TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.226,90 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.307,36 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.149,46 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 58.062,74 Ft (tonna)
Repcemag: 152.374,56 Ft (tonna)
Full-fat szója: 214.278,20 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 601 Ft
Benzin ára: 604 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 385,91
USD: 355,12
CHF: 390,24
GBP: 451,39
Hirdetés
Biogazdálkodás a gyakorlatban

Biogazdálkodás a gyakorlatban

Növénytermesztés - 2023.05.18

Tisztelettel a fogyasztó és szeretettel a természet felé

Hogyan induljak el az úton, milyen „mérföldköveket” kell teljesítenem, egyáltalán miért éri meg biót termelni? Többek között ezekre a kérdésekre kaphattak választ azok a termelők, akik részt vettek a március elején a Somogy vármegyei Kéthelyen, a Kristinus Borbirtokon rendezett szakmai konferencián.

Az eseményen – melyet a házigazda Kristinus Borbirtok, a borbirtokon működő Lokal47 Étterem és Borbár, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Somogyi Helyi Termék Egyesület, valamint a Kislépték Egyesület rendezett meg – elsőként Dóber László, a Kristinus szőlő & farm menedzsere köszöntötte a szép számú érdeklődőt. A fiatal szakember a megjelent termelőknek bemutatta a borbirtokot és beszélt arról, hogyan, illetve miért kezdtek el biodinamikus módon gazdálkodni. S ezalatt nem csak a borhoz szükséges szőlő előállítását kell érteni…

Rendszerszintű szemlélet

„A biogazdálkodás nem szólhat másról, mint tiszteletről a fogyasztó és szeretetről a természet felé – bocsátotta előre a szakember. – Területeinket 2018 vége óta teljes mértékben a biodinamikus szemlélet kritériumai szerint műveljük, s a szőlőt és az azt körülvevő teljes környezetet egységes egészként kezeljük, mely nem elválasztható egymástól. Ebben a rendszerben fontos a területek biodiverzitása, ahol minden élőlény és mikroorganizmus kiemelt szerepet játszik, mindegyik a maga szintjén. 2020 óta szárnyas és négylábú kollégák – Murbodener tehenek és Dorper juhok – is segítik munkánkat. A biodinamika elveinek megfelelően – akárcsak az embereknél – a tünetek kezelése helyett a lehető legerősebb immunrendszer kialakítására törekszünk a szőlőben. Felszívódó permetszerek, gyomirtó készítmények és műtrágya helyett természetes preparátumokat használunk a növényvédelemben. Ahogy a szőlőben, úgy a pincében is törekszünk a legkevesebb beavatkozásra. Azon dolgozunk, hogy a talaj és az éghajlat tulajdonságai a lehető legjobban érvényesülhessenek a szőlőben, ezáltal a borok valósan tükrözzék a terroirt. Mivel számunkra az elmúlt öt év azt bizonyítja, hogy nagyban, akár száz hektáron is sikeres lehet a biogazdálkodás, arra gondoltunk, hogy bemutatjuk, hogyan lehet elindulni és haladni ezen az úton – a zöldebb jövőért. Több oka is lehet annak, hogy valaki a biogazdálkodás mellett teszi le a voksát. A talajegészség, az állatjólét, a természetvédelem, az egészségtudatos életmód és maga a filozófia is lehet indíték, hogy valaki a biogazdálkodást válassza. Nem utolsó szempont a gazdasági sem, hiszen növekvő, stabil piacon, magasabb áron lehet értékesíteni az így előállított terményeket. De hangsúlyozni szeretném, hogy ha valaki kizárólag emiatt akar átállni bióra, az előbb-utóbb kihullik. A gazdaságunkat ugyanis egységben, komplexitásban kell nézni és a bioirányvonalat minden egyes szegmensben érvényesíteni.

