TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 65.934,70 Ft (tonna)
Napraforgómag: 141.894,57 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.049,15 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 53.080,68 Ft (tonna)
Repcemag: 160.540,57 Ft (tonna)
Full-fat szója: 207.331,58 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 605 Ft
Benzin ára: 607 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 387,87
USD: 357,68
CHF: 393,49
GBP: 452,43
Hirdetés
Áldatlan állapotok a magyar gabonapiacon

Áldatlan állapotok a magyar gabonapiacon

Növénytermesztés - 2023.05.22

Továbbra is fő a gazdák feje az ukrán termény miatt

Lapunknak több gazda is arról számolt be, hogy százezer forint alá csökkent a gabonafélék tonnánkénti felvásárlási ára, és az inputköltségeik ennek a többszörösére rúgnak, miközben a szerződések szerint még őszig tárolniuk kell a terményüket. De hogyan alakult ki ez a helyzet, és mi várható a közeli jövőben?

Az elmúlt években az ukrán gabonaexport elsődleges célországa Kína volt, de nagy mennyiségben szállítottak Egyiptomba és Törökországba is. Az európai országok közül pedig Spanyolország és Hollandia volt a legjelentősebb felvásárlójuk. Magyarországra 2020-ig évente 5000 tonna ukrán kukorica és hajdina került, 2022-ben azonban 900 ezer tonnára emelkedett ez a szám. Lengyelországban 1,6 millió tonnára, Bulgáriában pedig alig 400 tonnáról több mint 16 ezer tonnára ugrott a beérkező gabona mennyisége.

Ennek oka, hogy a tavalyi háborús helyzetben az Európai Unió hozott néhány enyhítő intézkedést: ideiglenesen felfüggesztette az ukrán mezőgazdasági termékekre kivetett vámokat. Mivel a Fekete-tenger–Földközi-tenger útvonalon akadozott a gabona szállítása az oroszok miatt, az EU a globális élelmiszer-biztonságra hivatkozva létrehozott egy szolidaritási folyosót, hogy az ukrán áru a szárazföldön is eljuthasson a célországba.

Nálunk ragadt az ukrán gabona

Azonban ennek jelentős része a tranzitországokban maradt, főleg a középső és keleti régiókban, ami negatív hatással volt ezekben az országokban a gabona árára, és a helyi gazdák versenyhátrányba kerültek – jelentette ki a Hit Rádióban Szigethy-Ambrus Nikolett, az Oeconomus Gazdasági kutatóintézet junior elemzője. Az érintett tagállamok ekkor a gabonaimport visszafogását indítványozták. Bár az Európai Bizottság belátta, hogy óriási zavar alakult ki a terménypiacon, mégsem intézkedett, hogy a helyzetet orvosolja. Ráadásul egyéb élelmiszer-termékcsoportok is érkeznek Ukrajnából, például jóval nyomottabb árú baromfihús és vitatott minőségű méz, melyek szintén vámmentességet élveznek.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke arról beszélt a műsorban, hogy az ukrán gabona a megváltozott világpiaci körülmények és az EU-n keresztül vezető útvonalon tapasztalható magas szállítási költségek miatt nem kerül ki a térségből. Közben az afrikai célországokat végül az amerikai kontinens látta el GMO-s kukoricával, ezért nincs szükség a nálunk tárolt ukrán gabonára. Kína, az ukrán gabona legfőbb importőre a benyújtott 12 pontos béketervében a gabonaexport zavartalanságának jelentőségét hangsúlyozta, és ezt szeretné Törökország és Egyiptom is.

Elmarad a minőség-ellenőrzés

Szigethy-Ambrus Nikolett elmondta, hogy az ukrán gabonát alacsony termelési költségekkel állítják elő úgy, hogy az Európai Unió szigorú előírásait nem követik. Tárolni nem tudják, nem rendelkeznek tárolótechnológiával, így alacsony áron érkezik a termény a térségbe, és megfelelő kezelés nélkül várja, hogy eldőljön a sorsa. Az EU-n kívüli országból érkező gabonát az élelmiszer-biztonsági előírások betartása érdekében szigorú minőség-ellenőrzésnek kellene alávetni, mielőtt hazánkba érkezik, hiszen semmit sem tudunk róla.

Petőházi Tamás szerint a minősége is kétséges, vannak kereskedők, akik több mint húsz éve foglalkoznak gabonával, ők figyelnek a beltartalomra, de sajnos a helyzet miatt előkerültek a gazdagodni vágyó nepperek, spekulánsok is, akik a minőségi paraméterek figyelembevétele nélkül hozzák be és terjesztik a rossz minőségű árut is. Amellett, hogy megtelnek vele a raktárak, a sokáig kezelés nélkül tárolt gabona használhatatlanná, fertőzötté válik.

