Drónok a mezőgazdaságban

Az élet több területén, így a mezőgazdaságban is egyre nagyobb szerep jut a drónoknak. Sokan még bizalmatlanok a technológiával szemben, de a terjedése megállíthatatlan.

A hazai dróntechnológia régi motorosa – ha lehet ezzel a képzavarral élni – Kovács László, a sárrétudvari ISM Technology Kft. stratégiai és fejlesztési igazgatója, aki elsőként kezdett kutatásokkal foglalkozni permeteződrónok alkalmazási lehetőségeiről a mezőgazdaságban.

Felveszi a versenyt a permetezőgépekkel

„Maga az ISM egy projektként indult a Szent István Egyetem munkatársaival együttműködve 2017-ben – bocsátotta előre Kovács László. – Hazánkban elsőként kezdtük el a mezőgazdasági permeteződrónokkal kapcsolatos kutatást és fejlesztést. 2017 óta több mint 15 ezer kísérleti felszállást és 10 ezer hektárnyi felület lepermetezését hajtottuk végre. Mindezt annak érdekében, hogy a permeteződrón-technológia hatékony és jövedelmező legyen az országnak, a gazdának és a szolgáltatónak. A drónok létjogosultsága ma már megkérdőjelezhetetlen, hiszen a segítségükkel taposási kár nélkül lehet elvégezni a növényvédelmi munkálatokat. Másfelől ha a földek extrém mennyiségű csapadékot kapnak, és rendkívüli mértékben feláznak, a talaj gépekkel járhatatlanná válik – ez egy sürgősen elvégzendő növényvédelmi beavatkozás elmaradásánál akár végzetes következménnyel is járhat. A probléma kiküszöbölhető, hiszen a drón növénykultúra fölött repül. A drónok így képesek a csökkenteni az időjárással szembeni kiszolgáltatottságot. Ráadásul napjaink drónjai az egyre modernebb, precíziós növényvédő szerek precíz és pontos kijuttatására is képesek.

Szóval azt hiszem, a dróntechnológia ma már az agrárium eszköztárának megkerülhetetlen eleme, habár a jogi környezet még jócskán hagy kívánnivalót maga után. Az a baj, hogy akik a jogi hátteret megalkották, a jog köré építkezve gondolkodtak, miközben ez a téma kifejezetten agrárszemléletet igényelne.”

Kovács László hangsúlyozta: a dróntechnológia már most is komoly hozzáadott értéket képvisel a mezőgazdaságban. Számításaik szerint hazánkban a permeteződrónok éves szinten akár 100 milliárdos többletbevételt eredményeznek, ugyanis a taposási kár elmaradásával 5-20%-kal nő a terméshozam. További termésmennyiség-növekedést eredményezhet a növényvédő szerek optimális időpontban történő kijuttatása, s az sem elhanyagolható, hogy a drónos permetezés lehetővé teszi a magas és zárt állományok permetezését is, amelyek hagyományos földi eszközökkel már kezelhetetlenek.

Hazánkban a permeteződrónok éves szinten akár 100 milliárdos többletbevételt eredményeznek, ugyanis a taposási kár elmaradásával 5-20%-kal nő a terméshozam.

A légi kijuttatást végző drónoknak szigorú uniós előírásoknak kell megfelelniük

„Fel tudjuk venni a versenyt a hidas traktorral, és képesek vagyunk akár napi 120 hektár lepermetezésére – jelentette ki a szakember. – Ennek ellenére számos gazdától hallottuk, hogy vannak olyan drónos szolgáltatók, akik nem juttatják ki a megrendelt összes permetszert, illetve naponta csak 20-40 hektár a teljesítményük. Ilyen kondíciókkal a gazdának valóban nem éri meg alkalmazni a dróntechnológiát, mert nemcsak lassú a munkavégzés, de pontatlan is. Sajnos az ilyen esetek az egész technológia megítélésére rányomják a bélyegüket, ami senkinek sem jó. Több önjelölt szolgáltató munkájából kitűnik, hogy a permeteződrónt önálló eszközként képzelik el, nem egy jól kidolgozott permetezési rendszer részeként. Rendszerszemlélet nélkül nem fog jól működni a munkájuk. Hasonló jelenséggel találkozunk a drónpilótaképzés kapcsán, jó pénzt remélve sokan belevágtak ebbe az üzletágba, köztük rengeteg »szerencselovag«. Olyan cégek is végeznek pilótaképzést, amelyeknek nem a drónos permetezés hiteles elterjesztése a valós küldetésük, sokkal inkább a drónok, illetve az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások értékesítése. Az ilyen cégek képzései kevésbé gyakorlatorientáltak, illetve szakmailag nem megalapozottak. A leendő drónpilóták az eszközkezelési alapokat el tudják sajátítani, de ez még messze elmarad a szükséges szakmai felkészültségtől – ők biztosan nem fogják hitelesen elvégezni a növényvédelmi feladatokat. Éppen ezért létrehozunk egy olyan agrárszakmai szövetséget, melynek célja a megjelenő iparág népszerűsítése, a hitelesség fenntartása, a benne dolgozók segítése és összetartása, képviselete.”

Drónos szakmai szervezet alakult

S hogy mennyire reális a veszélye annak, hogy a drónok alkalmazásának előretörésével megszűnik létezni a helikopteres növényvédelmi szakma? Kovács László úgy véli: a két rendszer nem konkurenciája, inkább kiegészítője egymásnak, a drónok speciálisabb és precízebb műveleteket is el tudnak végezni. Ugyanakkor létezik már egy szakmai szervezet, amely a szektor fejlődését hivatott elősegíteni. A Magyarországi Drón Koalíció (MDK) a magyar drónipar gazdasági szereplőit, ideértve a gyártókat és az üzembentartókat, valamint a felsőoktatás és a kormányzat (minisztériumok és háttérintézmények) képviselőit tömöríti egybe. Az MDK az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a HungaroControl Zrt. kezdeményezésére alakult meg 2021. május 4-én. A koordinációs feladatokat két alapító tag, a Közlekedéstudományi Intézet és a Digitális Jólét Program látja el.

„Az MDK létrehozását a drónok – hivatalos nevükön pilóta nélküli légi járművek – elterjedése hívta életre – mondta lapunknak Fecske-Papp Judit, a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kommunikációs vezetője. – A koalíció céljai között szerepel, hogy a drónokon alapuló technológiák alkalmazási területein működő hazai vállalkozások és ipari szereplők nemzetgazdasági szinten mérhető versenyképesség-növekedést tudjanak elérni, illetve hogy a 2021. január 1-én hatályba lépett európai uniós jogi keretrendszernek hazánk könnyebben meg tudjon felelni. Prof. Dr. Palkovics László technológiai és ipari miniszter az MDK első plenáris ülésen elhangzott beszédében kiemelte, Magyarország vezető szerepre törekszik a dróntechnológia alkalmazásában és fejlesztésében is, ennek eszköze az MDK. A koalíció mára már elérte, sőt meg is haladta a száz tagot. Az MDK megteremtette a szakmai platformot a teljes hazai drónipar számára, hogy kérdéseket és javaslatokat fogalmazhasson meg és kutatási területeket jelölhessen ki.”

Az európai jogi keretrendszer új alapokra helyezte a hazai drónozás jogi hátterét, ami egyszerre jelent kihívást és teremt lehetőséget. Éppen ezért az MDK kiemelt feladatként kezeli a jogi akadálymentesítést, a jogszerű drónhasználat minél szélesebb körben történő elterjedéséhez szükséges jogi környezet létrehozását a repülésbiztonság magas szintjének megőrzése mellett is.

„A koalíció által már elért eredménynek tekinthető, hogy a kötelező felelősségbiztosítás terén első lépésként a hazai biztosítók kínálatában is megjelentek a kereskedelmi célú drónokra vonatkozó, uniós előírásoknak is megfelelő fedezetet nyújtó biztosítások. Így a professzionális drónosoknak már nem kell külföldön biztosítást kötniük, ha meg akarnak felelni az előírásoknak – tette hozzá. – Szintén fontos eredmény, hogy az idei évtől a drón maga is lehet mezőgazdasági légi jármű, így permetezésre is lehet jogszerűen használni. Ezzel egyidejűleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen már sikeresen lezajlott több permeteződrón típusminősítési eljárása. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) égisze alatt pedig megtörtént az első olyan képzőszervezetek akkreditációja, amelyek az időközben önálló szakmává vált növényvédelmi drónpilóták képzését tarthatják. Mindezeken felül az MDK számos nagy sikerű rendezvényt hozott létre, illetve rangos szakmai konferencián jelent meg. Jelenleg az egyik kulcsfontosságú projektjük, hogy egy FPV drónvilágversenynek is otthont adhasson még idén Magyarország.”

A hazai biztosítók kínálatában is megjelentek a kereskedelmi célú drónokra vonatkozó, uniós előírásoknak is megfelelő fedezetet nyújtó biztosítások.

Még most következik a fejlesztések java

A szakember beszélt a technológia jövőképéről is. Mint arra rámutatott: az időjárási változások, szélsőségek miatt egyre inkább előtérbe kerül a digitális megoldások által támogatott precíziós mezőgazdaság, amiben a drónok több területen és egyre nagyobb arányban jutnak szerephez.

„Az egyik ilyen terület a légi felmérés – fejtette ki. – Az itt használt monitoringdrónok és a hozzájuk kapcsolódó adatfeldolgozó szoftverek egyedülálló döntéstámogató eszközök a gazdák kezében, amelyek nemcsak abban segítenek, hogy felmérjék, milyen állapotban van a termés, hanem abban is, hogy lokalizálják a beavatkozást igénylő területeket. Ezen a területen a térinformatika területén várható további fejlődés. A drónok oldaláról a hatótáv és repülési idő növekedése lesz a másik fontos fejlesztési irány. A precíziós mezőgazdaság fontos területe a légi kijuttatás is, amiben a drónok komoly szerepet kapnak. A drónok ugyanis egyedi cseppképzési technológiájuk révén kevesebb vizet használnak a permetezéshez, és taposási veszteséget sem okoz a használatuk. Általuk éppen oly módon végezhetők el az egyes mezőgazdasági munkák, ahogyan azt az Európai Unió igen szigorú szabályai a légi kijuttatás engedélyezhetősége kapcsán elvárják. A hatékony és környezetkímélő dróntechnológia a légi kijuttatás – permetezés – további szegmenseiben, azaz a vetőmag-kijuttatásban, szúnyogirtásban, illetve -gyérítésben és talajerő-gazdálkodásban is tökéletesen használható. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az uniós jogi rendelkezések nyomán a kijuttatást, szórást végző, valamint a 25 kg feletti tömegű mezőgazdasági drónok speciális műveleti kategóriába tartoznak, tehát szabályos alkalmazásuk feltétele a műveleti engedély vagy könnyű UAS üzembentartói tanúsítvány megléte, amelynek számát a mezőgazdasági repülések előtti szakirányítói bejelentésnek is tartalmaznia kell” – szögezte le Fecske-Papp Judit.

A drónok a precíziós mezőgazdaság olyan területein jutnak szerephez, mint a légi felmérés, légi permetezés és talajerő-gazdálkodás.

Szerző: AgrárUnió