Nedvességmegőrzés, talajépítés és sikeres szántóföldi növénytermesztés a HORSCH-sal

Jó húsz éve kezdem a pályafutásomat egy olyan cégnél, amelynek akkor már több mint 30 éve nem volt ekéje. A 2000-es évek elejéig kipróbáltak mindent, a minimális talajművelést és a NoTillt is. A ’80-as, ’90-es években a fő feladatot a költségmegtakarítás jelentette. Annyira levitték a talajművelési költségeket, hogy az aratás költségét is majdnem meg lehetett volna spórolni. Ezek után kezdődött a különböző mulcskultivátorok kifejlesztése.

A 2000-es évek elejétől már látszott, hogy a klímaváltozás felgyorsul. Azt is le kell szögezni, hogy a klíma úgy is változna, ha semmit nem tennénk az érdekében, ellenben a Föld lakosságának a tevékenysége elősegíti az utóbbi időben bekövetkezett változás felgyorsulását.

Nagyon sokan a termelőket, a mezőgazdaságot is hibáztatják. A túl intenzív talajműveléssel plusz szén-dioxid kerül a levegőbe, az állattartás, főleg a kérődzők sok metánt bocsátanak ki. Azonban vannak olyan kísérletek is, amelyek számokkal bizonyítják, hogy a mezőgazdaság nemcsak szén-dioxidot bocsát ki, hanem kis odafigyeléssel szenet köt meg! Az állattenyésztés pedig rengeteg szálas takarmányt fogyaszt, ezért a takarmány-előállításnak köszönhetően sokkal kevesebb káros gáz kerül a környezetbe, mint ha helyben hagynánk és elrothadna.

Hogyan lehet a talajműveléssel termőföldet előállítani?

Nem a nagyon intenzív talajműveléssel! A talajművelés intenzitását kell a szükséges minimumra csökkenteni.

Sokan az aratás után nem tudják eldönteni, hogy legyen-e tarlóhántás, ezzel szemben ősszel a földet a fejére állítják. Nagyon sok az ellentmondás a talajművelést végzők körében. Mások megpróbálnak első látásra egyáltalán „semmit sem csinálni”, őket a falu bolondjainak tartják, de ez mindig is így volt, az úttörőket bolondnak tekintik (1. kép). Azonban azt is le kell szögezni, hogy az intenzív forgatásos talajművelésről egyik napról a másikra nem lehet a talajt átállítani. Mi átállhatunk, aztán úgy érezhetjük, hogy ez a rendszer nem működik. Amikor a talaj is átállt, akkor jönnek az eredmények is.

1. kép

A talajművelés a kombájn mögött kezdődik, itt már a tarló milyenségével eldöntjük az irányt. Ha nem szeretnénk tarlóhántást végezni, magas tarlót (minimum két nódusz) kell hagyni. Azok a termelők, akik csökkentik a talajművelés intenzitását, de még az „átállás” folyamatában vannak, alacsony tarlót hagynak és azonnal elvégzik a tarlóhántást (2. kép).

2. kép

Az intenzív forgatásos talajművelésről egyik napról a másikra nem lehet a talajt átállítani.

Legyen sekély a tarlóhántás

A tarlóhántás legyen minél sekélyebb. Sokszor azzal rontjuk el a sekély vagy ultrasekély tarlóhántást, hogy túl mélyre megyünk, például a művelőutak csapásait is kiszedjük. A tarlóhántás lehet késhenger és nehéz gereblye kombinációja, mint például a Cultro, lehet rövidtárcsa, mint a Joker vagy éppen egy kultivátor Cruiser vagy Terrano. Ebben a sorrendben nő a művelés intenzitása is és ezzel a talajfelszín-egyengető hatás is (3. kép).

3. kép

A tarlóhántással egyszerre több dolgot is végzünk: sekélyen megszüntetjük a kapillaritást és ezzel a kipárolgást; a talajjal kapcsolatba hozzuk a kihullott magokat, így azok kikelnek, és így tudjuk csökkenteni a következő kultúrnövényben a gyomnyomást; a felszínt egyengetjük, ugyanis a precíz, illetve sekély munkához egyenletes talajfelszínre van szükség (4. kép).

4. kép

Az árvakelésre is nagyon oda kell figyelni, hiszen itt is óriási hibákat tudunk elkövetni. Gondoljunk csak bele, sokan átkozzák a zöldítést amiatt, hogy sok vizet elvisz a talajból. Az árvakelés is vizet párologtat, hiszen sokan nem is foglalkoznak vele, és hagyják 40-60 cm magasra megnőni. Egyik szemem szír, a másik nevet – ugyanis a nagyra nőtt árvakelés nyáron vizet visz el, ellenben zöld tömeget termel (takarónövény), csak az a kérdés, hogy még ősszel vetünk-e erre a parcellára, vagy csak tavasszal.

Többmenetes talajművelés

A tarlóhántott területeken, amikor az árvakelés eléri a 10 cm-es magasságot, el kell végezni a tarlóápolást. Ezt a műveletet jó lenne ugyancsak mulcskultivátorral végezni, és ha az időjárás engedi, akkor egy picit mélyebben, 10-15 cm-en. A nagy szárazságban, kiszáradt talajokon oda kell figyelni a talajművelés mélységére. Az egyre nagyobb lóerők könnyen hibára késztethetnek, mert ezekkel könnyebben fel lehet sérteni a földet. Ha valaki nem gondolkodik előre, megtörténhet ,hogy az erős gépekkel mélyebb lesz a talajmunka, mint kellene (5. kép).

5. kép

Mi történik akkor, ha egy keményebb, kiszáradt talajt megerőszakolunk, és túl rögösre művelünk? Általában sekélyen elkezdjük pofozni, ha egy menet nem elég, akkor kettőt adunk neki, és a felszínt elporosítjuk. Azzal, hogy felrögöljük a talajt, a felszín alatt is óriási légüres rétegeket állítunk elő. Ezekbe a növények gyökerei nem fognak belenőni, és a nagy aggregátumok között a finom morzsa lekerül a művelési réteg aljára, és itt majd betömörödik. Nagyon sok energiával csináltunk valamit, ami nem jó, és borítékolhatjuk a munkát magunknak a következő évre is (6., 7. kép).

6. kép

Nagyon fontos a kiszáradt talajokon a fokozatos mélyítés! Attól függően, hogy milyen a talaj, a lépések 8-15 cm-esek legyenek. Ezzel elérjük, hogy a talajszerkezetet nem tesszük tönkre, biztonságosan tudunk termelni, és az őszi kalászosok a vetés után jól fognak fejlődni. Tudjuk, nagyon sokszor kevés az idő, minél hamarabb, minél kevesebb műveletből szeretnénk magágyat varázsolni. De gondoljunk csak vissza a tanulmányainkra. Kevesen vannak, akik minden második osztályt kihagyták, és úgy végezték el az iskolát.

7. kép

A többmenetes talajművelés ellenére is lehet a felszínen megfelelő szármaradvány-borítottságot biztosítani, amivel az erózió ellen is tudunk tenni. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy a műveléseknél a kapák formáját megfelelően választjuk meg. Az intenzív bekeverés helyett (MulchMix) érdemes az LD vagy ULD kapákat választani. Ezekkel az eszközökkel lazítunk, de a keverési intenzitást a minimumra csökkentjük.

Nagyon fontos a kiszáradt talajokon a fokozatos mélyítés, 8-15 cm-es lépésekben.

Precíz vetés a nagy termés záloga

Általában az őszi vetésekre úgy gondolunk, hogy a mag legyen a talajban, akkor már jó. Azonban az utóbbi időben kiderült, hogy aki egy kicsit jobban odafigyel a búzánál a vetésmélységtartásra és a mag jobb beágyazására, annál ez terméstöbblettel is járhat. Amikor minden optimális, a különbségek nem jönnek ki, ami sokakat elkényelmesít, de sokszor az utolsó néhány kilogramm hozhatja a nyereséget. Ezért jobban oda kell figyelni a gabona vetésére is (8. kép).

