Mit ültessünk a mezővédő erdősávokba?
Hírek - 2022.10.26
Szuda Zoltán szaktanácsadó az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet közelmúltban megrendezett szakmai napján a mezővédő erdősávokról szerzett saját tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Ebből kiderült, hogy milyen fafajokat érdemes az erdősávokba telepíteni.
De mi is az az erdősáv? A mezőgazdasági kultúrákat a szél- és vízerózió káros hatásaitól védő és az élővilág számára menedéket adó erdő, melynek jelentősége újra nő napjainkban.
A szakember először a mezővédő erdősávok múltjáról beszélt előadásában, majd azt mutatta be, hogyan alkalmazkodott gyümölcsös ültetvénye a terület adta tulajdonságokhoz, ahol a szélviharok okozták a legnagyobb kihívást. A mezővédő sávok telepítésének célja is leginkább a szélvédelem volt, továbbá az ökoterület elválasztása a szomszédtól, a hasznos élő szervezetek támogatása és a mikroklíma javítása. Mint rámutatott, természetesen, valamennyi nedvességet elvesznek a fák a termesztett növényektől, de ugyanannyi esővizet és a levegő páratartalmából lecsapódó vizet képesek visszaadni, így alakítva a mikroklímát. Zoltán tapasztalatai szerint a turkesztáni szilfa (vagy más néven csodasövény) volt a legsikeresebb faj a telepített erdősávban, mert a betegségeknek, az extrém időjárási jelenségeknek és az alföldi klíma szélsőségeinek jól ellenálló növény, habár invazív jellegére oda kell figyelni. A vadak a frissen telepített jegenye és törökmogyoró csemetéket megették, így jó következtetés, hogy csak az állomány megerősödése után hagyjuk a vadaknak birtokba venni az erdősávokat. A sávokban élő madárállomány hatalmas segítség a növényvédelemben. A 3 szintű erdősávba a következő fajok kerültek még: vadrózsa, fagyal, orgona, mogyoró, veresgyűrűs és húsos som, akác, tölgy, dió, szil, nyár és vadkörte. A védőfásítást támogatással, vagy önerőből, akár saját magunk által létrehozott erdészeti facsemetekertből is meg lehet valósítani, e tevékenységet azonban a NÉBIH-nél kell bejelenteni - mondta.
Forrás: ÖMKI
Címkék: mezővédő erdősáv, ÖMKI
Baranya vármegyében is megjelent az afrikai sertéspestis
Víztakarékos fehérjenövény – Az őszi borsóban rejlő ...
Mi áll a mezőgazdasági vadkár kialakulásának hátterében?
A PGR új arca – modern, felhasználóbarát felület a megszokott ...
Somogy vármegyei házisertés-állományban igazolta a Nébih az ...
Harmadára esett a hazai műtrágyaforgalom 2026 második ...
Folyamatosan zajlanak a Nébih nyári ellenőrzései – mérlegen az ...
Zárd üvegbe a nyarat: Útmutató az otthoni aszaláshoz és ...
Lépfenét igazolt a hatóság Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
Az aszályt nem lehet kártérítéssel megállítani – ideje lenne ...
