Nyakunkon a kikelet – Indítsuk sikeresen az új kerti szezont!

A kertészkedés 8 aranyszabálya

1. Minden a jó talajjal kezdődik

Az egészséges növény kulcsa a tápanyagban gazdag, jó minőségű talaj. Az erőteljes növekedést biztosítja, a gyökerek fejlődését teszi lehetővé. A humuszban gazdag talaj megfogja és tárolja a vizet és tápanyagot szolgáltat a növényeknek.

A jó talajért sokat tehetünk szerves anyagok beforgatásával, akár komposzt, akár állati eredetű trágya formájában vagy mulcsozással. A komposzt ráadásul saját előállítású, gazdaságos szervesanyag-utánpótlás.

2. Legyen egész évben zöldség és gyümölcs az asztalunkon!

A zöldség-gyümölcs fogyasztás jelentőségét a dietetikusok és az orvosok is sokszor hangsúlyozzák. Főként szezonálisan fogyasztjuk őket, pedig a „holt időszakban” sem kellene megfeledkeznünk róluk. Gondoskodjuk róla, hogy folyamatosan teremjen a kertben zöldség vagy gyümölcs, és tervezzük, úgy a betakarítást, hogy a többlettermés a fagyasztóba, pincébe kerüljön, hogy bármikor elő tudjuk kapni, ha éppen megkívánjuk.

A sárgarépát laza szerkezetű talajba vessük

3. Olvassunk, kérdezősködjünk!

A vállalkozó kedvű kertészek növényválasztásának hajtóereje sokszor csak az esztétikum. Gyakran beleesünk abba a hibába, hogy nem járunk kellő mértékben utána a növény igényeinek. Előfordulhat ilyen esetben, hogy melléfogunk, majd fölösleges növénypusztulással állunk szemben. Nem volt megfelelő számára a talaj, a klíma vagy a kitettség. Érdemes érdeklődni a kertészeti árudákban vagy az interneten olvasgatni, mielőtt vásárolunk, hogy ne érjen minket csalódás.

4. Jelöljük ki a veteményes helyét!

A termesztés sikerét többek között az adja, hogy megtaláljuk a veteményes helyét és azon belül a zöldségekét. A különböző fajoknak különböző igényeik vannak. Egyesek jól bírják a félárnyékot, mint például a petrezselyem, zeller, bab, sóska. Mások csak a napfényes területeken fejlődnek kielégítően.

Számoljunk a növények méretével is. A magas növények árnyékolhatják a kisebbeket, így fosztják meg őket az éltető napsugaraktól. A sűrű állomány saját magát árnyékolja. Ilyenkor versengeni kezdenek egymással a növények, megnyúlnak, és kevesebb energia marad a termésfejlődésre.

A dughagyma az egyik első tavaszi zöldség, amelynek termesztésével még a kezdő kertészek is könnyen megbirkóznak

5. Figyeljünk a vetésváltásra!

A vetésváltás fogalmán egy adott területen a növények sorrendjét értjük, időben elkülönítve. A monokultúrás termesztés, azaz ugyanazon faj ugyanoda való újravetése többek között azért is veszélyes, mert egyoldalúan használja ki a talajt. A növény a gyökerezési mélységben veszi fel a tápanyagokat és a vizet, ezért kimeríti a talajt abban a rétegben, végül pedig talajuntság alakul ki. Ugyanazon vagy egy növénycsaládon belüli növények vetése adott területre növényvédelmi problémákat is okoz.

6. Fogjunk magot, szaporítsuk a növényeinket!

A kerti magok, palánták, dísznövények és gyümölcsfák jelentős mértékben drágulnak. Szerencsére számos növényt lehet szaporítani házilag is. Magot foghatunk a zöldségek közül például a paradicsomból, a paprikából, a babból, a tökből, a salátából. Dísznövények egész sora nevelhető magról. Ilyen például a kerti mályvacserje, a pillangóvirág, a büdöske, a csodatölcsér és sokan mások. Dugványról szaporíthatjuk többek között a fügét, levendulát, rozmaringot, rózsát, hortenziát.

A hónapos retek akár 3 héttel az ültetés után betakarítható

7. Ne féljünk használni a mulcsot!

A mulcsnak rengeteg hasznos tulajdonsága van. Visszaszoríthatjuk vele a gyomokat, kevesebbet kell gyomlálni. Könnyebben melegszik fel alatta a talaj, ezért gyorsabban tudnak fejlődni a palánták, később javítja a növények mikroklímáját, így a betegségek elleni védelemben is segít.

