Precíziós állattenyésztés – az elérhető jövő

Az állattartók időről időre megküzdenek a gyorsan változó piaci környezettel, miközben korlátozott hatásuk van a felvásárlási árakra, és gyakorlatilag nincs hatásuk az inputanyagok árainak változására. Az egyetlen lehetőségük, hogy versenyben maradjanak, ha folyamatosan javítják a pénzügyi értelemben vett hatékonyságukat.

E folyamat motorjai a genetikai előrehaladás és a tartástechnológiai fejlesztések voltak az elmúlt évtizedben. További nagy előrelépés már nem a potenciálok további emelésében, hanem a meglévő potenciálok maximális kiaknázásában rejlik. Ennek egyetlen módja a termelés adatelemzésen alapuló optimalizálása. Minél jobban értjük, hogy mi történik tendenciájában egy telepen, annál gyorsabban és könnyebben javíthatjuk az állomány állategészségügyi státuszát, összehangolhatjuk a genetikát, takarmányozást és tartástechnológiát. Ezzel gyakorlatilag felszabadítjuk az állományban rejlő további tartalékokat.

Hogyan kerültél kapcsolatba a precíziós technológiákkal?

Precíziós takarmányozással először 2004-ben találkoztam, de mélyebben 2013-tól ástam bele magam a témába. Ekkor már Délkelet-Ázsiában gyűjtögettem szorgosan a mérföldeket. Izgalmas volt látni és tanulni a helyi sertéstartóktól, hogyan küzdenek meg a trópusi időjárással és az állategészségügyi kihívásokkal.

A precíziós takarmányozási technológia feltétele a jó minőségű adat.

Meglepetten tapasztaltam, hogy ezek között a körülmények között is működik a precíziós takarmányozási technológia, a növekedési és ökonómiai modellek. Mindennek egy feltétele volt, a jó minőségű adat és a rendszer kalibrációja. Azt hiszem, ekkor kezdett kialakulni bennem az adat iránti függőség. Már nem azt vártam egy kísérlet végén, hogy jobb lesz az eredmény, mint a versenytársamé, hanem hogy hány százalék különbség lesz a technológia által előrejelzett és a tényleges eredmény között.

Ugyanakkor döbbentem láttam, hogy a befektetett energiájuk ellenére a sertéstelepek jelentős többsége használhatatlan adatokat gyűjt. Ekkor vált világossá számomra, hogy a jövőben az adatgyűjtés, -feldolgozás és a precíziós technológia alkalmazásának széles körben való terjesztése határozza meg szakmai életutam következő szakaszát.

Befektetett energiájuk ellenére a sertéstelepek jelentős többsége használhatatlan adatokat gyűjt.

Mi az a precíziós állattenyésztés?

Sokan mindezt az IoT-szenzorok, kamerák, mérlegek telepítésében és az automatikus adatgyűjtésben látják. Ezek hiányával indokolják, hogy nem tudják bevezetni a termelésben az ennek megfelelő döntési mechanizmust. Ez ugyanakkor csak féligazság, hiszen az automatikusan gyűjtött adatok elszigetelten nem értékelhetők. Az esetek túlnyomó többségében már ma is rengeteg adat áll rendelkezésre, de nem tudnak mit kezdeni vele. Ez részben az adatbázisok említett elszigeteltsége, megfelelő struktúrájának hiánya miatt van így. Integrált adatelemző rendszerek nélkül nem értékelhetők összefüggéseikben a termelést leíró adatsorok, következésképpen a végtelen számú adattáblák és szenzorok csak „drága játékszerekként” funkcionálnak.

Az értelmező szótárak szerint a „precízió” hibátlanság, kidolgozottság, amely megnyilvánul egy mérésben, eredményben. Az én olvasatomban a precíziós állattenyésztésnek nem elengedhetetlen feltétele, hogy az említett okoseszközök rendelkezésre álljanak. A precíziós állattenyésztés egy adatokra alapozott döntési mechanizmus, egy körforgás. A tevékenységünk során gyűjtött adatokat használva – döntés-előkészítés – egyre tudatosabb döntéseket hozunk, majd ezek eredményét az általunk meghatározott, további döntések alapját képező mutatószámokban mérjük, ami gyakorlatilag egy következő döntés előkészítését jelenti.

Tudnál egy gyakorlati példát mondani?