Lássuk, melyek ezek! Az első a talajegészség, talajegészség nélkül nincs ökológiai gazdálkodás. Ezért elsőként a talajt kell megfelelően felkészíteni, mert arról indulva kell és lehet felépíteni az egész biogazdálkodást. A második fontos kérdés az állatjólét. Ma már a biogazdálkodás az egyik legmagasabb standard az állattenyésztésben. Ennek jegyében az állattartást is csak felelősségteljesen tudjuk elképzelni. Etológiai alapokra helyezve, megfigyelve, hogy az adott állat hogyan viselkedik, hogy az igényeinek megfelelő körülményeket biztosíthassuk neki. Csak egy példa: a sertések szeretnek túrni, ezért szerencsés, ha az ólba bedobunk közéjük egy labdát, amit nem tudnak szétrágni, s eljátszhatnak vele naphosszat. Mivel a biogazdálkodás alapja a biodiverzitás, az ültetvényeken életteret kell biztosítani hasznos rovaroknak, növénytársításoknak. Utóbbira példa, hogy a szőlőtőkék közé ültetett őszibarackfák árnyékot tartanak a szőlőnek, a szintén a sorok közé duggatott hagyma pedig a gombabetegségektől véd.”

Biogazdálkodás a gyakorlatban

A Balaton közelsége sajátos mikroklímát teremt

„A biodinamika elveinek megfelelően – akárcsak az embereknél – a tünetek kezelése helyett a lehető legerősebb immunrendszer kialakítására törekszünk.”

Alkalmazkodnak a környezethez

Biogazdálkodás a gyakorlatbanDóber László, a Kristinus szőlő & farm menedzsere
 

Dóber László arról is beszélt: az állatokat illetően gondolkodtak régi magyar fajtákban, magyartarka marhában és racka juhban, de sajnos az a tapasztalat, hogy ezek már nem bírják annyira a klímaváltozást, a nyári nagy hőséget, mint a Murbodner tehenek és a Dorper juhok. Ezért döntöttek utóbbiak mellett. Jelezte, egyébként erről, az alkalmazkodásról szól az egész biogazdálkodás.

„A mostani konferencia egyébként egy sorozat első állomása, további alkalmakon szeretnénk átadni a Kristinusban felhalmozott, a témához kapcsolódó tudást a környék termelőinek. Aki szeretne elmerülni a biodinamikus gazdálkodás mélységeiben, annak Németországot ajánlom, ma ugyanis Európában ott van jelen legnagyobb arányban ez az irányzat. Ennek megfelelően bőséges szakirodalom is rendelkezésre áll” – tette hozzá Dóber László.

Hosszú út vezet a biominősítésig

A szakembert a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. munkatársai, Bársony Kristóf és Fokvári Katalin követték az előadók sorában, akik arról beszéltek, milyen úton lehet eljutni a biotanúsítványig.

„Csak olyan termékekre mondhatjuk legálisan, hogy bio, melyek esetében ezt egy ellenőrző szervezet – az előállítás teljes folyamatát végigkísérve – hivatalosan igazolja, tanúsítja – szögezte le elöljáróban Fokvári Katalin. – 2022. január elsejétől jogszabályváltozás történt a vonatkozó rendeletekben, de még mindig a 2018/848-as számú rendelet az érvényben lévő szabályozás alapja. Az ellenőrzéssel és a tanúsítással kihelyezett állami feladatot lát el a Biokontroll és a hozzá hasonló többi akkreditált tanúsítószervezet, munkánkat a Nébih ellenőrzi. Nagyon szigorú szabályoknak kell tehát megfelelni a termelői oldalról és a tanúsítószervezetek részéről is. Az egységes platform következtében a termelő tudja, hogy mik a kötelezettségei, a vásárló pedig, hogy mire számíthat, milyen minőséget kap a pénzéért. S hogy maga az ellenőrzés mire terjed ki? Nagy hangsúlyt fektetünk az ökológiai vetőmag használatára, a vetésváltás szabályainak betartására, a kifejezetten ökológiai termelésben engedélyezett növényvédő szerek használatára. Nagyon fontos, hogy adott gazdaságon belül nem lehet párhuzamosság, tehát hogy a terület egy részén ökológiai, a másikon pedig konvencionális termesztéstechnológiával termesztik ugyanazt a növényfajt, fajtát. Nyilván a tiltás azt a célt szolgálja, hogy ha például valaki bio- és nem biopaprikát is termel, utóbbit véletlenül se értékesíthesse a másikkal együtt.”

