
Gyümölcsösök öntözése és fagyvédelme
Kertészet - 2021.01.15
Nem viszi el a pénzét a víz, ha a technológiába fekteti A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet 2020 júliusában kiadott éves előzetes termésprognózisa szerint az elmúlt húsz év egyik legalacsonyabb alma- és körtetermése várható Magyarországon. Habár még nem készült el az idei év összefoglalója, de a részeredmények azt mutatják, nem tévedett az előrejelzés. Ennek okai a tavaszi fagyok és egyéb negatív időjárási hatások.
Ez az év, de az elmúlt évek időjárási tendenciái is igazolják azt a pár év óta egyre szélesebb szakmai körben elterjedt vélekedést, hogy az öntözést, a fagyvédelmet egy korszerű ültetvényben nem kiegészítő beruházásnak, hanem az ültetvény és a technológia szerves részének kell tekinteni. Magyarország klimatikus adottságai mellett ugyanis a korszerű gyümölcsültetvények létesítése gyakorlatilag nem képzelhető el ezek hiányában, sikeres gazdálkodás nem folytatható nélkülük.
Aszály minden évben várható
A gyümölcstermesztésben eddig is gyakran felvetett kérdés volt, hogy érdemes-e, szabad-e öntözés nélkül gyümölcsültetvényt telepíteni. Mely gyümölcsfajok és alany-fajta kombinációk azok, amelyek esetében öntözés nélkül sikeres gazdálkodás nem képzelhető el, és melyek azok, amelyek nem feltétlenül igénylik az öntözést? Az elmúlt néhány év extrém aszályos időszakai némileg segítettek e kérdés eldöntésében. Aszályos időszakok, melyek a termést korlátozzák, szinte minden évben előfordulnak.
Csepegtető öntözőberendezések
Jelenleg az intenzív, korszerű ültetvényekben legelterjedtebb öntözési mód a csepegtető öntözés. Ennek költségkalkulációjánál a beruházási költségeket, illetve az éves üzemeltetési költségeket kell figyelembe venni (táblaméret, sortávolság, tőtávolság, öntözőkút mélysége, átmérője, vízhozam és az ültetvény szakaszokra osztottsága). A beruházási költség viszonylag széles intervallumban változhat, és hektáronkénti fajlagos összegét alapvetően a következő főbb tényezők határozzák meg:
– tábla mérete (egyes költségtételek – mint az öntözőkút, kútfejgépészet, vezérlőautomatika, az egyéb költség kategóriája – a területtől nagyobb részben független állandó költségek, így a tábla méretének növekedésével fajlagosan kedvező irányban változnak),
– az ültetvényben alkalmazott művelési rendszer, értve ezalatt elsősorban a sor- és tőtávolságot,
– a vízkivétel lehetősége, a megfelelő vízadó réteg elhelyezkedése, az öntözőkút mélysége, vízkapacitása,
– a kitermelt víz minősége (vastartalom stb.).
A beruházási költségből értelemszerűen maga az öntözőtelep költsége képviseli a jelentősebb súlyt (70-84%). Kedvező esetben az öntözőkút létesítése 10-20%-nál nagyobb arányt nem tesz ki. Az öntözőkút fúrása a kút mélységétől, kapacitásától és egyéb tényezőktől függően széles sávban változik, egy hektárra jutó összegét pedig még a kiszolgált tábla mérete is erősen befolyásolja. Az egyéb költségek, úgy mint a műszaki tervezés, a hatósági engedélyeztetés, a bonyolítás és a műszaki ellenőrzés díja, 5-10%-os részarányt képviselnek. A beruházási költségek között döntő részt kitevő öntözőtelep 55-60%-ban anyagköltségekből (szivattyú, szűrők, tápoldatozó egység, vezérlőautomatika, gépház, víznyomó fővezeték, csatlakozók, idomok, csepegtetőcső, csepegtetőgombok), míg 40-45%-ban munkadíjból áll.
Előnyök-hátrányok
A csepegtető öntözőberendezések nagy előnye az ültetvényekben a víztakarékosság és az, hogy a koronát nem öntözi, így nem fokozza a gombabetegségek elterjedését. Főbb hátrányai viszont, hogy színező vagy fagyvédő öntözésre, illetve a légköri aszály mérséklésére – a korona fölötti öntözéssel ellentétben – nem alkalmas. A csepegtető öntözőrendszereknek ültetvényekben is jól hasznosítható tulajdonsága, hogy tápoldatozásra is könnyen alkalmassá tehetők, így a jelen kor színvonalának megfelelő, szakszerű tápanyag-gazdálkodás kialakításához erősen hozzájárulnak.
Éves üzemeltetési költség
Az éves üzemeltetési jellemzők és költségek tekintetében meghatározó tulajdonsága, hogy önálló építéssel járó, telepített, fix öntözőrendszerről van szó, és tartós kultúrát szolgál ki. Az öntözőberendezések ezen típusánál egyértelműen meghatározó költségnem az amortizáció, mely az összes éves költségnek mintegy 60%-át teszi ki. A fentiekben jellemzett beruházási költségekből ez oly módon vezethető le, hogy az öntözőkút esetében 33 év hasznos élettartammal, míg az öntözőtelep esetében – egyszerűsítve a helyzetet egy ültetvény élettartamának megfelelően – 15 éves hasznos élettartammal, valamint lineáris leírási móddal számolunk.
Az amortizációs költségnek az összes üzemeltetési költségből való magas részaránya a kivitelezés és az üzemeltetés tekintetében két fontos sajátosságot eredményez. A költségek jelentős része már a létesítéskor eldől, illetve felmerül, ennél fogva a csepegtető öntözés esetében nem az üzemeltetés, hanem a létesítés a drága. Ebből adódóan a csepegtető öntözésnél nem a működtetés a problematikus, hanem a beruházás, így az ilyen rendszerek létesítése alapvetően nem gazdaságossági, hanem finanszírozási kérdés. Azaz a drága létesítést követően már viszonylag kis költséggel, ráadásul rendkívül jó hatékonysággal (magas terméstöbblet és minőségjavulás) üzemeltethető. Az amortizációs költség magas összege és egyéb, szintén állandó költséget jelentő tételek (javítás-karbantartás és a vízdíj egy része) együttesen azt eredményezik, hogy az üzemeltetés költségeinek mintegy 70-80%-a állandó költség, tehát a termés mennyiségétől vagy az öntözés gyakoriságától függetlenül fennáll. Ennél fogva az öntözési költségek csökkentésére rendelkezésre álló mozgástér meglehetősen szűk, és az öntözések számának csökkentésével sem mérsékelhető jelentősen.
Inkább finanszírozási kérdés
A második legjelentősebb tétel – bár nem túl magas – a javítás-karbantartás költsége (14-17%), melynek 30-40%-a munkadíj és 60-70%-a alkatrész vagy egyéb anyag. A berendezés üzemeltetéséhez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás nem túl magas, ugyanis ez külön munkaerőt nem követel meg. Segédüzemi költség szintén nagyon kis mértékben merülhet fel.
Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a csepegtető öntözőrendszerek esetén a költségek jelentős része (kb. 60%-a) a beruházáshoz kötődik, így alapvetően egy magas beruházásigényű, de relatíve olcsón üzemeltethető berendezésről van szó. Az öntözés gazdaságosságának megítélésében a fő kérdés az, hogy ezt a gazdasági költséget hány tonna plusz termés többletárbevétele (pontosabban a többlettermés többlet változó költségével csökkentett többletárbevétele) képes kompenzálni. Ismernünk kell a többletterméshozamra vonatkozó értékeket, amelyeket az öntözés révén minimálisan el kell érnünk ahhoz, hogy árbevételükből az öntözés éves gazdasági költségét kompenzálni tudjuk.