Csökkenthetjük a talaj kiszáradását is, amit árnyékolással hűt a forró, nyári napokon, valamint mérsékelhetjük a szél és a víz romboló hatását. Felfogja, lelassítja a hirtelen lezúduló csapadékot a lejtős területeken, a gyümölcs pedig nem szennyeződik talajjal. A szerves mulcsok, mint a szalma, a fűnyesedék, a komposzt, a faapríték, lebomlásuk után a talaj szervesanyag-tartalmát gazdagítják.

8. Legyünk tekintettel a kertünkbe betérő állatokra!

A kártevőkön kívül azok az élőlények, amelyek betévednek a kertjeinkbe, általában nekünk hasznos feladatokkal vannak elfoglalva. Beporozzák a növényeket, elfogyasztják a kártevőket, vagy egyszerűen csak gyönyörűséget okoznak nekünk. Ne legyünk restek úgy megtervezni a kertet, hogy közben figyelembe vesszük az ő igényeiket.

A bokrok, sövények például kiváló fészkelőhelyet biztosítanak a madaraknak, sziklakertek, kőfalak kiépítésével pedig a gyíkok is gyakori vendégeink lehetnek. Telepíthetünk rovarhotelt, ahol a hasznos beporzó rovarok megszállhatnak. Ültessük virágzó növényeket is, amelyekre szívesen vándorolnak ezek a rovarok. Sünöknek farakások, avarhalmok kihelyezésével alakíthatunk ki búvóhelyeket, és ültessünk olyan növénykört, amely ősszel és télen is táplálékot biztosít a madaraknak.

A sikeres növénytársítás receptje

Vannak növények, amelyek vonzzák a beporzó rovarokat, egyesek nitrogént gyűjtenek, mások távol tartják a kártevőket és kórokozókat. Viszont előnytelen lehet az olyan társítás, ahol az egyik növény magasra nő, beárnyékolva a fényigényes társát, vagy egy nagy víz- és tápanyagigényű zöldség elszívja a mellette lévő elől a nélkülözhetetlen erőforrásokat. Ezek alapján vannak jó barátok és kevésbé jó barátok. Az ágyások megtervezésekor vegyük figyelembe a növénytársítás alapvető szabályait, hogy sikeresen termeljünk egész évben.

Milyen növényeket ne ültessünk egymás mellé? „A rossz szomszédság török átok.” Bizony van olyan növénytársítás, amely előnytelen. Ennek lehet az az oka, hogy a növények versengésbe kezdenek a tápanyagokért, vízért, helyért. A nagyobb termetű növények árnyékolják a kisebb társaikat. A nagy tápanyag- és vízigényű növény elszívja a forrásokat a gyengébbek elől stb.

Jó barátok: érdemes egymás mellé vetni, ültetni

Cékla: káposztafélék, fokhagyma, vöröshagyma, saláta

Káposzta: fokhagyma, sarkantyúka, zeller, uborka, spenót

Sárgarépa: hagymafélék, borsó, retek, káposzta

Burgonya: bab, borsó, körömvirág

Paradicsom: spárga, körömvirág, bazsalikom, hagyma, káposzta, zeller, paprika

Hagyma: paradicsom, paprika, sárgarépa, petrezselyem, cékla, saláta

Retek: borsó, sarkantyúvirág, spenót, sárgarépa, petrezselyem, saláta, uborka, tök

Borsó: bab, sárgarépa, uborka, retek, csemegekukorica

Uborka: kapor, csemegekukorica, káposzta, bab, retek

Saláta: hagymafélék, sárgarépa, petrezselyem, cékla, csemegekukorica, bab

Paprika: hagyma, spenót, paradicsom, bazsalikom

Tök: csemegekukorica, bab, borsó, retket

Bab: csemegekukorica, zeller, uborka

Csemegekukorica: bab, napraforgó, spenót, uborka, borsó, tök, dinnye

Kelbimbó: hagyma, cékla, káposzta

Petrezselyem: saláta, hagyma, retek

Nem barátok: ne ültessük egymás közelébe

• Sárgarépa: kapor
• Bab: hagymafélék
• Káposzta: szamóca, burgonya
• Csemegekukorica: burgonya
• Uborka: paradicsom
• Hagyma: bab, borsó
• Burgonya: tökfélék, paradicsom
• Retek: káposztafélék

Miért termeljünk és fogyasszunk minél több zöldséget és gyümölcsöt?

TOVÁBB OLVASOM