Sorakoznak a kerti munkák – Sándor, József, Benedek elhozza a meleget és életre kelti a természetet

Gyümölcsöskert

A gyümölcsfák metszésekor alakítjuk ki a megfelelően szellős koronaformát. Így érjük el, hogy a betegségek ne érezzék olyan jól magukat, illetve így tesszük szabaddá a permetlé útját is. Ezt a munkát főleg a csonthéjasok esetében, de az almástermésűeknél is úgy kell elvégezni, hogy minél kevesebb sérülést okozzunk a fának. Az egy centiméternél kisebb átmérőjű ágak, vesszők helye könnyedén begyógyul a segítségünk nélkül is, de az ennél vastagabb ágakat fasebkezelő készítménnyel szükséges kezelni. Erre azért van szükség, mert ezeken a vágási felületeken gombák és baktériumok juthatnak be a faszövetekbe, melyek a fa pusztulását okozhatják. Ezenkívül vannak olyan fasebkezelők is, amelyek a sebek gyógyulását és a kalluszképződést segítik elő.

A gyümölcsfák a növekedéshez, a lombosodáshoz és a gyümölcsök beérleléséhez rengeteg tápanyagot és vizet használnak fel, melyet a talaj szolgáltat számukra. A metszések sorozata, a lombhullás utáni növénytakaró elhordása miatt a tápanyagforrások nem kerülnek vissza a talajba, ezért azokat ugyanúgy pótolnunk kell, mint a zöldségek esetében. Gyümölcsfáink gyökérrendszere nem hatol mélyre a talajban, inkább a felszín közelében terjed, így egy sűrűn ültetett kertben a fák között harc alakulhat ki az értékes forrásokért. Ennek tudatában szerves trágyát, komposztot dolgozhatunk be a fáink alá, a gyökereket kímélve. A dísznövényeink is megérdemlik a gondoskodást, őket is tápláljuk. Később, a vegetációs időben kialakult tápelemhiányt pedig lombtrágyázással orvosolhatjuk.

A metszések sorozata, a lombhullás utáni növénytakaró elhordása miatt a tápanyagforrások nem kerülnek vissza a talajba, ezért azokat a gyümölcsfák esetében is pótolnunk kell.

Talajfertőtlenítés – mikor, miért és hogyan?

A talajlakó kártevők megkeseríthetik a kertészek életét. Mivel rejtett életmódú élőlények, sokszor már későn észleljük a jelenlétüket. Vetés, ültetés előtt érdemes feltérképezni a számukat, és ha szükségesnek érezzük, akkor védekezzünk ellenük. A legismertebb képviselőik a cserebogárpajorok, a drótférgek és a fonálférgek. Átrágják a gyökereket, megsérthetik a növények talajszint alatti részeit, és legtöbbször már csak akkor vesszük észre a károsításukat, amikor a növény lankadni kezd, majd kiszárad a tápanyag- és vízellátási problémák miatt. A talajfertőtlenítést abban az esetben végezzük el, ha megbizonyosodtunk a kártevők jelenlétéről.

De mit és hogyan használhatunk a talaj fertőtlenítésére? Vetéssel egy menetben kijuttathatunk teflutrin- és cipermetrin hatóanyag-tartalmú talajfertőtlenítőt, amelyek kizárólag a talajban élő kártevők ellen lehetnek hatásosak. Ezek érintőmérgek, tehát ha találkozik velük a rovar, akkor pusztul el. Kezelés után bizonyosodjunk meg róla, hogy a termék ne maradjon a talajfelszínen, vigyázzunk az arra tévedő madarakra és emlősökre!

A kémiai védekezés egyik képviselője a dazomet, amely gázosodó hatása miatt elpusztítja a talajban élő kórokozókat, kártevőket és a gyomok magvait. Kijuttatás után be kell dolgozni a terméket a talajba, majd fóliával letakarni, hogy a nedvesség bent maradjon a talajban és a gázok kifejtsék hatásukat. Vetés és ültetés előtt minden esetben érdemes csírázási próbát végezni a kijuttatás helyszínén. Mivel ez a növényvédő szer az emberi szervezetre is veszélyes, kijuttatás előtt gondosan olvassuk el a használati útmutatót és a biztonsági leírást.

Gyepápolás

Szinte nincs olyan kert, ahol ne lenne néhány négyzetméter gyepterültet. Természetesen azt szeretnénk, ha egészséges, egybefüggő, „fűzöld” lenne a gyepünk. Tavasszal az ápolását kezdhetjük a gyepszellőztetéssel, amit többször is elvégezhetünk az évben. Célja, hogy a gyep alatt felgyülemlett fűmaradványokat, növényi részeket, esetleg mohát eltávolítsuk, amelyek megakadályozzák a csapadék, a levegő és a tápanyagok lejutását a gyökerekhez, illetve a levegőtlen, dunsztos környezet a betegségeknek és a mohának is teret nyithat. Erre a célra kereskedelemben kapható eszközök állhatnak rendelkezésünkre. A gyepszellőztetés a gyeplazítással nem összekeverendő művelet, amely során a földfelszín alatti rendszerbe nyúlunk bele. Ezzel a gyökereket tudjuk megmetszeni és a talajt megnyitni, így jobb lesz a talaj vízgazdálkodása és szerkezete.

