TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 68.094,20 Ft (tonna)
Napraforgómag: 155.194,32 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 66.682,42 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 53.633,74 Ft (tonna)
Repcemag: 167.114,95 Ft (tonna)
Full-fat szója: 212.655,20 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 623 Ft
Benzin ára: 616 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 392,92
USD: 360,91
CHF: 402,89
GBP: 467,23
Hirdetés
A juhoknak is jár az odafigyelés

A juhoknak is jár az odafigyelés

Állattenyésztés - 2023.02.01

Állatjóléti projekt keretében irányítanák rá a figyelmet a hazai helyzetre

Az állatjólét erősítésével kapcsolatos projekt online nyitórendezvényére került sor december 9-én délelőtt a Juh Terméktanács, illetve a Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület szervezésében.

A „Kérődzők állatjólétét népszerűsítő spanyol–magyar multiprogramot” a Juh Terméktanács, az Interovic (a spanyol Juh- és Kecskehús Szakmaközi Szervezet), valamint a Provacuno, a spanyol Marhahús Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmaközi Szervezet konzorciumi együttműködés keretében bonyolítja le 2022 és 2024 között. A projekt megvalósítását az Európai Unió támogatja, célja a kérődzőágazat állatjólétének népszerűsítése. A rendezvényen az állatjóléti kérdéseken kívül szó esett a magyar szakmaközi szervezet jelentőségéről, ágazatban betöltött szerepéről, a projekt keretében zajló kampány üzenetéről.

A rendszer színe és fonákja

A juhoknak is jár az odafigyelésAz online projektnyitó konferencia résztvevőit először Prof. Dr. Jávor András, a Juh Terméktanács elnöke köszöntötte, aki elmondta: úgy véli, hogy az uniós állatjóléti kötelezettségek manapság kissé eltúlzottak.

„Azt gondolom, ha valakinek érdeke, hogy az állat jól érezze magát, akkor a gazdának mindenképpen – szögezte le elöljáróban Prof. Dr. Jávor András. – Hiszen megfelelő termelés csak akkor lehetséges, ha az állatállomány állapotát, takarmányt és tartási körülményeket érintően egyaránt, a termelő a megfelelő szinten tartja. Meggyőződésem, hogy ez a legfontosabb az állat jóléte szempontjából. Másrészt az unió által előírt – meglátásom szerint túlzó – jogszabályok jelentős költségterhet is jelenthetnek az állattartók számára, amit nem könnyű kigazdálkodni, hiszen ez a fogyasztót nem érdekli, ezért nagyon nehéz az árba beépíteni. Az állatvédőknek köszönhetően az állatjólét erősen misztifikálttá is vált – természetesen ettől még az állatjóléti rendszer működtetésére szükség van, ám eközben figyelembe kell venni az egyes államok sajátosságait is.”   

A terméktanács uniós projektjének „inputja” az állatjóléti tanúsítványok ismertségének és elismerésének növelése, az állatjóléti jelölés bevezetése a fogyasztók számára, hogy azok felismerhetőek legyenek és segítsenek megkülönböztetni a fenntarthatóan előállított európai termékeket, melyek megfelelnek a megállapított állatjóléti előírásoknak. A projektben részt vevők a tanúsítási rendszerek bevezetésével javítani kívánják a marha-, juh- és kecskehús versenyképességét, továbbá ösztönözni és motiválni a termelőket, hogy vegyenek részt az ilyen típusú kezdeményezésekben annak érdekében, hogy megszilárdítsák a 2050-re kitűzött, szén-dioxid-semleges termelés felé való átmenetet. Küldetésüknek tekintik még az EU fenntarthatósági stratégiájának tudatosítását és nyilvánosságra hozatalát, cselekvésre és etikailag felelős magatartásra ösztönözve ezzel a polgárokat. A konzorciumi partnerek megfogalmazták az állatjólét 10 alapelvét is.

Megfelelő termelés csak akkor lehetséges, ha az állatállomány állapotát, takarmányt és tartási körülményeket érintően egyaránt, a termelő a megfelelő szinten tartja.

