TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.226,90 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.307,36 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.149,46 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 58.062,74 Ft (tonna)
Repcemag: 152.374,56 Ft (tonna)
Full-fat szója: 214.278,20 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 601 Ft
Benzin ára: 604 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 385,91
USD: 355,12
CHF: 390,24
GBP: 451,39
Hirdetés
Beköszönt a tél a kertben

Beköszönt a tél a kertben

Kertészet - 2023.12.13

Használjuk ki az időt a szerszámok ápolására, de fagymentes időben akár ültethetünk is – kérdés, hogy hová

Eljött a jól megérdemelt pihenés ideje. Az idei kerti szezon sok örömöt, meglepetést és kellemetlenséget is szerzett. Az ünnepek idején főleg az a dolgunk, hogy a szeretteink társaságában kipihenjük magunkat, azonban nem szabad elfeledkeznünk a téliesítés feladatairól sem.

A kerti szezon végéhez közeledve a növényeink biztonságban kezdhetik a téli pihenőjüket. Rengeteg munkát kellett elvégeznünk az évben, ami igénybe vette az eszközeinket. Elengedhetetlen, hogy a kerti szerszámok karbantartása megtörténjen a „téliesítés” előtt, hogy a következő évben is tökéletesen kiszolgáljanak minket.

A kerti szerszámokkal végezzük a növényápolást és a talajmunkákat, ezért nagyon fontos azokat megfelelő állapotban tartani.

A kerti szerszámok karbantartása

A földdel szennyezett eszközöket tisztítsuk meg mosogatószeres vízben, majd utána rögtön töröljük szárazra, hogy ne rozsdásodjanak be. A kötött talajon kertészkedőknek érdemes beáztatni az eszközöket tisztítás előtt, hogy maradéktalanul le lehessen mosni róluk a földet.

A kopott, életlen szerszámmal végzett munka minősége is romlik, ezért ne feledkezzünk meg az eszközök élezéséről sem, majd utána lenolajjal kenjük be őket, hogy ne rozsdásodjanak be, és már mehetnek is a téli pihenőjükre.

Beköszönt a tél a kertben

A tompa balta, fejsze csak bosszúságot okoz a használatakor. Ezek élét köszörűvel, flexszel tehetjük tökéletessé.

A fanyelű eszközöket csiszolópapírral átdörzsölhetjük – nincs is rosszabb, mint egy szálka a tenyérben –, ezután kenjük be olajjal, így lesz igazán tartós a nyél.

A metszőollókat, ágvágókat is megélezhetjük ekkor. Az életlen eszközzel végzett metszéssel csak kínozzuk a növényeket. Érdemes beszerezni egy késélezőt, a szerszámok később meghálálják. A tisztítás elengedhetetlen, hiszen ezekkel az eszközökkel át tudjuk adni a betegségeket az egyik növénytől a másiknak. A mozgó részeket kezeljük valamilyen kenőanyaggal, hogy a szerszámok a következő elővételkor is kinyíljanak, és tudjuk azokat használni.

A fűnyírók, fűkaszák helytelen használata és tárolása balesetveszélyes lehet. Az eszköz igénybevétele után fontos minden alkatrészének átnézése, karbantartása. A meglazult, törött részeket javítsuk meg, azonban ha komolyabb problémát észlelünk, érdemes felkeresni egy szakavatott szerelőt.

A kerti szerszámok tisztítása elengedhetetlen, hiszen ezekkel az eszközökkel át tudjuk adni a betegségeket az egyik növénytől a másiknak.

Mi legyen a vágott és a földlabdás fenyő sorsa az ünnepek után?

Közeleg a karácsony. Sorra vesszük az ajándékokat a szeretteinknek, amiket szeretnék egy csodás karácsonyfa alá helyezni. Sokunkban megfogalmazódik a kérdés, hogy vágott vagy a földlabdás fenyő lenne-e számunkra a tökéletes. Természetesen ennek megfontolását több tényező és egyéni preferenciák befolyásolják, de most összefoglalom, hogy melyik változatnak milyen előnyei és hátrányai vannak.

Az élő fenyő friss, természetes és karácsonyi illatot biztosít. Választék van bőven és ez a megoldás környezetkímélő is. Az ünnepek után pedig hasznos utat tud bejárni, ha jól használjuk ki a benne rejlő lehetőségeket.

A földlabdás fenyő vásárlása talán a leginkább környezetkímélő megoldás. Karácsony után kiültethetjük a kertünkbe, ezzel is gyarapítva a növényállományt. A gyökeres fenyőt viszont gondozni kell. Egy nap sem felejthetjük el az öntözést a neki túl magas szobahőmérsékleten, mivel könnyen ki tud száradni. Az ünnepek után, mielőtt kivisszük a kertbe a fenyőt, hozzá kell szoktatni a külső hőmérséklethez. Rakjuk néhány hétre olyan helyre, amely átmenetet jelent a kinti és a benti hőmérséklet között, és csak utána vigyük ki a hidegbe.