Érvényesül a legnagyobb haszon elve

Az exportkényszer sokkal nagyobb Ukrajnában, mint korábban volt. Mivel beszűkültek az értékesítési csatornák, nem tudják tárolni, kezelni sem, ezért fokozott mértékben exportálnak. S mivel a legkisebb távolságra a lehető legjobb áron akarják eladni a terményt, ennek az a következménye, hogy a térségünkben ilyen mennyiségben van jelen. Úgy tűnik, tartósan rendezkednek be a felénk irányuló exportra – mondta Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető közgazdásza a Karc FM-en.

Ugyan a fekete-tengeri folyosó meghosszabbodott, a lehetőség csak látszólagos, mivel az oroszok nagyon szűken tartják ezt a csatornát. Ezért próbálnak az ukránok a szárazföldön keresztül exportálni egyre több tisztázatlan hátterű élelmiszert. Hiába az erős nyugati piac, ha a szállítási költségek, üzemanyagárak magasak, így maradnak a környező országok piacai. Magyarországon a korábbi években stabil volt a gabonapiac, nagy feldolgozókapacitással, de most az ukrán termény határozza meg. Becslések szerint még legalább egymillió tonna lehet a raktárakban, ami csak növeli a feszültséget. Régen a kombájn mellől adták el a gabonát, most meg inkább tárolják, de nem szabad követni a megszokott metódusokat, inkább az előrejelzésekhez és az adott piaci helyzethez kell igazodni.

Leszámítva az előző idényt a növénytermesztés elég komoly jövedelmet termelt az elmúlt tíz évben, s bár most el kell fogadni, hogy az árazás a piacon az ukrán importhoz igazodott, bizakodásra ad okot, hogy az őszi vetés jó állapotban van. A drága inputanyagokból tavaly szintén bevásároltak, de most ki kell szórni, így még nagyobb lesz az önköltség. Megoldás lehet, ha egyéb növénykultúrák meghonosítására, termesztésére térnek át, mert nagyon merev a jelenlegi növénytermesztési struktúra – teszi hozzá az Erste Agrárközpont vezető közgazdásza.

Magyarországra 2020-ig évente 5000 tonna ukrán kukorica és hajdina került, 2022-ben azonban 900 ezer tonnára emelkedett ez a szám.

Preventív vs. kuratív terményvédelem

A szakszerűen tárolt termény akár több évig is felhasználható és piacképes állapotban marad. Speciális permetezéstechnológiával a szemes termény felületére juttatjuk a növényvédő szert, amely megvédi azt a kártevőktől – adott gyakorlati tanácsot Andrásevits Zoltán.

Terményvédelem alatt ma Magyarországon leginkább a gázosítást értik, vagyis a rovarkártevők (atkák, zsizsikek, lisztbogarak, fogasnyakú gabonabogarak stb.) elpusztítását foszfor-hidrogén gáz segítségével. A kuratív jellegű megoldás viszont csak akkor működik, ha a tárolóba került termény már „bogaras”, amitől a gázosítással meg lehet ugyan szabadítani, ám a kötelező 4–6 hetes várakozási idő miatt a szállítás és értékesítés egyaránt gondot jelent. Ráadásul amint a gáz kiszellőzött, a rovarok életciklusa újraindul, és a termény visszafertőződik.

A gázosítással egyidős megoldásnak számít az idehaza is egyre szélesebb körben terjedő preventív terményvédelem. A megelőzés ebben az esetben azt jelenti, hogy amikor a gabona beérkezik a raktárba a tábláról, speciális permetezési eljárással egy deltametrin hatóanyagú készítményt hordanak fel rá. A lenti székhelyű MAGreen Kft. által használt, speciális tapadásfokozó és hatástartam-növelő formulációval rendelkező K-Obiol 25 EC nevű szer, illetve a komplett terményvédelmi technológia a Bayer Environmental Science egyedi fejlesztésén alapul. Nagyon kis dózisban kell alkalmazni, a permetlé előírt mennyisége mindössze 1000 ml/t, míg a készítményé 10–20 ml/t, ám ez is elegendő ahhoz, hogy a terményt 8-10 hónapig kártevőmentesen tartsa. Így a gabona bármikor azonnal szállítható és értékesíthető, nincs szükség várakozásra. Aki gyakran küszködik rovarkártevőkkel, annak érdemes elvégeztetnie a kezelést, amely minden esetben egyszeri beavatkozást jelent, ellentétben a gázosítással, azt ugyanis a tapasztalatok szerint minimum 3 alkalommal kell elvégezni egy 8 hónapig tárolt termény esetében. A preventív terményvédelem tehát fajlagosan olcsóbb, költséghatékonyabb megoldás – tájékoztatott a Magreen Kft. vezetője.

