A magyar gazdálkodók szakmai közössége
Genezis
Corteva Verben Queen

Kiskerti készülődés – Mit tehet télen a gondos kertész?

Kertészet - 2022.02.03

Elkezdtük az új évet, még zimankó van odakint, a feladatok sem tornyosulnak a kertben, de egy gondos kertész ebben az időszakban sem unatkozik. Ilyenkor tervezhetjük a kertet, átgondolhatjuk, mi hova fog kerülni, számot lehet vetni a tavalyi évben előfordult problémákkal, melyekkel meg kellett küzdenünk. 

Kiskerti készülődés – Mit tehet télen a gondos kertész?


kiskertFanniTóth Fanni KisKert KárKép

 

A háztáji zöldség- és gyümölcstermesztés egyre nagyobb tömeget foglalkoztat. Akár kisebb kertekben is előállíthatjuk az éves zöldség- és gyümölcsigényünk nagy részét, hiszen sokkal nagyobb élvezetet jelent a saját kertünkben megtermelt javak elfogyasztása. Nem mindig sikerül tökéletesen piacos és megfelelő méretű zöldséget, gyümölcsöt megtermelni. Néha pöttyösek, foltosak, girbegurbák, de az ízük mindig meg fogja haladni az áruházak polcairól lekerülőt.

Tervezzük meg a kertet!

A régi és az új kerttulajdonosnak is ugyanaz a feladata: meg kell tervezni a kert kialakítását, a növényi szerkezetet. Akiknek van lehetőségük saját maguk számára megtermelni a zöldséget és a gyümölcsöt, abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy sokkal egészségesebb, vitaminokban, ásványi anyagokban és rostban gazdagabb, ízletesebb alapanyagot tudnak előállítani. Mindezt úgy is megtehetik, hogy a tenyészidőszak egészében folyamatosan teremjen valamelyik zöldség és gyümölcs. 
A kert tervezésénél számba kell venni ezt is. Csupán annyit kell tennünk, hogy a megfelelő fajokat és fajtákat kell kiválasztani. A szamóca az egyik leghamarabb fogyasztható gyümölcs, melyet megtermelhetünk. Magaságyásban való tartása esetén még plusz helyet sem foglal el a kertben. A hagyományos gyümölcsfáink, mint a szilva, cseresznye, meggy, őszibarack, nyári alma, nyári körte, intenzív termesztéstechnológia nélkül is könnyen megtermelhetők hazai viszonyok között, és egészen őszig ellátnak minket a gyümölcsükkel. A bogyósok a kis bokraikkal viszonylag kis helyen elférnek, és sokáig csemegézhetünk róluk.

A zöldségeskert megtervezésekor is érdemes odafigyelni a fajok és a fajták kiválasztására. A zöldbab és a zöldborsó szakaszos vetése esetén széthúzhatjuk az érést, de a korai és kései érésidőkkel is megnyújthatjuk a szüretidőt. Másodvetésben is gondolkodhatunk, hiszen a letermett zöldségek helyére a nyári melegben még vethetünk uborkát, káposztaféléket. Egy fóliasátor építése lehetőséget ad arra is, hogy a melegkedvelő zöldségek sokkal hamarabb az asztalunkra kerüljenek, sőt a palántanevelést is meg tudjuk oldani a védelme alatt.

Végezzünk talajvizsgálatot és válasszunk vetőmagot!

A növénykört a környezeti és a talajviszonyokra alapozva kell megterveznünk. Bizonyos növénykultúrák nem viselik jól a meszes talajt, de van, amelyik kimondottan kedveli. Minden növénynek megvan a maga környezeti igénye. Ezért érdemes talajvizsgálatot végezni, melyből értékes információk kerülhetnek a kezünkbe a kertünk talajáról, mint például a talaj kémhatása, kötöttsége, tápanyag- és humusztartalma. Ezek a tulajdonságok meghatározhatják a termeszthető növények körét.

Ha már megterveztük a kertünket, eldőlt, mit hova szeretnénk vetni, ültetni, akkor érdemes tanulmányozni a vetőmagokat is, mielőtt vásárolunk.

Fontos a téli karbantartás!

A metszést már a januári–februári időszakban elkezdhetjük az almástermésűeken, szőlőn. Ezeket a munkákat csak megfelelően szervizelt, éles eszközökkel tudjuk tökéletesen kivitelezni, ezért a téli munkamentes napokon vegyük elő a metszőollókat, ágvágót és a kertápolás gépeit, tisztogassuk meg azokat és végezzük el az éves karbantartásukat.

Ha már unjuk a lakás melegét, sétáljunk egy nagyot a kertben, és közben ezt a körutat hasznossá is tehetjük azzal, hogy megvizsgáljuk a fáinkat és a környezetüket. Az ősszel lehullott lombleveleket gereblyézzük össze, mert az a kórokozók meleg­ágya lehet. Majd szedegessük le a gyümölcsfákon maradt, mumifikálódott terméseket a következő évi fertőzésforrás csökkentése érdekében. A jól karbantartott eszközeinkkel távolítsuk el a fákról, bokrokról az elszáradt és a beteg ágakat, gallyakat, majd semmisítsük meg azokat.

