TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 65.934,70 Ft (tonna)
Napraforgómag: 141.894,57 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.049,15 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 53.080,68 Ft (tonna)
Repcemag: 160.540,57 Ft (tonna)
Full-fat szója: 207.331,58 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 605 Ft
Benzin ára: 607 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 387,87
USD: 357,68
CHF: 393,49
GBP: 452,43
Hirdetés
Nyakunkon a tavasz, kertészek!

Nyakunkon a tavasz, kertészek!

Kertészet - 2023.02.23

Gondolkodjunk többéves távlatban és készüljünk fel a szélsőségekre vízmegtartással, magaságyással és vetésváltással.

Minden év rejteget új kihívásokat még a hobbikertészek életében is. Ugyanúgy meg kellett küzdenünk a 2022-es év rettenetes aszályával, mint az üzemi növénytermesztőknek. Az ilyen már-már hajmeresztően szélsőséges év után felmerül bennünk, hogy ideje változtatnunk az eddigi technológiánkon. Az sem mellékes, hogy az extrém élelmiszerár-emelkedés több embert vonz majd ki a kertbe, hogy megtermelje magának a zöldséget és a gyümölcsöt, még ha ez kevesebb szabadidővel is jár.

Hiába a sok öntözés, ha a víz nem marad a talaj felső, növények számára hasznosítható rétegében. Milyen módon tudjuk megtartani a vizet a talajban?

A kulcs a vízmegtartás a kertben!

  1. A jó talajszerkezet kialakítása kulcsfontosságú. Természetesen a különböző talajféleségeken különböző módon szükséges eljárni, de alapvető a szerves anyagokkal történő feltöltés. Ez történhet komposzttal, szerves trágyákkal és zöldtrágyázással. Ezzel a módszerrel megteremtjük az élő talajt, amely felvehetővé teszi a tápelemeket a növények számára, megtartja a vizet, jó szerkezetet biztosít a gyökerek kialakulásához.
  2. Ültessünk szélfogó fákat, melyek segítik megvédeni a növényeinket és a talajt a szárító, forró szelektől.
  3. A növénytársítással is növelhetjük a növények szárazságtűrését. Ültessünk vízigényes növényt szárazságot jobban tűrővel, vagy másképpen fogalmazva sekélyebben gyökerezőt mélyen gyökerezővel.

Vízigényes zöldségek: vöröshagyma, sárgarépa, fejes káposzta, uborka

Kevésbé vízigényesek: bab, paradicsom, csemegekukorica, burgonya, cékla

  1. Ültessünk takarónövényeket, melyek télen kifagynak, de közben védik a talajt a kiszáradástól, később pedig szerves anyagot szolgáltatnak a talajnak.

A szerves anyagokkal feltöltött, élő talaj felvehetővé teszi a tápelemeket a növények számára, megtartja a vizet, jó szerkezetet biztosít a gyökerek kialakulásához.

Magaságyással könnyebb!

Ha már a vízmegtartásnál járunk, a magaságyás a rosszabb talajviszonyok és a rossz vízgazdálkodás ellenszere. Ezzel a módszerrel olyan körülményeket tudunk biztosítani a növények számára, amilyeneket csak megkívánnak. A kreativitás teljes tárháza kerül elénk, ha belefektetünk némi energiát. Na jó, sokat, de megéri.

További előnyei a magaságyásnak, hogy nem kell hajbókolni. Derékfájósoknak különösen áldás lesz a kert ezen részén munkálkodni. A talajfelszín közelében gyökerező fák környezetében a zöldségek a tápanyagért és a vízért folytatott harc vesztesei lehetnek, így az ilyen kihasználatlan területen is érdemes lehet ezt a remekművet elkészíteni.

Hogyan alakítsam ki a magaságyást?

  • Az elhelyezésénél figyeljünk a megvilágításra, kerüljük az árnyékos helyeket!
  • Magaságyást építhetünk mi magunk is, de előre legyártott, tartós építményt is vásárolhatunk. A fából készülteknél számolni kell azzal, hogy néhány évente újra kell rakni a falakat.
  • A magaságyás falait úgy stabilizáljuk, hogy ne rogyjon meg a súly alatt.
  • A magasságát a saját magasságunkhoz méretezzük, 60-80 cm-en kényelmesen tudunk tevékenykedni.
  • A szélesség kialakításában ne engedjük el a fantáziánkat. Túl széles ágyáson sok nyújtózkodógyakorlat várhat ránk kertészkedés közben.
  • Készüljünk arra, hogy a magaságyás feltöltése nagy nyersanyagigényű.
  • Kezdjük a kavicsággyal vagy geotextíliával, hogy alulról is elhatároljuk az ágyást. Erre kerülhet a kerti hulladék, fűnyesedék, ágak, gallyak, egyéb szerves anyagok. Ezután következik a jól beérett komposzt vagy szerves trágya, végül jó minőségű talajjal zárjunk. Töltsük fel a magaságyást teljesen a pereméig, mivel később meg fog süllyedni a halom, amit pótolni szükséges. Végül pedig tömörítsük be a talajt.
  • Csepegtető öntözőt fektethetünk rá, de víztározós módszerben is gondolkozhatunk.