Megteltek a tárolók ukrán terménnyel

Dr. Andrásevits Zoltán, a professzionális terményvédelemmel foglalkozó MAGreen Kft vezetője lapunknak a tárolási problémákról fejtette ki a véleményét.

Mivel a tavalyi aszály miatt maradtak üres tárolók, kevesebb volt a termés, mint az előző években, sokan jövedelemkiegészítésként bérbe adták raktáraikat az ukránoknak. De hogy ezek a termények mikor kerülnek ki onnan, nem látja senki, pedig közel az aratás. Most éppen ez, a tárolók rendelkezésre állása jelenti a legnagyobb gondot, hiszen ezek kapacitása arra elegendő, hogy a következő betakarításig tudjanak tárolni benne az emberek. Például hogyha kukoricával van megtöltve az adott tároló, akkor azt el kell adni a búza betakarításáig. De ha tele van, akkor kénytelen lesz a kombájn mellől eladni a gazda, ami hatással lesz az árakra is.

Mielőtt az ukrán gabona bekerült az országba, nagyon sokan a magas árak mellett sem adták el a terményt, hanem arra vártak, hogy tovább drágul, de nem ez történt. A legnagyobb gond viszont az volt, hogy az exportstop miatt nem tudtak külföldre értékesíteni. Óriási problémát jelentett, hogy a terménypiac sem mozog, az exportstop miatt nincsenek vevők. A gazdálkodók is piacot vesztettek, hiszen a meglévő vevőiknek nem tudtak szállítani, akik a hiányzó mennyiséget gyorsan más forrásokból pótolták, és már nyilván onnan vásárolnak.

Az ukrán gabona miatt most már importtilalom van, így nekiállhatunk felhasználni a saját terményeinket, de nagy gondot jelent az aszimmetria is a piacon, hiszen az inputanyagok ára elképesztően megnőtt, a termelési költségek lényegében megduplázódtak. Időközben a terményáraink is felmentek, de mivel nem sikerült értékesíteni, így visszaestek a normál inputárszintre. Hatvan-hetvenezres áron az inputanyagköltségeket a gazdák már nem tudják hatékonyan kitermelni, mert ahhoz olyan termésátlagokat kellene elérni, amelyek nem reálisak.

Az elmúlt 25 évben már nagyon sok mindent láttam az agráriumban, de ehhez hasonlót helyzetet még nem – tette hozzá Andrásevits Zoltán.

Áldatlan állapotok a magyar gabonapiacon

Volt lehetőség a termést magasabb áron értékesíteni

A termény felvásárlási árát a kereslet-kínálat határozza meg, és az elmúlt fél évben folyamatos árcsökkenés figyelhető meg a piacon a 2022. és a 2023. évi terményárak vonatkozásában is. A visszaesés egyenletes mértékű volt, így a termelőknek bármikor lehetőségük adódhatott volna az értékesítésre – hangsúlyozta Babiák János, az RWA Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

A 60-80 ezer Ft/tonna árakhoz képest a napokban 5-10 ezer Ft/tonna árcsökkenést tapasztaltunk a gabonafélék és az olajos magvak tekintetében. Ennek két oka volt: az egyik a forint folyamatos erősödése az euróval szemben, a másik a világpiaci árak csökkenése. Megértjük azokat, akik korábban magasabb áron vásárolták meg az inputanyagokat a folyamatos ellátás biztosítása érdekében, de például a műtrágya esetében hasonló árcsökkenés figyelhető meg már most is, mint korábban a terményárak vonatkozásában – áll az ügyvezető 2023. április 18-i álláspontjában. 

Az RWA vezetője elmondta, hogy a jelenlegi becslések szerint átlagos vagy inkább átlagon felüli termésre van kilátás. A helyzetet ugyanakkor súlyosbítja, hogy mind a búza, mind az árpa esetében nagy átmenőkészlettel fogják nyitni az új szezont. 

„Ám azt is kijelenthetjük, hogy voltak olyan magas terményárak az elmúlt években, amivel meg kielégítő profitot realizálhattak a termelők. Arra biztatjuk a kedves termelőket, hogy amíg lehetőségük van gyors szállítású szerződéseket kötni, tegyék meg! Az aratás időszakában a kínálati nyomás hatására árcsökkenésre számítunk, valamint a magas finanszírozási költségek mellett a tárolás nem lesz kecsegtető opció a kereskedők számára” – hangsúlyozta az RWA vezetője. 

„Arra biztatjuk a kedves termelőket, hogy amíg lehetőségük van gyors szállítású szerződéseket kötni, tegyék meg! Az aratás időszakában a kínálati nyomás hatására árcsökkenésre számítunk.”



Címkék: gabona, Ukrajna, gabonapiac, gabonaár
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A vadkár-érem több oldala

Az elmúlt időszak egyik nagy port kavaró bejelentése Győrffy Balázstól, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ...