Itt van a nyár, itt van újra

Gyarapítsuk az éléskamránkat másodvetéssel

A korán letermett zöldségeink helyét hasznosíthatjuk másodvetéssel, így a parlagon maradt területet még idén tovább kamatoztathatjuk. A fejes saláta, hónapos retek, zöldborsó, zöldhagyma helyére kerülhet uborka, csemegekukorica, cékla, zöldbab, póréhagyma, de ilyenkor ültethetjük ki a káposztafélék palántáit is. A frissen csupaszon hagyott területről szedjük fel a növényi maradványokat, szórjuk meg komposzttal, vagy érett szervestrágyával. Ezután alaposan forgassuk bele a talajba, majd készítsünk a növényeinknek aprómorzsás magágyat. Nitrogén műtrágyával tovább fokozhatjuk a növények növekedési erélyét. Mivel ezután szokott következni az év legaszályosabb és legforróbb időszaka, az öntözésükről is rendszeresen gondoskodjunk. Kellő gondoskodással az idei évben további értékes élelemmel gazdagíthatjuk az asztalunkat.

Támadnak a burgonyabogarak...

A mostani időszakban, a házi kertekben a legnépszerűtlenebb kártevő kategóriában a levéltetű és a burgonyabogár holtversenyben áll az első helyezésért. A csíkos bogarunk a burgonya legjelentősebb kártevőjévé nőtte ki magát, így nem is csoda, hogy mindenki próbál tőle megszabadulni, hiszen a lárva az imágókkal karöltve teljes tarrágást tud végezni a burgonyán. Maga a kártevő egyébként kizárólag a burgonyafélék családjába tartozó növényeket károsítja, tehát a burgonya mellett, a padlizsánt, a paradicsomot és a gyomként számon tartott fekete csucsort is. Nálunk két nemzedéke fejlődik ki. A kifejlett bogár telel át a talajban, majd alkalmas növény levelének fonákára helyezi feltűnő narancssárga tojásait. A lárvák kikelve elkezdik hámozgatni, karéjozni a leveleket, majd a négy lárvastádium után a kifejlett állat, vagy elindul a téli rejtekhelyére, vagy tojásrakással foglalkozik. A problémát az okozza, hogy szinte az egész tenyészidőszakban találhatunk lárvát és/vagy kifejlett rovart.

nyar min

Mit tehetünk ellenük?

A leggazdaságosabb és környezetbarát megoldás a bogarak/imágók és a lárvák összeszedegetése, összetaposása, összenyomása, de ez egy fárasztó és lassú folyamat. Vannak jól bevált és alkalmas rovarölőszerek ellenük, de mindenható nincs. Tehát valószínűleg többször is kell ellenük védekezni, sőt érdemes többféle hatóanyagot is használni a permetezések során, hogy ne alakuljon ki ellenük rezisztencia a burgonyabogarakban.

A Bacillus thuringiensis baktérium spóráját és toxinját tartalmazó készítmény hatásos lehet, de csak a kis lárvák ellen, ezért többször is ismételni kell a kezelést, viszont biokertészetekben is felhasználható. Ezenkívül még alkalmazhatunk klórantraniliprol és spinozad (bio-ban is) hatóanyagú rovarölő készítményeket.

A csonthéjasok levéllikasztó betegsége

Ezt a betegséget más néven sztigminának is nevezzük, amelyet a tudományos neve ihletett. Tudjunk meg róla minél többet, hiszen minden évben felléphet és komoly problémát is okozhat.

A gomba a csonthéjas kultúrákban jelentkezik, leginkább őszibarackon, kajszin, cseresznyén, meggyen, de szilván, mandulán is előfordul. Mint szinte minden gombának, a sztigminának is kedvez a csapadékos, hűvösebb időjárás.

nyar min2

A leveleken kezdetben világos, kerek foltok alakulnak ki, melyek később bebarnulnak. A növény védekezni próbál a betegség ellen, a foltokat kidobálja, így alakulnak ki a jellegzetes lyukak a levélen. A gomba a hajtást is megfertőzheti, amelyen a barna foltok felrepedeznek, és ez később a vessző pusztulását okozza. A betegség lefolyását mézgásodás kísérheti, sőt a termésen is kialakulhatnak foltok.

Hogyan védekezhetünk a sztigmina ellen?

Mivel a fertőzött lombban telel át és következő évben innen fertőz, a lehullott lombot távolítsuk el a fa alól és semmisítsük meg, viszont a komposztba ne helyezzük. Metszéskor távolítsuk el a fertőzött vesszőket. Az őszi és tavaszi rezes lemosó permetezést ne hanyagoljuk el a betegség megelőzése érdekében.