„A biotanúsítvány megszerzéséhez nagyon szigorú szabályoknak kell megfelelni a termelői oldalról és a tanúsítószervezetek részéről is.”

Fokvári Katalin hozzátette: ha valaki át kíván térni biotermesztésre, annak alapvetően, mélységeiben meg kell változtatnia a szemléletét.

„Egészen más módon kell gondolkodni egy biotermelőnek, mint egy hagyományos módon gazdálkodónak – jelentette ki a szakember. – Nem elegendő pusztán annyi, hogy az addig használt és biotermesztésben tiltott szereket elhagyja és áttér az engedélyezett készítményekre, emellett pedig mindent ugyanúgy csinál. Az ugyanis borítékolható bukás.”

Fokvári Katalin beszélt az átállás menetéről is. Mint azt elmondta: ha megszületett az elhatározás, be kell jelentkezni valamelyik tanúsítószervezethez. Ezután szerződéskötés következik, az átállási idő azonban a bejelentkezés napjával veszi kezdetét. Az átállás során már maradéktalanul be kell tartani az összes, bióra vonatkozó előírást, azonban ezen időszakban a termény még nem értékesíthető bióként. A második évtől már úgynevezett átállási termékként lehet értékesíteni. Az átállási idő az egyes növénykultúráknál más és más. Szántóföldnél minimálisan kettő, gyepeknél, évelő szálastakarmány-kultúráknál szintén kettő, az ültetvényeknél pedig három év az átállási idő. A betakarított terményeket csak ezt követően értékesíthetjük bióként. A bejelentkezés után 90 napon belül sor kerül az első szemlére, amikor az ellenőrök megnézik a kiindulási állapotot, és elkészül az üzem ökológiai leírása. Ezt követően évente egy átfogó ellenőrzésre lehet számítani, melynek során megtekintik az üzemi területeket és átnézik a termelési dokumentációt. Az éves ellenőrzéseken kívül vannak kisebb, előzetesen nem tervezett ellenőrzések is, ezek azonban az összes partner tíz százalékát érintik. Öt százalékuknál pedig mintavételre is sor kerül különféle laborvizsgálatokhoz. Amennyiben mindent rendben lévőnek találnak az ellenőrök, az előírt átállási időszak zárásaként kiállítják a biotanúsítványt.

Bársony Kristóf egyebek közt a fajtaválasztás jelentőségét, az ökológiai eredetű szaporítóanyagok és a tájfajták alkalmazásának előnyeit hangsúlyozta.

Egészen más módon kell gondolkodni

Biogazdálkodás a gyakorlatbanMezei Mihály,  a Biodinamikus Közhasznú Egyesület elnöke
 

A hazai biomozgalom egyik meghatározó szervezete a Biodinamikus Közhasznú Egyesület. Mezei Mihály, az egyesület elnöke, Demeter-tanácsadó előadásában kiemelte, hogy a kert- és mezőgazdálkodás – folyjék akár nagy-, akár kisüzemben – emberi kultúránk része, s ekképp agrikultúraként kell tekinteni rá. Elöljáróban ennek megfelelően egyfajta kultúrtörténeti áttekintést adott az okszerű mezőgazdálkodás kialakulásáról. Elmondta, hogy az európai kertészetet és mezőgazdálkodást a bencés szerzetesek teremtették meg, a termelés alapvetően egy település szakrális központja (előbb csak adott helyen felállított kereszt, majd a templom) környezetében zajlott. Így egyfajta szakrális-kozmikus vonulat is megjelent az alapvetően az élelmiszer-előállítást célzó mezőgazdasági tevékenységben.

