Kerti tennivalók fagyosszentek után – A hideg már nem, a károsítók és az aszály annál inkább fenyegetik a növényeket

A kézzel végzett gyomirtása legkörnyezetbarátabbmódja annak, hogyhaszonnövényeinknekne kelljen konkurálniukaz erőforrásokért

• Fagyosszentek után ültethetjük ki biztonsággal a fagyérzékeny uborka-, paradicsom-, bab-, zeller-, paprikapalántákat.
• A helyre vetett sárgarépát, hónapos retket, petrezselymet ekkor ritkíthatjuk.
• A díszkertben az elvirágzott tulipánok, nárciszok virágait közvetlen a fej alatt vágjuk le, majd hagyjuk, hogy elszáradjon a zöldjük. Ekkor gyűjti vissza a növény a hagymájába az energiáit a következő évi virágzásra.
• Májusban kezdhetjük a gyümölcsritkítást az alma-, a körte-, a kajszi- és az őszibarackfákon.
• A gyep nyírása májusban megkezdődött. Hagyjuk 3-4 centiméteresre a szőnyeget, hogy könnyen tudjon regenerálódni vágás után. Az öntözéséről se feledkezzünk meg a szárazabb periódusokban.
• A gyümölcsösökben és a zöldségeskertben el kell végezni az aktuális növényvédelmi beavatkozásokat. Figyeljük a kártevők felszaporodását és a kórokozók megjelenését, hogy időben, ha lehet, megelőző jelleggel tudjunk védekezni ellenük.
• A cseresznyelégy rajzását kövessük nyomon sárga ragacslapokkal, és annak csúcsán rovarölő szeres permetezéssel akadályozzuk meg a tojásrakásukat.
• A gyomirtásra, kapálásra is fordítsunk gondot, hogy megelőzzük a gyomok terjedését és maghozását.

Hogyan gondozzuk a muskátlit?

Az egyik legkedveltebb dísznövényünk a pompás virágokat nevelő muskátli. Akármerre járunk, szinte minden balkonon, erkélyen és kertben láthatunk terebélyes, színesen virágzó muskátlit, mivel nem túl igényes, ellenben hálás dísznövény. A nagy szerencsénk ezekkel a növényekkel, hogy viszonylag keveset kell velük foglalkozni ahhoz, hogy jól érezzék magukat, viszont azt a keveset meg kell adnunk számukra.

Fény-, talaj- és vízigénye

Mivel Dél-Afrikából származó dísznövényről van szó, érthető, miért is kedveli annyira a napsütést. A legjobb, ha délkeleti, délnyugati vagy déli fekvésű területre, balkonra helyezzük. A félárnyékot is elviseli, de nehezebben fog virágot hozni. Szépek a kerekded levelei is, de mi inkább a virágait kedveljük. A muskátli a boltokban kapható speciális virágföldekben fejlődik a legjobban, de anélkül is onthatja a virágokat. A jó szerkezetű, jó vízáteresztésű, tápanyaggal jól ellátott talajt kedveli. Kimondottan igényli a gyakori öntözést, amiről nem szabad megfeledkeznünk. Ha néhány napra magára kell hagynunk a muskátlit, akkor helyezzük árnyékosabb helyre, hogy ne száradjon ki hamar a talaj alatta. A pangó víz miatt ödéma alakulhat ki a leveleken, ezért kerüljük a túlöntözést.

A muskátli Dél-Afrikából származó, melegkedvelő dísznövény, amelyet tápanyagban gazdag talajba ültessünk.

A muskátli kártevői

A muskátlit sajnos megtalálják a károsítók. Leggyakrabban a levéltetvekkel, az atkákkal és a bagolylepkék hernyóival találkozhatunk rajta. A levéltetvek a szívogatásukkal sanyargatják a növényt, majd ragacsos mézharmatot ürítenek a levelekre. A takácsatkákat a pókhálószerű szövedékükről ismerhetjük fel könnyen, míg a hernyók belerágnak a levelekbe, majd a bimbókat is megrágják. Az egyedszámukat és a kártételüket langyos, szappanos vízzel való lemosással tudjuk csökkenteni. Ha nagyon nem bírunk velük, akkor viszont növényvédő szeres kezeléssel is védekezhetünk ellenük.

A muskátli betegségei

A növény egyik legjelentősebb betegsége a Xanthomonas. A baktérium vizenyős foltokat hoz létre a leveleken és a száron. Ha ezeket a foltokat felismerjük, az egész növényt távolítsuk el, hogy megelőzzük a betegség terjedését. A muskátli másik súlyos betegsége a szürkepenészes rothadás. A gomba fertőzésének megelőzése céljából alakítsunk ki szellős bokrot, kerüljük a túlöntözést, és távolítsuk el az elhalt növényi részeket.

Fontos még!

A lombtrágyázást meghálálja, viszont ezzel is óvatosan bánjunk, mert a túlzott mennyiségű tápanyaggal könnyen kiégethetjük a növényt. Kaphatók a virágzást segítő speciális muskátlitápoldatok, amelyek használatakor tartsuk be a kijuttatási mennyiséget és periódusokat.

Az elszáradt leveleket és virágokat távolítsuk el a muskátliról, így serkenthetjük, hogy további virágokat hozzon. Nyáron dugványokról könnyedén szaporítható a muskátli, így az utánpótlásukat mi magunk is meg tudjuk oldani.