Ezeknek a műveleteknek vannak veszélyei, ezért mielőtt belekezdünk, alaposan vizsgáljuk át a gyepet. A gyengén fejlődő gyepeket meg is ritkíthatjuk, sőt ha betegség ütötte fel a fejét, akkor azt szét is szórhatjuk. Az első fűnyírásnál ne vágjuk rövidre a gyepet, mert így nehezebben tud megerősödni. A pázsit besűrűsödésének kedvez a gyakoribb nyírás. A gyep tavaszi regenerálódásához speciális gyepműtrágyák kiszórásával járulhatunk hozzá.

A gyepszellőztetés célja, hogy a gyep alatt felgyülemlett növényi részeket eltávolítsuk, amelyek megakadályozzák a csapadék, a levegő és a tápanyagok lejutását a gyökerekhez. A gyepszellőztetés a gyeplazítással nem összekeverendő művelet, amelynek során a földfelszín alatti rendszerbe nyúlunk bele.

Szobanövények ápolása

A tavaszi időszakban kezdhetjük átültetni a benti növényeinket is. A gazdaboltok és a szupermarketek is tömve vannak virágföldekkel, de óvakodjunk a meglepően olcsóktól. A magasabb árkategória se garancia a jó minőségre, de több esélyünk van ezek közül jobbat választani. A jó virágföld sötét színű, morzsalékos, nem büdös és alacsonyabb tápanyagtartalmú. Az általános virágföldet néhány kivétellel szinte minden szobanövény kedveli. Az átültetés előtt mérjük meg a használatban lévő ültetőedény átmérőjét és annál egy-két centiméterrel nagyobba helyezzük a virágot, így elkerülhetjük a túlzott gyökérfejlődést. Ebben az időszakban kezdhetjük el a tápanyag-utánpótlást is, amit speciális lombtrágyák beöntözésével vagy lombra permetezve kivitelezhetjük.

KERETES IS LEHET, VAGY FOLYTATÓLAGOSAN

Permetlékészítési kisokos

Gyakran előfordul a kertben, hogy nem tudjuk elkerülni a növényvédő szeres beavatkozásokat, ilyenkor az első és az egyik legfontosabb lépés a probléma azonosítása. Ha a tünet alapján nehezen lehet eldönteni, hogy mivel is állunk szemben, akkor kérjünk segítséget a gazdabolti dolgozóktól, esetleg növényvédelmi szakembertől. Miután megvásároltuk a megfelelő növényvédő szert, ki kell választanunk a kijuttatás időpontját. A reggeli és az esti órákban optimális a kezelés, ha nem fúj a szél. Így megelőzzük a permetlé elsodródását és a hasznos élőlényeket sem zavarjuk. A permetléhez legjobb az esővíz felhasználása, mivel a kemény víz a növényvédő szerek kicsapódását okozhatja. A gazdaboltokban megvásárolható növényvédő szerek kis kiszerelésben is kaphatók. Az ampullások és leveles termékek általában 10 liter vízhez keverhetők, de vehetünk nagyobb kiszerelésűt is, így azt helyesen elcsomagolva és tárolva később is használhatjuk. Mindig tartsuk be a csomagoláson feltüntetett dózisokat, mert alul- és felüldozírozásnál is csökkenthetjük a károsítók hatóanyagokkal szembeni érzékenységét, így nem kívánt rezisztencia alakulhat ki, emellett a gyártók is csak a dózis betartása mellett vállalnak garanciát a hatékonyságra. Töltsük fel a permetezőtartályt tiszta vízzel, körülbelül 60%-ig. Elsőnek a porokból készítsünk egy törzsoldatot, amelyet öntsünk a szűrőn keresztül a tartályba, ezután következhetnek a folyadékok, a lombtrágya és végül, ha használunk, akkor a tapadásfokozó. Minden edényt és eszközt többször mossunk ki permetezés után. Lehetőleg 3-4 hatóanyagnál többet ne keverjünk össze. Miután elkészítettünk a teljesen homogén állagú permetlevet, azonnal juttassuk ki, és próbáljuk a növény azon részére kipermetezni, ahol a kártevő vagy kórokozó tartózkodik. A levéltetvek és a peronoszpóra például a levelek fonákán károsítanak, ezért figyeljünk rá, hogy oda jusson a permetlé, ahol szükség van rá. Egyenletes, jó fedésű növényvédő szeres kezelésnél érhetjük el a megfelelő védelmet a károsítókkal szemben. Tartsuk be a csomagoláson előírtakat, és öltözzünk védőruházatba a kezelés idejére. Nem lehet eléggé kihangsúlyozni, hogy körültekintően bánjunk ezekkel a termékekkel, óvjuk a saját, a környezetünk, a háziállataink és a hasznos élőlények épségét.

Szerző: AgrárUnió