Nyakunkon a tavasz, kertészek!
A magaságyás falait készíthetjük fából. Körülbelül 60-80 cm magasra tervezzük és napfényes helyre telepítsük

A magaságyás a rosszabb talajviszonyok és a rossz vízgazdálkodás ellenszere. Ezzel a módszerrel olyan körülményeket tudunk biztosítani a növények számára, amilyeneket csak megkívánnak.

A kertben is be kell tartani a vetésváltást!

Amikor belekezdünk a veteményes megtervezésébe, akkor a vetésváltás szabályaival is szükséges foglalkoznunk, amit az apróbb kertekben nehezebb megoldani, de nem lehetetlen. A vetésváltást már időszámításunk előtt is alkalmazták az őseink, ugyanis megfigyelték, hogy évek alatt folyamatosan romlik a terméseredmény a talaj egyoldalú kihasználtsága miatt. A vetésváltás fogalma alatt egy adott területen a növények sorrendjét értjük, időben elkülönítve. A monokultúrás termesztés, azaz ugyanazon faj ugyanoda való újravetése többek között azért is veszélyes, mert egyoldalúan használja ki a talajt. A növény a gyökerezési mélységben veszi fel a tápanyagokat és a vizet, ezáltal kimeríti a talajt abban a rétegben, végül pedig talajuntság alakul ki. Ugyanazon vagy egy növénycsaládon belüli növények vetése adott területre továbbá növényvédelmi problémákat is okoz.

A növénycsaládok tagjai rengeteg közös betegséggel és kártevővel rendelkeznek. Ezeknek a károsítóknak melegágya lehet, ha a vetés helyszínén a zöldségfaj egyik testvére növekedett az előző évben. Teljes mértékben nem lehet kiküszöbölni ezt a problémát, hiszen a kertben nincsenek távolságok a kórokozóknak és a kártevőknek, ezért ezután különösen oda kell figyelni a növényvédelemre!

A monokultúrás termesztés, azaz ugyanazon faj ugyanoda való újravetése azért is veszélyes, mert egyoldalúan használja ki a talajt, továbbá növényvédelmi problémákat is okoz.

A növények tápanyagigényét is érdemes figyelembe venni a vetésváltás kialakításakor!

Az ábra alapján meg tudjuk tervezni, hogy egy adott területen milyen növényi sorrendet alakítsunk ki.

Nyakunkon a tavasz, kertészek!

  1. év: A gyökérzöldségek kevesebb tápanyagot igényelnek, mint az előttük lévő természöldségek, így pihentethetjük a talajt velük. Az egészséges gyökerek kineveléséhez viszont a kálium elengedhetetlen tápelem.
  2.  év: A hüvelyesek gyökerén légköri nitrogént megkötő baktériumok élnek, melyek időközben leválhatnak, ezzel gyarapítva a talaj nitrogéntartalmát, és így megágyaznak a soron következő növényi csoportnak.
  3. év: A levélzöldségeknek a nitrogént felhalmozó hüvelyesek kiváló előveteményei lehetnek, amely tápelem nagy szerepet játszik a levelek növekedésében.
  4. év: A természöldségek a legnagyobb tápanyagigényűek a négyesből, viszont a termésérés idejére a növény nitrogénfelvétele csökken. A burgonyát is ide sorolnám, annak ellenére, hogy nem a termését fogyasztjuk, mivel ebben a csoportban találjuk a rokonfajait is. Növényvédelmi szempontból viszont a paprika, a paradicsom és a tojásgyümölcs után nem következhet a növényi sorrendben.

Vezessünk nyilvántartást a vetésforgóról!

Ahhoz, hogy a befektetett energiánk ne vesszen kárba, rögzítsük a vetéstervet egy füzetbe. Biztos mással is előfordult, hogy eltűntek a vetőmagok tasakjai, és soha többé nem jutott eszünkbe annak a finom paradicsomnak a neve, ezért a füzetünkbe jegyezzük fel a fajták neveit. Az esetleges növényvédelmi problémák és az időjárási jelenségek jegyzetelése pedig a tanulságok levonásában segíthetnek nekünk, és következtethetünk belőlük a következő év küzdelmeire. A további években ezekre az információkra alapozva pedig sikeresebb lehet a kertművelés.




Szerző: Tóth Fanni Enikő

Címkék: tavasz, kert, kiskert, kertészkedés, magaságyás, vetés
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A sebesség minden, csak nem állandó

Maximalizálja körforgója potenciálját