Hogyan működnek a TÉSZ-ek?

Csökken a tagok száma, viszont nő a birtokméret és a hatékonyság

A TÉSZ-hőskorról, a jelenlegi helyzetről, a nehézségekről és a jövőjükről is beszélgettünk Nagypéter Sándorral, a FruitVeB alelnökével, a DélKertész elnökével.

 – Hogyan indultak a TÉSZ-ek Magyarországon, mennyire volt népszerű ez a gazdasági forma?

 – Látva, hogy az uniós tagországokban ezekre a szerveződési formákra külön támogatás jár, 2002-ben elkezdődött a ter­­­­melői szerveződések (TÉSZ-ek) kialakulása. Magyarországon is dotálták ezt a típusú összefogást, emiatt aztán a különböző körzetekben elindult ezeknek a kö­­­zösségeknek az uniós elismerésre való előkészítése. Előzetesen termelői csoportokként működtek, majd később elismert termelői szervezetté váltak. Az első időszakban lassan alakultak ki a TÉSZ-ek. A kimutatások szerint 2007-ig nyolc termelői szervezet volt. Ezek közül a legna­gyobbak a Mórakert, a Kistér-Tész és a Délalföldi Kertészek Szövetkezete volt. Ezek közül már csak a legutóbbi működik, így elmondhatom, hogy mi vagyunk a legrégebben fennálló zöldség-gyümölcs TÉSZ. A többlettámogatások fajtái azonban ösztönzőleg hatottak, emiatt 2007-től felgyorsult a termelőszövetkezetté alakulás, és már engedélyezett volt más gazdasági társaság formájú tömörülés is.

Szerző: AgrárUnió