Beköszönt a tél a kertben

Választhatunk vágott fenyőt is, amely ellen sokan azt az érvet szokták felhozni, hogy a sokéves fákat kivágva csökkentjük az erdők méretét, de ez szerencsére általában nem így van. A karácsonyfákat is gazdálkodók állítják elő, tehát a fenyőtermesztés nem egyenlő az erdőirtással, hiszen pont ugyanolyan módon nevelik őket, mint bármelyik másik növényt. Erre kijelölt területen nevelgetik a fenyőket évekig, rengeteg időt, energiát és persze pénzt befektetve. Magyarországon a Dunántúlon foglalkoznak ezzel a munkával a legtöbben.

A vágott fenyő az ünnepek után is hasznos életutat járhat be, hiszen aprítva kiváló talajtakaró lehet, de tüzelőanyagnak is felhasználhatjuk. A városokban pedig összegyűjtik a kidobásra váró fenyőket és úgy hasznosítják azokat.

Átlógó ágak kontra jószomszédi viszony

Sok esetben zavarhatják a szomszédokat az átnyúló ágak, gallyak. A legrosszabb esetben akár kárt is okozhatnak a házban, kerítésben vagy a fa alatt parkoló autókban. Mi a teendő, ha ilyen helyzetbe kerülünk? A 2013. évi 174. törvény – a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól – fogalmazza meg az átnyúló ágakra, gallyakra vonatkozó jogszabályokat.

Beköszönt a tél a kertben

Átlógó ágakra, gallyakra vonatkozó jogszabályok

  • Ha a szomszédos telekről a növény átnyúlik a saját telkünkre és a termés nálunk hullik le, akkor azt felszedhetjük és felhasználhatjuk abban az esetben, amennyiben a szomszéd azt nem teszi meg. (Az egy másik kérdés, hogy szabad beengedést biztosítunk-e neki a felszedéshez.) – 3. § 
  • A jogszabály hasonlóan rendelkezik a közterületekre kinyúló ágakról származó termésre is. Azt bárki felszedheti, ha a tulajdonos azt nem teszi meg. – 3. § 
  • A telkek határvonalán álló növény és annak termése mindkét tulajdonost egyenlő részben illeti meg és annak használatára mindkét fél jogosult. (Ez vonatkozik a kerítésre és a mezsgyére is.) – 3–4. § 
  • Amennyiben a telkek határvonalán álló növény valamelyik fél ingatlanában kárt okoz, vagy okozhat, és kártérítéssel sem oldható meg a sérelem, akkor annak a növénynek az eltávolítását követelheti az elszenvedő fél és azt közös költségen kivághatják. – 4. § 
  • Az átnyúló gyökereket és ágakat csak abban az esetben távolíthatjuk el, ha az akadályozza az ingatlan használatát, és a szomszéd többszöri felszólítás után sem teszi meg. – 5. § 

Általánosságban elmondható, hogy a jószomszédi viszony a legfontosabb, ezért minden beavatkozás előtt egyeztessünk az érintett másik féllel. Ez vonatkozik a faültetésre is, mivel a jogszabályban nincs megnevezve a fák ültetésének távolsága a telekhatártól. (Önkormányzati szinten azonban lehetnek irányadó rendelkezések, ezért érdemes ennek utánajárni, mielőtt fát ültetünk.)

A telekhatárunk közelében lévő fát megcsonkítani –- akár ágról, akár gyökérről legyen szó – különös veszéllyel járhat, mivel ilyenkor belenyúlunk a fa élettani folyamataiba. Ez járhat akár fakidőléssel is, ami pedig egyik félnek sem kedvező. Érdemes tehát mindenről egyeztetni a szomszédunkkal és tartózkodni a növény fölösleges károsításától.

Amennyiben az ügy elfajulna és egyik fél sem enged, akkor akár a bíróságig is elmehetünk. Ebben az esetben csak megalapozott károkozási tényekkel van esélyünk bármilyen eredményt elérni. Ilyen tények lehetnek például, hogy a fának jelentős árnyékoló hatása van a kertünkben, kárt okoz a kerítésben, a házban, eltömíti a csatornarendszerünket vagy akadályozza a telkünkre történő bejárást. Ezeket a problémás eseteket akkor fogadja el a bíróság, ha nem lehet ellensúlyozni az okozott veszteséget kártérítéssel. A bíróság azonban csak a legvégső esetben dönthet a fakivágás mellett, főleg, ha egy nagy értékű, idősebb, de egészséges fáról van szó.

Véleményem szerint a legjobb a békesség, és törekedjünk a kompromisszumra. A fa hatalmas érték, melyet védenünk kell. A természetben betöltött szerepét a megfelelő módon kell értékelni, és csak a legvégső esetben döntsünk a fa kivágatása mellett.

A cikket Szabó Magda híres idézetével zárnám:

„Úgy kell élni, hogy míg a világban forgolódunk, ne súroljuk le más emberről a bőrt.”




Szerző: AgrárUnió

Címkék: kert, kiskert, kertészedés
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Indulnak az agrár pályázatok, mezőgazdasági beruházási ...

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv mentén elindult az mezőgazdasági pályázatok társadalmi egyeztetése, ...