A fák kérgeinek oltalma alatt rengeteg kártevő téli alakja húzza meg magát, amik ellen kéregtisztogatással védekezhetünk, amit drótkefével vagy fakaparóval hajthatunk végre, így gyérítve a számukat, hogy a tenyészidőszakban kevesebbel kelljen megküzdenünk.

A télen kialakult fagylécek, sebek a fák törzsén utat nyithatnak a farontó gombáknak és baktériumoknak, amit fasebkezelő készítményekkel fedhetünk be. Mielőtt bekenjük a sebet, a roncsolódott kérget vágjuk simára egy éles eszközzel, majd egyenletesen fedve az egész felületet vigyük fel a kiválasztott terméket. A boltokban kapható fasebkezelő anyagok megvédik a fákat a betolakodó farontó gombáktól és a baktériumoktól, és közben biztosítják a seb szellőzését.

Havas napok után rázogassuk le az örökzöldekre, bokrokra ráomló vastag hóréteget, mert eltörheti és deformálhatja gondozott növényeink ágait.

Védjük az kertben megbúvó emlősöket és a madarakat!

A sünök a téli álmukat szívesen töltik a kertben, ahol ősszel keresnek egy erre alkalmas és kényelmes avarkupacot, komposzthalmot vagy sövényt. Ha kertészkedés közben megtaláljuk a sünöket rejtekhelyükön, akkor takarjuk vissza és ne bolygassuk őket, és lehetőleg a kutyákat is tartsuk távol a búvóhelyüktől. A madarak etetéséről se feledkezzünk meg, főleg akkor, ha ezt már ősszel elkezdtük. Gyakori látogatásukkal életet hoznak a szürke napokba. A télen jól felhizlalt madarak a vegetációs időben is visszatérnek a kertünkbe, hogy a nemkívánatos kártevőinket gyérítsék. A madáretető közelében helyezzünk ki nekik itatót is, ha szárazabbra fordulna az idő, vagy tartós fagy lenne.

Minden évben más és más problémákkal kell megküzdenünk a kertünkben. A környezeti hatások egyre szélsőségesebbé válnak, ezekhez pedig alkalmazkodnia kell a kertészeknek és a növényeiknek is. Újabb kórokozók és kártevők jelennek meg, amik ellen meg kell tanulnunk védekezni. A Kiskert Kárkép rovatával az a célom, hogy ezeket a problémákat feltárjam és a lehetséges védekezési módokat megosszam az Olvasókkal.

Most pedig a cikkben felsorolt egyszerű tanácsokkal kívánok az olvasóknak eredményes évet a kertészkedéshez!

Tippek a veteményes megtervezéséhez

- 
A legkisebb kertben is érdemes betartani a vetésforgót. Célszerű elkerülni az ugyanazon növény ugyanoda vetését, sőt a családon belüli fajokat is helyezzük a kert egy-egy távolabbi pontjára, mivel nem kívánt betegségeket és kártevőket szaporíthatunk fel velük.

- 
A hasonló gyökeresedési mélységű növények egymás utáni vetését is kerüljük el. A burgonya és a tökfélék mélyebbre is lehatolnak, viszont 
a hagymafélék a talajfelszín közelében gyökereznek. Erre azért érdemes odafigyelni, mert a gyökerezési mélységben veszi fel a növény 
a tápanyagokat és a vizet, így elkerülhetjük a talaj kimerítését.

- 
Minden zöldségfaj kedveli a napfényes helyeket, ezért úgy tervezzük 
a kertet, hogy a magasabb növények ne árnyékolják a mellettük lévőt.

- 
Az ágyások között hagyjunk legalább 30-40 cm széles közlekedőutat, hogy kényelmesen tudjuk végezni az ápolási munkákat.

Tippek a vetőmagok kiválasztásához

- 
Mindig megbízható helyről, ellenőrzött vetőmagot vásároljunk! Ezen múlhat az adott évi termésünk, hiszen a vetőmag a kezdet.

- 
Figyeljük a lejárati időket! Gondosan olvassuk végig a vetőmagok csomagolását, mielőtt megvásároljuk.

- 
Ebben az időszakban nézzük át a tavalyról megmaradt vetőmagokat. Az eltárolt vetőmagokat mindig légmentesen, hűvös helyen érdemes tárolni, hogy ne csökkenjen a csírázóképességük. A lejárt vetőmagoktól lehetőleg váljunk meg! Ha még bízunk a szavatosságukban, érdemes csírázási próbát végezni. 80%-os csírázási arány már kevésnek mondható. Ha találunk penészes, töppedt magot, akkor azt ne vessük el!

- 
Egyes növények, mint a kapor, paprika, káposztafélék, pasztinák, csak egy évig csírázóképesek. Ezekből mindig az adott évi vetőmagot vessük el!

- 
A tökfélék és a paradicsom akár több évig is csírázóképes lehet.


Címkék: kert, kiskert