Ez jelenti ugyanis azt, hogy az öntözés gazdaságos beruházás volt, mert többet hoz, mint amennyibe kerül. A sokéves átlagos értékesítési árak alapján az mondható, hogy az öntözés gazdasági költségének kompenzálására szinte minden gyümölcsfajnál már 1-4 t/ha többlettermés is képes. Teljesen egyértelműen belátható, hogy ennyi többlethozamot az öntözés még egy nem aszályos évben is biztosít, aszályos években viszont ezek sokszorosát, így nem kérdéses, hogy az öntözés egy korszerű ültetvényben mindenképpen gazdaságos beruházás lesz. Gazdasági számítások igazolták, hogy az öntözőberendezés hazai klimatikus adottságok között jó esetben egy év alatt, de legrosszabb esetben is 3-4 év alatt megtérül. Sőt, egy gyenge növekedésű alanyon álló, intenzív ültetvényben nem is gazdaságossági kérdés a létesítése, mert egy extrém aszályos évben öntözés nélkül akár ki is pusztulhat az ültetvény.
Fagyvédelem: aktívan és passzívan
A fagyvédelmi módszereket passzív és aktív módszerekre különíthetjük el. A passzív módszerek lényege, hogy már jóval a fagy keletkezése előtt alkalmazzuk ezeket, illetve a hőmérséklet alakulásába a fagyos éjszakán közvetlenül nem avatkozunk be velük. Fő célja a fagy jövőbeni elkerülése vagy gyakoriságának csökkentése, illetve – ha már kialakul – hatásának mérséklése, továbbá a növények stressztűrésének vagy fagy utáni regenerációs képességének fokozása. A passzív módszerekhez sorolható lehetőségekkel élni kell, segíthetnek a fagy elleni védekezésben, de egyedül megoldást nem jelentenek. A már kialakult fagy ellen érdemben csak az aktív módszerekkel lehet védekezni. Az aktív fagyvédelmi módszerek közül a füstölés, például szalmabálával, és a ködösítés nem hatékony eljárás. A füstölést gyakran alkalmazzák a gyümölcstermelő gazdák, jóllehet ez a hőkisugárzást csak kismértékben gátolja, így alig van hatással az ültetvény hőmérsékletére. Előnye, hogy nagyon olcsó, de összességében a korszerű ültetvények fagyvédelme nem alapozható rá. Külföldi kísérletekben a függőleges áramú légkeverők sem hozták a várt hatást, így alkalmazásuk nem terjedt el. A helikopteres légkeverés nehézkesnek és összességében kevésbé hatékonynak bizonyult a külföldi és hazai „próbálkozások” során is. A korona alatti fagyvédelmi öntözés sem képes az ültetvény hőmérsékletének jelentős emelésére, és jelenleg olyan kályhákkal sem rendelkezünk, melyek árutermelő ültetvényekben könnyen kezelhetők és automata működésűek lennének. Ezáltal napjainkban a fagyvédelem gyakorlatában a vízszintes áramú légkeverők (szélgépek), a korona fölötti fagyvédelmi öntözés, a paraffingyertyás ültetvényfűtés, valamint a mobil (vontatott) fűtőberendezések vannak jelen.
(A cikk dr. Apáti Ferenc A tavaszi fagykárok elleni védekezés lehetőségei a gyümölcstermelésben, illetve Az öntözés gazdasági megítélése a gyümölcstermesztésben című munkái alapján, azok felhasználásával készült.)
Szerző: AgrárUnió
Címkék: gyümölcs, öntözés, fagyvédelem
Weidemann T6025 teleszkópos rakodó – Ember, gép és szerszám ...

Változás az AXIÁL Kft. vezetőségében: Holán Balázs csatlakozik ...

Búza helyett szója, marha helyett baromfi – Ilyen lesz 2035-ig az ...

Továbbra is magas a napraforgó ára

Ahol hisznek az ésszel végzett forgatásos talajművelésben, ott ...

Növényvédelem és ami mögötte van – A HORSCH fejlett talajművelő ...

Ragadós száj- és körömfájás jelent meg Németországban

Magas olajsavas koncentráció jelentősége napraforgóban

Pöttinger Plano VT 6060 – A teljes keresztmetszetű ...

Vessen napraforgót, a klímaváltozás nyertesét!