Dolgozik a kertész

Április 22-e hívja fel a figyelmet a bolygónk védelmére. Véleményem szerint az az ember, aki kimegy a kertjébe és magának termeli meg az élelmiszer-szükségletének javát, már rengeteget tett a Földért.

Milyen a jó palánta?

Ha nem fogtunk bele a palántanevelésbe otthon, vagy netalán kifutottunk az időből, akkor meg is vásárolhatjuk őket. Ezt azonban mindig körültekintően kell megtennünk, és alapos vizsgálat után kell kiválasztani a megvásárolandó növényt. Ránézésre életerős, egészséges palántát keressünk, melynek szára vastag, levélzete fajra jellemző, élénkzöld, gyökérzete pedig sűrű és fehér színű. Az a jó palánta, amely még növekedésben, vegetatív fejlődésben van, ez azt jelenti, hogy a szárát és a leveleit növeli. Az a növény, amely átlépett a generatív szakaszba, vagyis a virágot és a termést neveli, nagyon nehezen fog megindulni a kiültetés után. A palánta helyét gondosan készítsük elő. Ősszel bőségesen megtrágyázott, felásott és elmunkált talajon termeszthetünk eredményesen zöldségeket. Amikor kellően felmelegedett a talaj, ki is ültethetjük a palántákat.

Az a jó palánta, amely életerős, egészséges, és még növekedésben, vegetatív fejlődésben van, ez azt jelenti, hogy a szárát és a leveleit növeli.

A szamóca levélbetegsége

A szamócának több levélbetegsége is létezik, egész pontosan négyet tartunk jelentősnek, de most a képen láthatóról szeretnék írni, mégpedig a szamóca mikoszferellás levélfoltosságáról. Mivel a szamócát több évre telepítjük, nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a jó kondíciójára. Az említett betegség kora tavasszal jelenik meg, ehhez csapadékos időjárásra és nedves levélfelületre van szüksége. A mikoszferellás levélfoltosságot könnyű felismerni. A levélfelületen apró, lilás szegélyű, fehér közepű foltok jelennek meg, amelyek nem olvadnak egymásba.

A védekezést azzal kezdhetjük, hogy biztonságos helyről szerezzük be a palántákat, amelyek teljesen egészségesek. A tenyészidő végén szabadítsuk meg a szamócát az elszáradt, beteg levelektől, amelyeket utána ne helyezzünk a komposztba. Ha növényvédő szeres kezelésre adnánk a fejünket, akkor válasszunk felszívódó készítményt, amely a többi levélbetegség ellen is hatásos lesz. Talajtakarással, mulcsozással elérhetjük, hogy a szamóca talajra leboruló levelei gyorsabban felszáradjanak, mivel a dunsztos, párás környezet kedvez a gombás megbetegedéseknek.

Miért érdemes büdöskét ültetni a kertbe?

Nálunk alapkelléke a kertnek a bársonyvirág vagy más néven büdöske, de borsolának és büdös rózsának is nevezik még. A bársonyvirág elnevezését onnan kapta, hogy szirmai bársonyos tapintásúak, a büdöske nevet meg talán nem is kell magyarázni. Többféle színváltozata is elérhető a kertészek számára. Ez a növény az őszirózsák családjába tartozik, és több szempontból is igen értékes lehet, ha a kertünkben tartjuk.

Egyik oka, hogy szinte egész nyáron, akár őszig folyamatosan virágzik, emellett taszítja a rovarokat és fonálférgeket, tehát növényvédelmi szempontból is igen hasznos. Akár zöldségeskertekbe, a sorokba is ültethető ezt a hasznos tulajdonságát kihasználva, illetve a szirmaiból gyógyteákat készíthetünk, amelyet lázcsillapításra és vízhajtásra alkalmazhatunk, de ízesíthetünk vele salátákat is. A büdöskét helyre is lehet vetni, de februárban elkezdhetjük palántának is nevelni, amelyet májusban kiültethetünk szabadföldre. Nem különösebben igényes a talajra, ezért bátran bele lehet kezdeni az nevelésébe. Vízigénye sem túl magas, de száraz, aszályos időben meghálálja az öntözést. Elvirágzás után szabadítsuk meg az elszáradt virágoktól és gyűjtsük össze a magjait, hogy következő évben is örömünket lelhessük benne. Nálunk a fóliasátorban növekednek a kis palánták, amelyek hamarosan, ha melegre fordul az idő, a helyükre kerülnek.

A büdöske több szempontból is igen értékes lehet, hiszen szinte egész nyáron, akár őszig folyamatosan virágzik, emellett taszítja a rovarokat és fonálférgeket.

A kémiai gyomirtásról a kiskertben

Mivel a kertjeink nem öltenek olyan hatalmas méreteket, ezért nem feltétlenül kell a kémiai védekezéshez nyúlnunk, ha erőteljesen felgyomosodnak, de a megerőltető kapálást ki tudjuk egészíteni növényvédő szeres kezeléssel. Mielőtt azonban belekezdenék, beszéljünk a gyomismeretről. A gyomoknak különböző terjedési stratégiájuk van, ezért megkülönböztetünk magról kelő és évelő növényeket. Az évelő növények között is többféle túlélési módszert találunk, ilyen például a mindenki által jól ismert tarack is, de ide sorolhatók a hagymások vagy a gumósok stb. Ez alapján feltételezhetjük, hogy a gyomirtásukra tett próbálkozásainknak is különbözniük kell. Magról kelő társaiknak a csírázási idejük és a környezeti igényük is eltérő lehet, ezért a kelésük is eltolódhat egymáshoz képest. Ezenkívül megkülönböztetünk egyszikű és kétszikű növényeket is, amelyek másképpen reagálnak a gyomirtó szerekre, tehát a gyomok különbözőségéből eredően el kell fogadnunk, hogy a gyomirtásukat nem lehet egy kalap alá venni, és nem ugyanúgy fognak hatni rájuk a készítmények.

A magról kelő gyomok ellen védekezhetünk pendimetalin hatóanyag-tartalmú készítményekkel, melyeket vetés után, de a kultúrnövény és a gyomok kelése előtt használhatunk, palántázás esetén pedig a kiültetés előtt 8-10 nappal kell elvégezni a kezelést. Hatásának kifejtéséhez csapadékra vagy beöntözésre van szükség és egyenletes talajfelszínre szükséges kijuttatni. Leginkább a magról kelő egyszikű gyomok és néhány kétszikű ellen használhatjuk eredményesen, de évelő társaikra nincs hatással. A gyomok csírázását gátolja, emiatt az érzékeny gyomok életképtelenek lesznek és elpusztulnak. A pendimetalin hatóanyagú gyomirtómszer talajon keresztül hat, és hosszabb hatástartammal rendelkezik. Ezeket a termékeket gazdaboltokban meg lehet vásárolni, és mivel szabadforgalmi kategóriájúak, a vásárlásához és felhasználásához nem szükséges végzettség. Minden növényvédő szeres kezelésnél gondosan olvassuk el a használati utasítást!

Életre kel a kert – Nemcsak a kedvenc növényeink, hanem a károsítóik is hírt adnak magukról

TOVÁBB OLVASOM