„Ha végiggondoljuk, hogy az akkori mezőgazdálkodás hogyan is nézett ki, akkor arra jutunk, hogy nagyon hasonlított ahhoz, amit ma biodinamikus termesztési módnak hívunk – magyarázta.  – A termesztett növények egy részét – gabonát, zöldségféléket és gyümölcsöket – az emberek elfogyasztották, a többit szétosztották a családban, vagy elvitték piacra. Természetesen a takarmánynövényeket az állatok ették meg, a keletkezett trágya pedig kikerült a földekre, s a növények hasznosították. Ez így ment hosszú időn át, csaknem 1500 évig. Ma elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor ez a rendszer szétesni látszik. Azt látjuk, hogy ma minden más van, csak ez a struktúra ne álljon fel. Beszélnek műhúsról, szöcskéről, lisztkukacról, s racionálisan gondolkodva, ha nem rugaszkodunk el nagyon a világtól, akkor csak szörnyülködni tudunk, hogy te jó ég, hát mi történik velünk. Miközben a mezőgazdálkodás egyik kulcsszereplőjét, a szarvasmarhát a klímavédők főbűnösnek kiáltják ki… Azt kell mondanom, hogy az évszázadok alatt felépített, okszerű, fenntartható mezőgazdaság immár 10-15 éve tudatos támadásnak van kitéve. Ezt a régi, klasszikus állapotot akarja megújult formában és hosszú távon fenntartani a biodinamikus gazdálkodás. Amit persze régen nem így hívtak, hiszen ez volt A GAZDÁLKODÁS. Ezt a komplex rendszert Rudolf Steiner filozófus próbálta újra hangsúlyossá tenni. 1924-ben tartott mezőgazdasági előadásaiban Steiner azt mondta hallgatóinak, hogy a mezőgazdaság összefügg a kozmosz egészével. Az a biodinamikus elv, hogy a mezőgazdasági üzem egy lehetőség szerint zárt organizmus legyen, minden organikus gazdálkodás alaptétele lett.”

Biogazdálkodás a gyakorlatban

A Murbodner tehenek végzik a „kaszálást” és trágyát adnak a preparátumokhoz

„Az a biodinamikus elv, hogy a mezőgazdasági üzem egy lehetőség szerint zárt organizmus legyen, minden organikus gazdálkodás alaptétele lett.”

Mezei Mihály hozzátette: a kozmosznak jelentős szerepe van a Föld valamennyi lénye, emberek, állatok és növények életében.

„Ne gondoljuk, hogy a növények csak úgy, önmagukban nőnek, csak azért, hogy tápláljanak minket. Nagyon erősen figyelnek. Méghozzá két irányba: a kozmikus környezetre és a talajra, ezáltal összekötik az eget és a földet. A mi dolgunk, hogy e két pólus között terelgessük őket úgy, hogy közben a hasznunkra, táplálékká váljanak” – fogalmazott.

Biogazdálkodás a gyakorlatbanMarhaszarvban készülnek a preparátumok
 

Az elnök a továbbiakban kiemelte az úgynevezett preparátumok használatának jelentőségét. Mint rámutatott: a biodinamikus preparátumok olyan természetes szerek, melyeket kis adagokban alkalmaznak a talajnál az életteljesség, növényeknél a növekedés és a minőség támogatására. Bioregulátorként működnek, azaz a biológiai rendszerek organizmusának önszerveződését serkentik. A preparátumokat lehetőség szerint a mezőgazdasági üzemben állítják elő különféle növényi részekből, hatféle gyógynövényből, tehéntrágyából vagy kvarclisztből. A nevezett anyagokat állati burokban (például marhaszarvban) fél évre a földbe helyezik. A preparátumok a Földet érő kozmikus hatások és a termőtalaj segítségével létrejövő, finom anyagi erőpotenciálok. Hatásmódjuk alapján a homeopátiás készítményekhez lehet hasonlítani őket. Az úgynevezett komposztoltó preparátumokkal az istállótrágyát és a zöldhulladékot kezeljük, oltjuk be, míg az úgynevezett permetezőpreparátumok közül a még fedetlen talajt (humuszpreparátum), valamint a zöld állapotú növényeket (kvarcpreparátum) permetezzük – tápláló és erősítő jelleggel.

