Hogyan kerülhetők el a permetezőgépek leggyakoribb hibái?

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nyilvántartása szerint július közepéig 13 500 darab gép műszaki felülvizsgálata történt meg. Mivel valamennyi, vizsgálatra jelentett gép rendelkezik már vizsgaidőponttal, záros határidőn belül megtörténik a felülvizsgálatuk. Az átlagos várakozási idő 1-3 hónap. A vizsgáztató állomások tapasztalatai szerint a növényvédelmi gépek mintegy 85 százalékának volt megfelelő az általános műszaki állapota, viszont a maradék körülbelül 15 százalék kifogásolható műszaki állapotban jelent meg a felülvizsgálaton.

A leggyakoribb hibák a szórókeretekkel, fúvókákkal és nyomásmérőkkel kapcsolatosak voltak. Ezek a problémák szakszerű üzemeltetés és szerviz mellett nagyrészt elkerülhetők, ezért kértük meg Player Pétert, a Horsch szervizmenedzserét arra, hogy adjon néhány praktikus tanácsot a permetezőgépek élettartamának megnöveléséhez.

A megvizsgált szántóföldi permetezőgépeknél sűrűn előfordult, hogy a szórókeret sérült, deformálódott, illetve egyszer vagy többször szakszerűtlenül javított volt. Player Péter szerint ahol nincs bérmunka-szolgáltatás, ott könnyebb vigyázni a gépekre, hiszen a saját területeket jobban ismeri a gépkezelő. Ezáltal éjszakai munkavégzésnél is magabiztosan tájékozódik, míg idegen földeken könnyen beleakadhat régi kútfejekbe és más hasonló akadályokba. A Horsch szakemberének gyakorlati tapasztalatai alapján ez okozza a problémák 90 százalékát. A keret előtti, illetve a kereten lévő világítás nagyban segíti a biztonságos munkavégzést, és előzetesen a földtulajdonosnak is célszerű tájékoztatnia a kezelőt a várható akadályokról. Miért jelent gondot egy deformált szórókeret? A piacon gyakoriak a 18–24 méteres szélességek, de a Horsch akár 45 méterig tud keretet biztosítani. Értelemszerűen minél hosszabb egy keret, annál több tagból csukódik össze szállítási helyzetbe hozva. Ha pedig valami eltér a gyári megoldástól, például görbe, sérült, akkor könnyen össze­akadhatnak a kerettagok, és ez újabb sérüléseket okozhat a kereten, eltörhet például a fúvókatartó. „Csak addig használják így a gépet, amíg a szükség megkívánja, utána vi­­szont azonnal cseréljék a hibás alkatrészt” – javasolja Player Péter.

Szintén tipikus probléma, hogy a fúvókák kopottak, ezért a szórásteljesítményük és cseppképzésük nem megfelelő. A korszerű gépek az egész keretre kijuttatott szermennyiséget mérik, tehát nem a fúvókákon egyenként áthaladót, így ha a kezelő nem figyel rá, előfordulhat, hogy az egyik fúvókán csak feleannyi mennyiség megy ki, miközben hektárra lebontva megfelelő mennyiséget szórt ki. „Láttam olyan bevizsgálást, ahol 50 százalék volt az eltérés a legjobb és legrosszabb fúvóka között. Ha nem megfelelő a vegyszer teljes eloszlása, akkor lesznek olyan részek, ahol a gyom vagy gombafertőzés nem kap hatékony kezelést” – magyarázza a Horsch szervizmenedzsere. Hogyan szúrható ki egy rossz fúvóka? Elsőként a szórásképet kell ellenőrizni, mégpedig a keret mögött végigsétálva, célszerűen mosásnál, már tiszta vízzel szórva. Azt pedig, hogy a fúvókákon tényleg a megfelelő mennyiség halad-e át, mérőpoharazással lehet megmondani. A Horsch minden esetben felragasztja a gépeire a fúvókatáblázatot, amely megmutatja, hogy adott nyomáson egy fúvóka hány litert szór ki egy perc alatt.

Végezetül az is előforduló probléma, hogy a gépre szerelt manométer (vagy elektromos nyomásmérő) pontossága nem megfelelő. Márpedig a gépkezelők mindig arra hagyatkoznak, amit ez mutat, és azt figyelik, hogy minden fúvókának van egy előírt nyomástartománya, amelyben dolgozhat. Ha a szivattyúnál mért nyomás nagyban eltér a keretnek a szóráshoz szükséges nyomásától, az valószínűleg egy szűrő dugulását jelzi. Az ebből adódó pontatlanság pedig újra oda vezet, hogy nem lesz megfelelő a kijuttatott szermennyiség. „A nyomásmérő óra nemcsak egy kijelző, hanem fontos állapotjelző, megmutatja, hogyan dolgozik aktuálisan a gép” – emeli ki Player Péter.

A Horsch minden géptípusához rendelkezésre bocsát egy néhány oldalas ellenőrző listát is, amelyet – célszerűen szervizes közreműködésével – lépésről lépésre ki kell tölteni a tavaszi és őszi szezon végén. Így kiderülhetnek a nagyobb hibák, elvégezhetők az alkatrészcserék, tehát a gép megfelelő állapotba hozható az új szezonra.

A növényvédelmi gépek mintegy 85 százalékának volt megfelelő az általános műszaki állapota, viszont a maradék 15 százalék kifogásolható műszaki állapotban jelent meg a felülvizsgálaton.

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Szerző: AgrárUnió