A gazda alapvető érdeke

A juhoknak is jár az odafigyelésProfr Dr. Kukovics Sándor, a Juh Terméktanács ügyvezető igazgatója mindezek kapcsán azt vázolta fel, miként valósul(ha)t meg az állatjólét a kiskérődző-ágazatban.

„Csak egészséges állat képes elérni a gazdája számára megfelelő termelési szintet, ezért az állat szükségleteinek kielégítése a gazda alapvető érdeke – jelentette ki Dr. Kukovics Sándor. – Ehhez az szükséges, hogy az anyajuhok mentesek legyenek a külső és belső kórokozóktól, az állatok fertőző betegségeit, ha lehet, előzzük meg, ha pedig szükséges, kezeljük. Ügyeljünk az állatok igény szerinti és észszerű takarmányozására, ami bizony többet jelent, mint egyszerű takarmányellátás; ásványi anyagokkal és vitaminokkal való ellátásuk elengedhetetlen egészségük megőrzése és szervezetük megfelelő működésének biztosítása érdekében. Fektessünk kellő hangsúlyt a szükségletük és igényük szerinti elhelyezésükre, álljon rendelkezésükre elegendő hely, istállóterület, almozás, itatási és etetési hossz, legelőterület, válogatókarám a kezelésekhez és csoportosításokhoz. Mindezek tudatosítása érdekében elengedhetetlen az állatok szükségleteinek megfelelő oktatása. Azt gondolom, hogy bármilyen szinten is vagyunk az állatjólétet tekintve, mindig lehet fejlődni. E célt tűzte ki a terméktanács is állatjóléti programjával. Ezzel együtt azt kell, hogy mondjam, az elmúlt évek »állatvédelmi zajától« nem igazán tudja az átlagpolgár, hogy az általunk tenyésztett és tartott állatok túlnyomó többségét kiváló körülmények között tartják. Ezért olyan információs-promóciós programot indítottunk az EU segítségével és spanyol társszervezetekkel való együttműködésben, amelynek keretében ezt az állatjóléti követelményeknek való megfelelést mutatjuk be. Emellett olyan minőségi garanciát jelző logórendszert kívánunk bevezetni, amely a végtermékeken jelzi az állat tartásának állatjóléti minőségét. Ennek kidolgozására és elfogadására a program végéig sor kerül.”

A továbbiakban Kukovics Sándor az elmúlt években alkalmazott kiskérődző állatjóléti támogatásokat mutatta be, majd a 2022 év közepétől igénybe vehető állatjóléti támogatásokat ismertette.

Az elmúlt évek „állatvédelmi zajától” nem igazán tudja az átlagpolgár, hogy az általunk tenyésztett és tartott állatok túlnyomó többségét kiváló körülmények között tartják.

A juhoktól szabadultak meg elsőként

A Magyar Juh és Kecske Ágazatért Egyesület, valamint a várpalotai Palota Vidék Zrt. képviseletében Bátor Árpád osztott meg néhány nagyon fontos gondolatot az online konferencia résztvevőivel a szakmaközi szervezet munkájával, illetve az állatjólét kérdéseivel kapcsolatban. Elöljáróban elmondta: 2022-ben valamennyi állattenyésztési ágazat óriási problémákkal küzdött, így a juhászat is.