A növényvédelmi beavatkozásokat nem lehet elég korán kezdeni tavasszal. Felszívódó és kontakt hatóanyagok kombinációjával védekezhetünk ellene eredményesen. Bevethetjük a tebukonazol, difenokonazol, ditianon stb. tartalmú gombaölőszereket is. A gyümölcsfa jó kondíciójának fenntartásával segíthetjük a növény ellenállóságát a betegségekkel szemben, amelyet harmonikus tápanyagellátással tehetünk meg, akár lombtrágyás, vagy biostimulátoros kezelésekkel.

Mitől sárgul a hortenzia levele?

A hortenzia egyre népszerűbb évelő, fás bokrú dísznövény, mivel csodás virágjai sokáig pompáznak, vonzzák a beporzó rovarokat és ez a növény nem igényel különösebb törődést. A félárnyékos, árnyékos helyeket kedveli leginkább. A fiatal példányok még érzékenyek lehetnek a fagyokra, ilyenkor érdemes takarni őket télen, később már az átteleléssel sem lesz problémája. Vízigénye nagy, ezért ne feledkezzünk meg az öntözésről, de kerüljük a túlöntözést. A talajra sem különösen igényes, viszont a savanyú talajon jobban érzi magát. Növényvédelmi szempontból az atkásodás, levéltetvek betelepedése okozza általában a legnagyobb gondot.

nyarhortemzia min

De akkor miért sárgul a levele?

A növények mindig mutatják nekünk, ha valamely tápelem hiányzik a talajból, vagy a felvételével problémák adódnak. A képeken a vas nem megfelelő felvételét láthatjuk. A vas hiányra a hortenzia kimondottan érzékeny. Ebben az esetben a fiatal leveleken érközi sárgulás jelentkezik, amely súlyosabb esetben átterjedhet az erekre, majd az idősebb levelekre is. A virágok kicsik, színtelenek lesznek, csökken a hortenzia fagy-, és télállósága, legyengül a növény és hajlamosabb lesz a betegségekre. A vasat nem csak akkor nem tudja felvenni a növény, ha nem áll rendelkezésére elegendő a talajban. Nedves, hűvös időben, tömörödött talajból nehezebben tudja hasznosítani a talajból a szükséges tápanyagot. Az időjárás viszontagságait nem tudjuk befolyásolni, de a tömörödést elkerülhetjük megfelelő talajlazítással és a szervesanyag-utánpótlással. Emellett a talaj alacsony kálium-tartalma és a magas foszfor-tartalma is okozhat vasfelvételi zavarokat. Meszes talajon is gyakori lehet a vashiány tünete, amelyet nitrogén tartalmú műtrágyákkal lehet alakítani. Ezt a módszert viszont megfontolás tárgyává tenném, ugyanis gyorsan át lehet esni a ló túloldalára és elsavanyíthatjuk a talajainkat. Ha jelentkeznek a vashiány tünetei, vastartalmú lombtrágyával, vagy beöntözéssel megoldhatjuk, de laborban elvégzett talajvizsgálattal kiderülhet a probléma forrása, amelyet utána célzottan tudunk kezelni.

Mi mindent lehet most találni a diófán?

Alig van olyan kert, ahol ne lenne legalább egy diófa. Sokunknak nem csak egy fa, hanem eszmei értéke is van. Hatalmas koronája árnyékot ad a tikkasztó hőségben, nyár végén és ősszel pedig alapanyagot szolgáltat nekünk a kedvenc süteményeinkhez, így nem csoda, hogy mindenáron meg akarjuk védeni a diófáinkat a kártevőktől.

nyardio leveltetu min A diófán károsító levéltetvek közül kettő faj jelentősebb, a sárga diólevéltetű és a nagy diólevéltetű. Mindketten a levelek szívogatásával ütik el a drága idejüket, s közben hangya barátaik gyűjtik az általuk kiválasztott mézharmatot és védelmezik őket, de a terjesztésükben is részt vesznek. Ezek a levéltetvek jellegzetesen a levél főere mentén katonásan, sorban elhelyezkedve élnek. Hatalmas károkat nem okoznak, ezért az ellenük való kémiai védelem általában nem szükséges.

A szemölcsös gubacsatka a levél színe felé kidomborodó sárga, szemölcsszerű képleteket hoz létre, olykor elég sűrűn a levélen. A nemezes gubacsatka a levél színén erősen dudorodó elváltozást okoz, amelyet a fonákon eleinte fehér, majd később barnás nemezes bevonat takar. Mindkét atkafaj apró, szabad szemmel nem látható, a gubacsaik védelmében élnek. Jelentős károkat nem okoznak, de elég feltűnőek az általuk okozott tünetek. Védekezés nem szükséges, de ha mégis így tennénk, akkor felszívódó hatóanyagokkal próbálkozzunk, mert a gubacsok védelme alatt a kontakt készítményekkel nem érjük el őket. A rügyekben, rügypikkelyekben telelnek, ezért az őszi és tavaszi lemosó permetezésekkel gyéríthetjük egyedszámukat.

nyardio min