8. kép

Egyre inkább beigazolódik a Pronto-elv, ezenfelül az Avatar kezd sok helyen előtérbe kerülni. Habár egy NoTillre kifejlesztett vetőgépről beszélünk, egyre többen használják mulcsos, illetve min. tillben is. A vetőcsoroszlya extrém pontos mélységtartása és a mag alatti növekvő tömörödöttség a záloga az egyenletes, robbanásszerű kelésnek és őszi fejlődésnek (9. kép).

9. kép

Induljunk az asztaltól!

A kukorica utáni búzavetés szokott mindig óriási kérdés lenni, hogy mi lesz a következő évben, ha egy nedvesebb tavasszal állunk szemben, mennyire lesz beteg a növényünk (10., 11. kép).

10. kép

Itt megint vissza kell menni a kombájnhoz, illetve az asztalhoz. Olyan asztal kell, amely tökéletes zúzást végez, ráadásul az aratási sebességet is csökkenteni kellene, mert tapasztaljuk, hogy a legjobb asztalok sem F1-es gépek, vagyis ne versenyezzünk, hogy milyen gyorsan tudunk száguldozni. Minél alacsonyabb a tarló és rövid a szecskázás, annál könnyebb bedolgozni a nagy mennyiségű szármaradványt arányosan a talajba, és a felszínen maradtat is könnyebben és hamarabb lebontja a természet. Ezenfelül itt tavasszal jobban oda kell figyelni, esetleg preventíven védekezni.

11. kép

Az aratási sebességet is csökkenteni kellene: minél alacsonyabb a tarló és rövid a szecskázás, annál könnyebb bedolgozni a nagy mennyiségű szármaradványt arányosan a talajba.

A kapások előtti talajművelésekkel egy menetben el lehet végezni a depó műtrágyázást és a takarónövények vetését (12. kép).

12. kép

Az őszi takarónövény vetése (augusztus–szeptember) már inkább nedvességcsapdaként fog viselkedni, mint kiszárítaná a talajt. A takarónövények terminálása történhet késő ősszel, télen vagy kora tavasszal. Azt is tapasztaljuk, hogy a takarónövények alatt a föld tavasszal nedvesebb, így sokszor később lehet bele vetni, mint oda, ahol nincs takarónövény. Ezért érdemes elgondolkozni azon is, hogy mikor termináljunk (13. kép).

13. kép

A vetés előtti talajműveléssel megkönnyítjük a vetési folyamatot, ezzel szemben elveszítjük a talajtakarót, de így lehetőség nyílik a sorközművelésre is. Újra felmerül a kérdés, hogy kinek milyen a stratégiája, hol, milyen területen dolgozik, van-e 12%-osnál nagyobb lejtő, ahol amúgy is megkötések vannak.

A Maestro vetőgépek egyaránt alkalmasak mulcsba és NoTillben való vetésre. A takarónövénybe való vetésnél legtöbbször a vetőbarázda zárása a legnagyobb kihívás. Erre a Maestro különböző lezáróhengerei jelentik a megoldást (14. kép).

14. kép

A nagy vetőkocsik a logisztikát könnyítik meg, ha ugyanis nagy mennyiségű vetőmag és műtrágya szállítható, azzal a tankolási folyamatok csökkenthetők, és a termelékenység növelhető (15. kép). A változó körülményekhez a csoroszlyanyomást pedig az AutoForce biztosítja. Ennek a rendszernek a segítségével még pontosabb a mélységtartás úgy, hogy a gépkezelőnek semmit sem kell tennie.

15. kép

A mezőgazdászoknak amellett, hogy élelemmel látják el a társadalom többi tagját, természetformáló, -alakító szerepük is van, így igen jó lenne, ha ők minden évben minden a parcellájuk mellé egy-egy fát is ültetnének.

Szász Zoltán
+ 36 30 743 0302