importként érkezik a kontinensre, ráadásul jellemzően GMO-s szójababként, a tengerentúlról. Mi, magyarok ugyanakkor kiváló minőségű, GMO-mentes növényt termesztünk. Az az érdekünk, hogy ennek a függőségnek a mértékét a szója vetésterületének növelésével csökkentsük. Európai szinten ez a függőség még jelentősebb, meghaladja a 90%-ot. Ez is egyfajta biztonságot jelenthet a hazai szójatermesztőknek, hogy a stabil pontot jelentő termeléshez kötött támogatás hosszú ideig fennmaradhat.

Bene Zoltán elmondta, hogy a szója a takarmányipar legfontosabb fehérjenövénye, helyettesítése egyéb kultúrával rendkívül nehéz. Ezért mindig keresett kell, hogy legyen a szója termése is. A magyar gazdáknak is érdemes nyitniuk a fenntarthatóbb, innovatív szemlélet felé és kipróbálni, hogy mennyivel takarékosabb módon lehet szóját termeszteni nitrogén-utánpótlás nélkül. Sok gazda már elindult ezen az úton, betartva az ajánlásokat, nagyobb hasznot érve így el. A hazai gyakorlat egyelőre ellentétes ezzel a gondolkodásmóddal. Hallani olyan véleményt is, hogy három tonna felett már szükséges lenne a nitrogént mesterségesen pótolni. Ez ellen szólnak a külföldi kutatási eredmények, és ha ezek nem elég meggyőzőek, akkor bizonyíték lehet a 140 000 hektárt meghaladó ausztriai és német szója-vetésterület, ahol jellemzően nitrogén pótlása nélkül termesztik a szóját, méghozzá eredményesen. A vetésterület intenzív emelkedése ezekben az országokban a takarékos és eredményes termeszthetőségnek is betudható.

„A számok makacs dolgok, a szója gazdasági előnyei márpedig megkérdőjelezhetetlenek. A kényelmes tétlenség ideje lejárt. Vegyék kezükbe az irányítást, fedezzék fel a jövő növényét” – javasolja a gazdálkodóknak Bene Zoltán cégvezető.






Szerző: AgrárUnió

Címkék: szója, szójatermesztés, takarmánynövény
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A kukoricabarkó kártétele és annak megelőzése

A felszívódó rovarölő csávázószerek megjelenéséig a monokultúrában termesztett kukorica egyik fontos kelés utáni ...