Bioborban az igazság

Szenvedélyesen szereti hivatását Nyitrainé dr. Sárdy Diána

Lehet, hogy minden a balatonalmádi nyarakkal kezdődött, ahol egy örökmozgó, mindenre nyitott és kíváncsi kislánynak nemcsak a táj, a víz, a balatoni nap volt meghatározó élmény, hanem az is, ahogy az itt élők a szőlőből bort készítenek.

sardydiaNyitrainé dr. Sárdy Diána dékán

 

Persze lehet, hogy a bor iránt rajongás hobbiszinten maradt volna, ha felvételt nyer földrajz szakra, de szerencsére nem ez történt, így ma már Nyitrainé dr. Sárdy Diána a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának dékánja, akinek 
a bo­­­rászat nemcsak a hivatása, hanem 
a szenvedélye is egyben.

Bármilyen tüzetesen keresünk, akkor sem találunk a már említett balatoni nya­­­­­­­­rakon túl egyéb olyan hatást, családi in­­­díttatást, amely Diánát erre a pályára terelte volna. Középiskolásként élte 
a budapesti „kaffkások” mindennapi életét, és minden elképzelhető dolog érdekelte, amivel szembetalálkozott, legyen az idegen nyelv, történelem, magyar, földrajz: „Meghatározó évek voltak, a legszebbek között tartom számon őket. A barátaim jelentős része szintén a Kaffkába járt, nagyon összetartó csapat voltunk.”

Bár sok minden érdekelte beszélgetőtársamat, de a továbbtanulás közeledtével szűkíteni kellett az érdeklődési kört, így a földrajz szakot jelölte meg a felvételi lapon. „Nem sikerült a felvételim, 
a szüleim pedig azt javasolták, hogy ne menjek el dolgozni, hogy úgymond ki ne essek a tanulás, továbbtanulás rendszeréből, ezért beiratkoztam a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola felsőfokú áruforgalmi képzésére, ahol felsőfokú szakképesítést szereztem 1995-ben.” És innentől kezdve megváltozott minden korábbi elképzelése, hiszen Diána megismerte azt a folyamatot, amely rajta kívül már számos embert lenyűgözött, sőt kultúrák épültek rá, azt, ahogyan 
a szőlő borrá változik: „Teljességgel lenyűgözött ez a dolog, tudtam, hogy ezzel szeretnék valamiképpen foglalkozni, azt, hogy hogyan, persze akkor még nem volt világos, de a lényeg igen.”

biobor

A XVIII. Országos Syngenta Borverseny győzteseivel, a zsűri elnökeként

Környezetkímélő borkészítés

Ezután nem meglepő, hogy sikeres fel­vételi vizsgát tett és felvételt nyert a Ker­­­­­tészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élel­­miszertudományi Karára. „Az erjedésipari szakirányt választottam. Ha laikusok kérdezik, hogy mit is jelent ez, azt szoktam mondani, hogy a három »a« betűs képzés, a bor, a sör és a pálinka.

Komolyabban összefoglalva azokkal az italokkal foglalkoztunk, amelyek alkoholos erjedésen és fermentáción átesnek. Kemény képzés volt, az első három év az alapozásé, kémia, illetve annak különböző területei, fizika, biokémia, matematika, műszaki rajz, géptan, ezek mind szerepeltek az indexünkben. A szakirányú képzésben nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy mindhárom területet megismerjük, lehetőségünk volt külföldi tanulmányutakon is részt venni, én például 1999-ben szakmai gyakorlatot töltöttem Ausztriában, Klosterneuburgban, a Bécsi Szőlészeti és Borászati Intézetben. Körülbelül húszan végeztünk, szinte azonnal felszippantott bennünket a munkaerőpiac, sikerrel álltunk helyt. Hogy csak egy nevet említsek, Lackó Gábor a Törley főborásza lett.”

Diána azonban úgy döntött, hogy mun­­­­kahelyéül az egyetemet választja, és folytatja tanulmányait is, így tanszéki mérnökként helyezkedett el a borászati tanszéken, 2005-ben pedig sikerrel védte meg PhD-téziseit, amelyek a bioborok összetételének vizsgálatával foglalkoztak. „Magamnak találtam ezt a témát, akkorra már nagyon érdekeltek a bioborok, az alternatív borkészítés lehetőségei. Azt vizsgáltam, hogy ugyanarról a borvidékről, ugyanolyan fajtából, ugyanabból 
az évjáratból környezetkímélő technológiával, illetve a megszokott módon előállított borok között érzékelhető-e analitikai különbség. Vagyis azzal, hogy ha lehet környezetkímélő technológiával ugyanolyan minőséget előállítani, akkor tegyünk is így. Hozzá kell tenni, hogy akkoriban ezt sokan teljességgel felesleges dolognak tartották, nem értették, nem találtak benne rációt, fantáziát. Azt is tudni kell, hogy ma sem bővelkedünk bioborászatokban, de akkoriban olyanok, amelyek megfelelő minőséget állítottak elő, valóban alig akadtak. Két borászt tudok megemlíteni, az egyikük sajnos nem él már, Tóth László, akinek Balatonbogláron, Balatonlellén, Látrányon voltak ültetvényei, illetve Kovács Zoltánt, aki a mai napig elkötelezetten vezeti 
a bioborászatát Szentgyörgyhegyen.”