Vegyük a legegyszerűbb példát, a kocák hátszalonna-vastagságának mérésére alapozva már megvalósul a mérésre alapozott folyamatos döntéshozatal. Ehhez csak rendszeresen mérnünk kell a P2 ponton a szalonnavastagságot – ez ma már általános gyakorlat – a tartástechnológia során egymást követő események bekövetkezésekor, mint például termékenyítés, vemhességvizsgálat és fiaztatóba telepítés vagy fialás. Amint elég adat áll rendelkezésünkre, meghatározhatjuk az optimális kondíciót ciklusonként és kiszámíthatjuk az ennek fenntartásához szükséges takarmány mennyiségét.

1500 kocás (Hypor genetika) sertéstelepen termékenyítéskor mért hátszalonna-vastagság hatása az összes született malacszámra különböző ciklusú kocák esetében

Az összefüggések feltárásához az ábrázolás az egyik kritikus pont. Óriás adattáblákban nagyon nehéz meglátni a lényeget. A fenti grafikont sem feltétlenül tűnik egyszerűnek megfejteni, de ha figyelmesen végignézzük, akkor azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az 1. ciklusú kocák esetében 14-15 mm, míg a 2. ciklustól 12-13 mm hátszalonna-vastagság az optimális. Ebben az esetben a legmagasabb a született malacszám és a legkisebb a szórás.

A napi takarmányadagból meg tudjuk határozni, hogy mennyi energia és fehérje szükséges az optimális hátszalonna-vastagság beállításához. Végeredményként optimalizáljuk a malac-előállítás költségét, és ehhez nincs szükség drága technológiai beruházásra.

Könnyen elérhetők a precíziós állati termék előállításához szükséges technológiák és szaktudás?

Minden adott ahhoz, hogy Magyarország és a magyar szakemberek akár vezető szerepet töltsenek be ezen a téren. Az EVI PFARMING két partnert választott, hogy teljes körű szolgáltatást nyújthasson partnereinek. A nemzetközi szinten is kiemelkedő, magyar fejlesztésű Livestocker – Precíziós állattenyésztési platformot, mely minden baromfi- és sertéstermelő vállalkozás számára teljes körű megoldást nyújt az adatok gyűjtésére és elemzésére. Illetve egy holland–kanadai fejlesztésű precíziós takarmányozási rendszert, a NutriOptot, amely az alapanyag-értékelésen – NIR-kalibrációk és alapanyagmátrix – túlmenően növekedési és ökonómiai modelleket tartalmaz.

Teljes körű precíziós takarmányozási és állattenyésztési technológia szolgáltatási csomag a baromfi-előállításban

A két rendszer tökéletesen kiegészíti egymást. A Livestocker biztosítja a kiváló minőségű adatot a NutriOpt számára a legnagyobb profitot eredményező takarmányozási program meghatározásához, majd ezt követően ellenőrizhetjük az előre jelzett eredmények megvalósulását, további finomhangoláshoz.

Ez rendkívül jól hangzik, de leegyszerűsítve: hogyan fog pénzt keresni egy állattartó?

Ez vállalkozásonként eltérő. Van olyan partnerünk, aki a szállítás optimalizálásával több mint 1000 forintot keresett sertésenként. Van, akinek a takarmányozási programját alakítottuk át tízszeres megtérülés mellett. Az igazi nyereség a vállalati kultúra és a működési, döntési mechanizmusok fejlődése.

A megtérülésre vonatkozóan talán a legszemléletesebb példa, hogy míg egy takarmánykiegészítő esetében két-háromszoros megtérülés esetében már elégedettek vagyunk, ebben az esetben ugyanazon költség mellett a megtérülés tízszeres. Az adatból kinyert információk ma a leggyorsabban megtérülő befektetést jelentik.

Végezetül, milyennek látsz egy állattartó telepet 10 év múlva?

A hatékonyság további 25-30%-kal javul, általánossá válik az, amit ma még úttörőkként csinálunk az adattal. A legmodernebb telepeken megjelenik a mesterséges intelligencia a mindennapokban. Algoritmusok jelzik a telepi dolgozók számára, hogy mely kutricákban kell beavatkozni és hogyan. Még mindig szükség lesz az emberre, de egyre inkább teret nyer egy új szakma: a precíziós takarmányozási és állattenyésztési tanácsadó.