„A növények nagyon erősen figyelnek. Méghozzá két irányba: a kozmikus környezetre és a talajra, ezáltal összekötik az eget és a földet.”

Biogazdálkodás a gyakorlatbanCsillag Richárd és Gelencsér Janka: naponta igazítják az étlapot az idényzöldségekhez
 

A továbbiakban a borbirtokon működő Lokal47 étterem vezetője, Gelencsér Janka és Csillag Richárd séf ismertette céljaikat. Mint elhangzott: számukra nagyon fontos, hogy olyan helyi termelőktől szerezzék be a nyersanyagot, akik hivatalosan is igazolni tudják, hogy biogazdálkodásból származnak a termékeik. A közeli Nagykanizsán üzemeltetnek egy termelői piacot is, a nyersanyagok többsége onnét származik, de a Kristinus biokertjéből és helyi termelőktől is vásárolnak. Az étlapot szinte naponta igazítják hozzá az idényzöldségekhez, de a fiatal pár szerint ez örömteli feladat, sőt, inkább misszió. Ugyanis nem feltétlenül éri meg, mert az étterem költségeit növeli, hogy bionyersanyagokból dolgoznak, a vendégek pedig ebből talán csak pár százalékkal érezhetik magasabbnak az áraikat, mint a többi étteremét, amelyek félévente cserélik az étlapot és nem bioélelmiszereket tesznek az asztalra.

A fenntarthatóságot segíti az Agrárökológiai Program

Matucza Ádám, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdásza a Közös Agrárpolitika (KAP) új támogatási lehetőségeiről és szabályozásairól beszélt.

„Változik a támogatási rendszer az agráriumban, az alaptámogatás mellett új elemként jelenik meg az Agrárökológiai Program, valamint lesz egy új elem, redisztributiv támogatás, más néven visszaosztott támogatás is – magyarázta. – Az alaptámogatás feltételei között is vannak változások. Ezek közül megemlítve néhányat, változik a vetésforgó rendszere, valamint fontos hangsúlyt kap a talajok védelme, a talajtakarás. A gyepek megőrzésére is hangsúlyt fektetnek, valamint a szántón a 12 százalékosnál nagyobb lejtésű területeken is változnak a művelés szabályai. A fiatal gazdák kiegészítő támogatása továbbra is megmarad, sőt, jóval magasabb összeg kapható. Az Agrárökológiai Programba részben beépülnek a korábbi zöldítés egyes elemei is. Ez egy fix összegű, önkéntes vállaláson alapuló, egyéves kötelezettségű elem. A gazdálkodó maga dönthet róla, hogy az adott évben részt kíván-e benne venni vagy sem. Itt két pont értékű vállalást kell tenni, amit a gazdálkodónak be kell tartania. Az Agrárökológiai Programban való részvétellel a gazdálkodó elektronikus gazdálkodási napló vezetésére kötelezett. Hasznosítási módonként (szántó, gyep, ültetvény) kell külön-külön a gazdálkodónak vállalást tennie. Minden használati mód tekintetében több lehetőség közül lehet választaniuk. A támogatásigénylés időszaka szankciómentesen áprilistól május közepéig tart.”




Szerző: AgrárUnió

Címkék: biogazdálkodás, fenntarthatóság
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Növényvédelmi gépek és permetező drónok kötelező ...

A növényvédelmi gépeket – ide értve a permetező drónokat – gyártó és/vagy forgalmazó vállalatokat ...