Az említett borászok azon túl, hogy boraikkal is bizonyították, bizonyítják 
a biobor létjogosultságát, tapasztalataikat a Bioszőlő, biobor című kiadványban össze is foglalták az érdeklődök számára. Hiába a tudományos munkák, az ismeretterjesztés, a biodivat, mindez nem volt meghatározó a hazai borkészítésben.

„A hazai bioborászat nem jegyzett, mind a szőlőterületek száma elenyésző, mind az előállított bor mennyisége. A környező országok figyelembevételével is igen gyengén állunk. Hogy mi ennek az oka? Nem a borászokban van a hiba, a magyar fogyasztó nem értékeli és nem akarja megfizetni azt az árat, amely mögött 
a szakértelem, az infrastruktúra áll. Így érthető, hogy nem sokan váltanak ebbe az irányba. Külföldi piacra nem tudunk betörni, hiszen a megfelelő volumennek is híján vagyunk.”

Dékán és tornaoktató

A kutatás mellett Diána oktat is, amiben, mint az jellemző mindenre, amit csi­­­­­­­nál, nagy öröme telik. Az örömmunkának pedig hozadéka van bőven, hiszen 2008-tól egyetemi tanársegéd a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karának borászati tanszékén, 2010-ben egyetemi adjunktussá, 2014-ben pedig egyetemi docenssé nevezték ki. 2016-tól a tanszékvezetői feladatokat is ellátja. „Amikor megkerestek, hogy vállaljam a dé­­­­­­­káni tisztséget a Kertészettudományi Ka­­­­­ron, komolyan hezitáltam. A napjaim ed­­­­­dig is rendkívül sűrűek voltak, kutatással, oktatással, szervezési feladatokkal, borbírálatokkal, és még nem soroltam fel, csak a teendőim egy részét. Aztán úgy döntöttem, vállalom, hiszen a kihívások mindig is vonzottak, így van ez ma is. 
A hátam mögött tudott évek azt bizonyítják, jó döntés volt, a kollegáim értékelik 
a munkát, amit ez idő alatt elvégeztem.”

A napi teendők felsorolásánál nem szerepel a család, pedig két kislány édesanyjának lenni, habár rendkívül örömteli, közel sem egyszerű feladat: „Mindkét lányom általános iskolába jár, örökmozgók, érdeklődnek minden iránt. A családban meghatározó a mozgás szeretete, így egyértelmű volt, hogy ők is sportoljanak, a kicsi jelenleg úszik, bár folyamatosan jelzi, hogy még mi mást is szeretne, a na­­­gyobbik pedig versenyszerűen kajakozik.”
Az édesanyjuk pedig fut, napi rendszerességgel, amire, mint mondja, óriási szüksége van, hogy levezesse a feszültséget, illetve valahol maga lehessen, magára figyelhessen. Ez azonban nem elégítené ki teljesen, ezért zenés női koreografált tornát tart, az ehhez szükséges képesítést is megszerezte, tudományos munkái közé beékelve.

 

Mi is az a biobor?

A biotermékek előállítását világszerte, így az Európai Unióban is, területenként egységes előírások szabályozzák, de a képet árnyalhatják ezekhez képest eltérő, általában szigorúbb, privát – különösen védjegyek megjelenítéséhez kapcsolódó – feltételrendszerek.
A biobor készítésének néhány fontos szabálya:
• 
szintetikus kemikáliák (műtrágyák, növényvédő szerek, rovarirtók) nélküli termelés,
• 
GMO-mentes termelés,
• 
mind a szőlőtermesztésben, mind a bortermelésben alkalmazandó követelményrendszer használata,
• 
elismert szervezet által kiadott tanúsítvány (BioKontroll Hungária, Hungária Öko garancia),
• 
évente legalább egy ellenőrzés, az átállási időszak nem lehet kevesebb, mint három év.
Tilos a must cukor- és savtartalmának növelése és csökkentése, valamint tilos a bor szerkezetének fizikai és kémiai megváltoztatása (például a borkő kiválását megakadályozandó stabilizáló anyagok hozzáadása). A feldolgozótevékenység során ökológiai termék nem ökológiai termékekkel nem érintkezhet. A gyártási folyamatok (szőlőfeldolgozás, szeparálás, szűrés, derítés, palackozás) a szokványostól időben és/vagy térben elkülönítetten folyhatnak, a tárolást, az érlelést pedig szigorú térbeli elkülönítéssel kell végezni.
A bor kizárólag ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó saját vagy vásárolt szőlőből készülhet. A szőlővel, borral érintkező edények, kádak, tartályok készülhetnek fából, koracélból, csempézett betonból és felhasználási engedéllyel rendelkező műanyagból.
A mustjavításhoz kizárólag a következő – lehetőleg a tájegységnek megfelelő – anyagok használhatók:
• 
ökológiai sűrített must,
• 
ökológiai finomított szőlőmustsűrítmény,
• 
ökológiai töményített must.
A kénezésre elemi kén (elégetve), kálium-metabiszulfit vagy kén-dioxid használható, erősen korlátozott mennyiségben. Kizárólag üvegpalackok alkalmazása engedélyezett. Ajánlott az újrahasznosított palackok használata. Csak klórmentes parafadugók használhatók, pecsét- és besugárzásmentesen, a dugó jelölése csak égetéssel történhet.

Forrás: Biokontroll Hungária



Szerző: AgrárUnió

Tags: bor, biobor, Nyitrainé dr. Sárdy Diána

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom