Horsch roadshow az eredményes talajművelésért, permetezésért és vetésért

Három helyszínen tartott látványos gyakorlati szántóföldi bemutatót a Horsch és az AXIÁL Kft. október 11–15. között. A Horsch gépek valóságos armadáját vonultatták fel Mátyásdomb–Ágostonpusztán, Baján és Jászdózsán, az AgrárUnió pedig a roadshow záró állomásán tekintette meg a kínálatot. A területet a Tarnamenti-2000 Zrt. biztosította.

A talajművelés terén elsőként a Cura gyomfésűt emelte ki Szász Zoltán, a Horsch magyarországi termékmenedzsere. Ilyen eszközt egyre többen használnak a hagyományos művelésben is, például a búzaterületek tavaszi lejárásához, fellazítania letömörödött felső réteget, hogy megindulhasson a műtrágya-feltáródás, illetve eltávolítsák a gyomokat. A biogazdálkodás pedig egyszerűen nem lehet meg gyomfésű nélkül, amely a mechanikai gyomirtás egyik leghatékonyabb eszköze. A masszív felépítésű Horsch Cura leglátványosabb elemei a váz tetején horizontálisan elhelyezkedő spirálrugók, amelyek a fogak folyamatos feszítésére szolgálnak. Minden fog 0,5-től 5kg-ig terhelhető, és szinte az egész rugóúton azonos nyomást kapnak. A gyomfésűvel kukoricavetés után néhány nappal az induló gyomok kiszedhetők, de bakhátas művelésnél is jól használható, illetve dombos vidéken is megfelelően dolgozik.

A következő a Cultro TC és a Joker CT 52 cm átmérőjű tárcsalevelekkel ellátott rövidtárcsa kapcsolata volt. A repce tarlóhántását általában 5-6 cm-en végzik. Így a rövid vetésforgóknál fennállhat a veszélye, hogy a kultúrnövényű repcében előjön a 2-3 éves kihullott mag. Ezzel a bemutatott gépkombinációval el lehet végezni az ultrasekély (2-3cm) tarlóhántást, és a teljes átfedésű talajművelést is, amely pedig az árvakelés kikelesztésében nyújt segítséget.

A Transformer sorközművelő kultivátor akár több ezer hektáros biogazdálkodóknak is jó szívvel ajánlható, profi gép, amely precízen dolgozik, ugyanakkor rendkívül stabil, hiszen közel helyezkedik el a traktorhoz, így könnyen leköveti annak mozgását. 25-től 80 cm-es sortávolságig lehet használni, és az alsó érték azért érdekes, mert ezáltal biobúzába is be lehet mennivele, ha nem volna elegendő a gyomfésű. A pluszban kérhető gereblye eltünteti a sorközökből a barázdákat, de a gép felszerelhető ujjas sorközművelővel is, vagyis képes benyúlni a sorokba, hogy onnan is kiszedje a gyomokat. A hidraulika a SectionControl soronkénti elzárásnál is használható, ahol tehát már járt a kultivátor, ott kiemeli a kocsikat.

A Focus alapjaiban tér el a megszokott direktvetőgépektől, amelyeknél általában elöl a rövidtárcsa, aztán a tömörítő kerék, végül pedig a vetőcsoroszlya következik. Ennél azonban kapamezőt alkalmaz a Horsch rövidtárcsa helyett, mertha a talajműveléssel egy időben történik meg a műtrágya-kijuttatás, akkor magasabb terméshozam érhető el (észak-német tapasztalatok szerint repcében akár 8 százalék hozamnövekedés realizálható). A Prontónál rövidebb, kompaktabb Focus a kapákkal 20–25 cm mélyen lazít, illetve széthúzza a szalmát, és a műtrágyát a kapák mögé juttatja be. A visszatömörítésért felelős gumikerekes henger előtt rögtörő henger található, a vetőcsoroszlyák pedig a gép leghátulján kaptak helyet.

A német gyártó szántóföldi kultivátorai a Terrano és a Tiger, amelyek már jó ideje bizonyítanak a magyar piacon is. A Terrano 25–30 cm mélységű talajművelésre képes, négyféle változata azonban tökéletesen alkalmas a talaj alsó rétegeinek lazítására, illetve a felszín keverésére. A négy gerendelyes eszközelosztással rendelkező Tigernek viszont a 35 cm-es mélyművelés sem kottyan meg, az MT verzióját pedig hatalmas, 68 cm átmérőjű tárcsákkal szerelték fel, így kiválóan aprítja és keveria nagy mennyiségű szalmát, a kapák pedig hatékonyan húznak be ezek alá. A gép nemcsak gabonatarlóban használható, de kukorica, napraforgó és repce után is.

A permetezéstechnika területén bő két évtizede működik együtt a Horsch a szintén német Leeb céggel, amely 1999-ben fejlesztett ki számára egy önjáró permetezőgépet. 2010-ben aztán új szintre lépett a kooperáció, a két vállalat azóta folyamatosan, kéz a kézben fejleszti növényvédő gépeit. A permetezés hatékonyságát az elsodródás veszélyezteti leginkább, és a Horsch–Leeb koncepciója ezzel kapcsolatban az, hogy leghatékonyabban azzal lehet csökkenteni az elsodródást, ha a fúvókákat a lehető legközelebb viszik a célfelülethez. Ez persze nem egyszerű feladat, hiszen az alacsonyra ültetett szórókeret szélei könnyen belecsaphatnak a talajba, így a gyártónak új megoldást kellett találnia arra, hogyan mehetnének lejjebb a régi gépeknél hagyományosnak mondható 70–80 cm-nél. Az ő megoldásuk a giroszkóp, amellyel a szórókeret közepét tudják stabilizálni, illetve az egész keretet egyfajta ingaként függesztik fel. Két aktívan vezérelt munkahenger, tartja egyensúlyban a keret közepét, az ultrahangszenzoroksegítségével pedig a keret magasságát állítják. Mivel 30–35 cm-re szerették volna megközelíteni a célfelületet, ezért szokatlanul sűrű, 25 cm-es fúvókaosztást alkalmaznak a megfelelő átfedés érdekében. Az elsodródásból adódó, akár 20–30 százalékosvegyszerveszteséget ezáltal minimalizálni tudták, sokat spórolva a felhasználóknak.

A Horsch Finer ideje akkor érkezik el, amikor a gazdák kevés energiával szeretnék feketén tartani a talajt. A kapák húzástávolsága szűk, így a munkagép nem az elhanyagolt területekhez való, viszont dupla rugós rendszere kiválóan boldogul a kötöttebb talajokon is. Ez a rendszer tartja minél továbba földbena rugós kapákat. A kapamező mögött egy henger és nehéz fésűs gereblye helyezkedik el, a letömörített felszínből ez a szármaradványt, gyomot felhúzza, ahol az elszáradhat.

A Cruiser olyan sekély talajművelő eszköz, amely a nagyobb mennyiségű szármaradvánnyal is jól elboldogul. A kapái ugyanis 6 gerendelyen helyezkednek el, 15 cm húzástávolság mellett, vagyis nagyobb a gép átömlési keresztmetszete. Hátul különböző hengerek, illetve gereblyesor helyezhető el.

A Maestro szemenkénti vetőgép a kukoricavetés kiváló eszköze. A gyártó felfogása szerint a maglehelyezésnél a precizitás sokkal fontosabb a nagy munkasebességnél, a magot tehát úgy kell elvetni, hogy a maximális terméspotenciált hozza ki magából. Ennek előfeltétele az állomány egyöntetű, robbanásszerű kelése, amely a Maestróval megvalósítható. A kínálatban megtalálható úgy a vákuumos, mint a nyomott levegős vetőgép is. A vetőgép megfelelően nagy csoroszlyanyomással rendelkezik, amelyet a mélységtartó kerék vesz fel, ám ha nedvesebb a talaj, akkor a vetőtárcsa kissé elkenia vetőbarázda falát. Minél gyorsabban halad a vetőgép annál nagyobb csoroszlyanyomás kell, hogy a vetőtárcsa bent maradjon a földben. A nagy nyomással érkező mélységtartó kerék így összetömöríti a talajt, a mag pedig nehezen tolja át a gyökerét ezen a kemény rétegen. A Horsch emiatt fejlesztette ki a RIDmélységtartó kereket, amelynek az átmérője a vetőtárcsa mellett kisebb, így nem tömöríti annyira a talajt, valamint a V tömörítő kerekek pedig opcionálisan tüskés vagy ujjas tömörítő kerekekre cserélhetők, amelyek a mag tökéletesebb beágyazásában segítenek ill. az elkent vetőbarázda falát a műtrágya oldalon roncsolják a gyökerek könnyebb fejlődése érdekében.

Végezetül a Pronto gabonavetőgépről is szó esett a bemutatón, ez Magyarországon az egyik legnagyobb darabszámban értékesített kombinált vetőgép. A Pronto-elv több mint két évtizede született meg, és azt takarja, hogy a megfelelő aprítás, egyengetés, visszatömörítés, vetés és lezáráslehetővé teszi a precíz vetést minden feltétel mellett. A G&F rendszer esetében a vetőmag és a műtrágya egyaránt az elosztó toronyhoz érkezik, míg a PPF rendszernél külön csoroszlyán jön a műtrágya. A csoroszlyanyomás akár 80 kg is lehet, de még ekkor is könnyen leköveti a talajegyenetlenségeket (±7,5 cm-ig). Aprómorzsás talajszerkezet esetén a kisebb-nagyobb hantok néha „kikapják” a csoroszlyát a talajból, és ennek kiküszöbölésére fejlesztette ki a Horsch a PowerDisc csoroszlyát. Ez a paralelogramma-felfüggesztés révén határozottan keresztülmegy a hantokon, és a rendszer a csoroszlyát mindvégig a talajban tartja.

Szerző: AgrárUnió