„Borzasztóan magasak a takarmány-, különösen a tömegtakarmány-, a széna-, a szalma- és az abrakárak – szögezte le. – Az áremelkedés mértéke messze sokkal nagyobb, mint amit a bárány árának karácsonyi, 15-20 százalékos emelkedése kompenzálni képes. Sajnos mi a költségnövekedést messze nem tudtuk úgy érvényesíteni az árainkban, mint a baromfitenyésztők vagy a sertéstartók és a tejtermelők. Ezért azt gondoljuk, hogy a szakmaközi szervezetünk legfontosabb feladata az árutermelő gazdák helyzetének javítása. Az egyelőre biztosnak látszik, hogy az eddigi támogatások működni fognak a következő ciklusban is. Az állatjóléti támogatásról azonban ki kell mondani, hogy a kapcsolódó pályázatot rosszul írták ki, olyan elemeket is tartalmazott, melyekről számos juhtenyésztő azt gondolta, hogy nem képes teljesíteni. Ez azért fordulhatott elő, mert a szakmát, azaz minket kihagytak az előkészítésből. Az egyik ilyen, jelentős pontszámmal »jutalmazott« feltétel a felsőfokú iskolai végzettség volt, ami éppen a nagy családi juhászatokat érintette hátrányosan, hiszen 99 százalékban esetükben ez nem volt meg. Reméljük, hogy a következő ciklus kiírásai más metódus szerint realizálódnak. A juhhús népszerűsítését célul kitűző promócióink viszont eredményesek voltak, jó volt a fogadtatásuk, bízunk abban, hogy ennek pozitív hatása a belső fogyasztásban is jelentkezni fog.”

A szakember a fő témakör, az állatjólét kapcsán kijelentette: a juh állatjóléti helyzete szerinte rosszabb, mint amilyen a rendszerváltás előtt volt. Mint mondta, ez az akkor még létező nagyüzemeknek volt köszönhető, melyek kíméletlen szakmaisággal tartották a legelőhöz és a rendelkezésre álló létesítményekhez méretezett számú juhállományt.

Sajnos a rendszerváltás után a juhoktól szabadult meg elsőként valamennyi nagyüzem – mondta Bátor Árpád. – A nagyüzemi környezetből ezek az állatok sokkal rosszabb körülmények közé kerültek, mert a juhtartók jelentős része eldönti, hogy tart juhokat, de azt már nem méri fel, hogy ezt milyen adottságok, feltételek mellett teszi. S ez utóbbiak általában nem mondhatók optimálisnak, ez az oka annak, hogy a 70-es, 80-as évek magas hozamaitól a mostani eredmények jelentősen elmaradnak. A gazdák igen komoly hányada sem a szükséges takarmánymennyiséget, sem az alapterületet nem képes biztosítani a hodályban. Úgy vélem, minden hazai juhászatot érintően felülvizsgálatot kellene végezni és az adott körülményekhez képest meghatározni számukra a biztonsággal tartható állományszámot.”

Bátor Árpád arról is beszélt: mivel az aszály miatt sem a legelők, sem a kaszálók nem adtak kellő mennyiségű szálastakarmányt, a gazdák takarékoskodnak, nem pároztattak, így januárban a korábbi évekhez képest sokkal kevesebb elletés lesz (hisz az anyajuh a takarmányhiány miatt nem tud szoptatni), ergo a húsvéti bárány mennyisége is csökken.

A juhoknak is jár az odafigyelés

Ugyanaznap délután tartották meg egy másik program nyitórendezvényét is, amely a bor, a juh- és kecskesajt, valamint a paradicsom promócióját célozza meg, s a Fenntarthatóság – A Földközi-tengertől Keletig – az élelmiszerek új útjai címet viseli. A hároméves programot két ország, Olaszország és Magyarország valósítja meg. A Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület öt olasz borászattal és egy olasz paradicsomtermesztő szövetkezettel konzorciumban nyert uniós támogatást a 2022–2024 közötti időszakra vonatkozóan az említett agrár-élelmiszeripari termékek népszerűsítésére. A célzott hazai kampányok mellett számos más európai célországban is népszerűsítik a termékeket, úgy mint Németország, Dánia és Svédország. A program célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet az európai bor, paradicsom és a juh- és kecskesajt minőségére és ízére, hogy ezzel növekedjen e termékek versenyképessége és fogyasztása.




Szerző: AgrárUnió

Címkék: juhtenyésztés, juh
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Vesézzük ki a karbamid műtrágya „Környezetbarát használata ...

A 2023-ban a KAP Stratégiai Terv keretében indult el az Agro-ökológiai Program (AÖP), amely tartalmában az ...