Támadnak a levéltetvek

A levéltetvek szívogatásukkal közvetlenül,betegségvektorként pedig közvetve okoznak kárt

Körbejárva a kertet, biztosan sokan tapasztalják, hogy ebben az időszakban szinte minden növényen megtalálhatóak a levéltetvek. Szívogatásukkal a levelek torzulását, elszíneződését okozzák, ami fotoszintetikus felületvesztéssel jár, így visszafogják a növényt a normális fejlődésben. Mindemellett a levéltetvek rovására lehet írni azt is, hogy betegségeket terjeszthetnek egyik növényről a másikra. Sokszor védetten, a levél fonáki részén találhatók meg, így kontakt készítményekkel nehezen vagy egyáltalán nem érjük el őket. A felszívódó, szabad forgalomban lévő rovarölő készítmények köre igen szűk, de még mindig van lehetőség a védekezésre.

Hogyan szabaduljunk meg a meztelencsigáktól?

Spanyol házatlan csiga

Nem túl gusztusos megjelenésű betolakodók a kertünkben, és sajnos előszeretettel fogyasztják a zöldség- és dísznövényeinket is. Nem kimondottan válogatósak, szinte minden növény friss levelét, termését, fiatal hajtásait és a csíranövényeket is megdézsmálják, tehát nem kedveljük őket. Hazánkban több meztelencsigafaj is megjelenhet mint károsító, ezek közé tartozik például a kerti csupaszcsiga, a spanyol csupaszcsiga és a szántóföldi meztelencsiga. A leveleken mély berágásokkal jelzik jelenlétüket, szinte csak a levelek ereit hagyják meg. A meztelencsiga a termésekbe szabálytalanul belerág, majd üreget hagy maga után. A bűnös viszont otthagyja lábnyomát, így nem nehéz felismerni az útját, mivel sűrű, fajra jellemző színű nyálkát termel, amellyel könnyebben tud haladni a bűntettei helyszínéhez. A meztelencsigák tavasztól egészen őszig folyamatosan szaporodhatnak, hermafrodita módon, tehát a két egyed kölcsönösen megtermékenyíti egymást. Ezek az állatok a nedvességet kedvelik, ami alapfeltétele a tömeges elszaporodásuknak.

A meztelencsigák szinte minden növény fiatal levelét előszeretettel fogyasztják.

A meztelencsigák távol tartására többféle vegyszermentes módszer létezik. A kertben helyezzünk el mulcsot, szórjunk a földre hamut, faforgácsot, amelyen nehezen tud átkelni. Ismeretes, hogy a csigák szeretik a sört. Helyezzünk a sorokba a talajba besüllyesztett és sörrel feltöltött edényt, amelybe belemásznak és belefulladnak. Növényi maradványokkal is egy helyre csalogathatjuk a csigákat, amelyeket összegyűjtve megszabadulhatunk tőlük.

Miért termeljünk otthon batátát, avagy édesburgonyát?

Az édesburgonya fogyasztása a reneszánszát éli, és egyszerűen megtermelhető a kiskertben is

Manapság Magyarországon is nagy népszerűségnek örvend az édesburgonya, amely Dél-Amerikából származik, Kolumbusz Kristóf hozta el Európába. Őshonos helyén évelő, de a mi éghajlatunkon egyéves növény. Bátran termeszthetjük hazai viszonyok között is, ezért ne féljünk belekezdeni a termelésébe. Válogathatunk lila, sárga és fehér húsú változatai közül, amelyek íze eltér egymástól. Magas tápértéke és karotintartalma miatt érdemes is bevenni a köretek sorába. Néhol a hajtását és a levelét is elfogyasztják, sőt a lombozatát és hajtásrendszerét állatok takarmányozására is lehet hasznosítani.

Ha termeszteni szeretnénk, beszerezhetünk palántákat, de aki előrelátó volt, hajtásdugványozással is szaporíthatta a batátát. Ehhez nem kell más, mint megvásárolni egy gumót februárban, kettévágni és vízbe rakni a vágott felével lefelé. Figyelni kell, hogy a víz sose fogyjon ki alóla. Egy gumó akár 15-20 hajtást is kinevelhet. Ezeket a hajtásokat pedig kiültethetjük. A hajtásdugványozás kissé elmarad a palántázáshoz képest időben, de ezzel a módszerrel is eredményesen lehet termelni.

Talajra nem túl igényes, de a legnagyobb terméshozamot a homokos, homokos vályogtalajon lehet elérni. Jól lazítsuk fel a talajt kiültetés előtt, hogy megfelelően fejlődjenek a gumók. Lehet síkműveléssel is termeszteni, de előnyösebb a bakhátas technológia, mivel megkönnyítheti a betakarítást. Fagyérzékeny növény, ezért a fagyosszentek, május 20. után kezdjünk bele a kiültetésbe. Ezt június végéig tehetjük meg, mert körülbelül 100 napnak kell eltelnie a kiültetés és a betakarítás között, így szeptemberben fel lehet szedni a gumókat. A növények 1 méteres sortávolság és 28-30 centiméteres tőtávolság betartása mellett tudnak megfelelően fejlődni. A hajtásokat úgy kell elültetni, hogy két levél kint legyen a talajból, a többi pedig a felszín alá kerüljön. Kiültetés után érdemes segíteni a megfelelő gyökérrendszer növekedését, ezért ekkor foszfortúlsúlyos lombtrágyával erősítsük a növényt. A batáta hajtása több méterre is elfuthat, majd legyökerezik, ilyenkor nyugodtan tépjük fel, így nagyobb gumókat tud kinevelni.

Az édesburgonyának körülbelül 100 napra van szüksége ültetéstől betakarításig.

Szerző: Tóth Fanni Enikő