TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.203,61 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.553,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 60.021,85 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.089,02 Ft (tonna)
Repcemag: 159.621,06 Ft (tonna)
Full-fat szója: 210.961,02 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 647 Ft
Benzin ára: 650 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 395,06
USD: 371,09
CHF: 408,46
GBP: 461,67
Hirdetés
Fontos az állatjólét, de ki fizeti meg az árát?

Fontos az állatjólét, de ki fizeti meg az árát?

Állattenyésztés - 2022.12.20

Egy uniós összefoglalóból a közelmúltban megtudhattuk, hogy mit gondolnak az unió állampolgárai az állatjóléti szabályokkal kapcsolatban, milyen fejlődés történt azokban az elmúlt években, és milyen költségekkel járhattak az eddigi intézkedések. Egyelőre nem látszik, hogy a piac – ha mégoly fontosnak is tartja az állatvédelmet – hajlandó lenne megfizetni ezeket a költségeket.

Az EU rendelkezik a világ egyik legmagasabb állatjóléti normájával. Az első uniós jogszabály az állatok kíméletéről szólt, amelyet 1974-ben fogadtak el, és az állatok vágáskori védelmével foglalkozott. A politikai, piaci és polgári igényekre, valamint a tudományos fejlődésre adott válaszként az állatjóléti jogszabályok tovább fejlődtek, és ma már a gazdaságokban, a szállítás közbeni és a leöléskori elvárt állatjóléti feltételekre is kiterjednek. Az EU jogszabályainak legnagyobb része az élelmiszertermelő állatokra és a kísérleti célokra használt állatokra vonatkozik.

2012-ben az Európai Bizottság elfogadta a 2012-2015 közötti időszakra szóló, az állatok védelmére és jólétére vonatkozó uniós stratégiát, amelynek célja a jogszabályok egységes alkalmazása és érvényesítése valamennyi tagállamban. A stratégia a 2006-2010-es időszakra vonatkozó, az állatok védelméről és jólétéről szóló közösségi cselekvési terv folytatása volt. Az Európai Számvevőszék 31/2018. sz. különellenőrzési jelentésében megfogalmazott ajánlást követően a Bizottság elindította a stratégia értékelését, amely 2020 végéig tartott.

2019-ben a Tanács következtetéseket adott ki az állatjólétről – amely a fenntartható állattenyésztés szerves része. Felkérte a Bizottságot, hogy értékelje új jogszabályok szükségességét és lehetséges hatását.

A szigorúbb állatjóléti előírások a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok közé tartoznak, amelyek szükségesek a Farm to Fork stratégia célkitűzéseinek eléréséhez. Ez a stratégia – egyéb intézkedések mellett – előrevetítette az élelmiszertermelő állatokra vonatkozó uniós állatjóléti jogszabályok alkalmassági ellenőrzésének elvégzését, ami az úgynevezett „Fitness Check”. Ehhez kapcsolódóan a jelenlegi uniós állatjóléti jogszabályok költség-haszon elemzéséhez egy külső tanulmány szolgáltatta a fő bizonyítékalapot.

A tanulmányból jól kitűnnek a legfontosabb eredmények. Az alkalmassági ellenőrzés megállapította, hogy az EU állatjóléti jogszabályai javították az állatok jólétét a megelőző időszakhoz képest. Ez főként elmondható olyan fajok esetében, melyekre külön jogszabályok is vonatkoznak (sertések, borjak, tojótyúkok, brojlerek). Általában véve azonban az állatok jólétének szintje még mindig nem optimális az EU-ban. Ez különösen igaz azokra az állatokra, amelyekre vonatkozóan jelenleg hiányzik a fajspecifikus jogszabály, mint például a tejelő tehenek. A jelentés azt is megállapította, hogy a több mint 10 éve nem módosított szabályok nem tartanak lépést a különböző tagállamok nemzeti jogszabályainak alakulásával, és ez tovább rontja a helyzetet. Emellett viszont elismeri, hogy az EU állatjóléti jogszabályai számos további előnnyel jártak az állatok és a társadalom számára, mint például az állatonkénti magasabb termelékenység, az ökoszisztéma-szolgáltatások javítása, az antibiotikumok alacsonyabb mértékű felhasználása és a jobb közegészségügy.

Az állatjóléti követelmények betartása mind az élelmiszer-vállalkozások, mind a hatóságok számára többletköltséggel járnak. Bár korlátozottak a rendelkezésre álló bizonyítékok, ezek mégis azt sugallják, hogy az előnyök felülmúlják az állatjóléti követelményekhez kapcsolódó költségeket idővel. Sok piaci szereplő viszont úgy véli, hogy a magasabb követelmények piaci megtérülése elégtelen és jelentős versenyhátrányt okoz az EU-n kívüli termékekkel szemben. A döntéshozók abban látják a befektetések jobb megtérülésének lehetőségét, ha a gyártók több, és jobb tájékoztatást adnak a fogyasztóknak, egyértelművé téve számukra döntéshelyzetben, hogy az adott termék összhangban van-e az állatjóléti elvárásaikkal.

2021 és 2022 között költség-haszon tanulmány készült annak felmérésére, hogy az EU állatjóléti jogszabályai milyen költségekkel és hasznokkal járnak a vállalkozások, a fogyasztók és a hatóságok számára az állatjólét, a környezet és a közegészségügy dimenziói tekintetében (a tanulmány elérhető a SWD(2022)328 jelentés VIII. mellékletében). A tanulmány azt mutatja, hogy az EU állatjóléti jogszabályainak való megfelelés közvetlen költségekkel járt a vállalkozások és a közigazgatás számára. Például a tanulmány becslései szerint a megfelelés közvetlen költségei kb.

- A sertésekről szóló irányelv tekintetében évi 404,9 millió euró (azaz az éves átlagos sertéstermelési érték 1,47%-a)

- A brojler-irányelv tekintetében évi 35,8 millió euró (azaz az éves átlagos brojlerhús-termelési érték 0,26%-a)

- A leölési rendelethez kapcsolódóan évi 23 millió EUR és 49 millió EUR között (azaz a vágóhidak éves átlagos termelési értékének kevesebb, mint 0,11%-a)

Nyilvánvaló, hogy az EU állatjóléti jogszabályai megnövekedett költségekhez és további adminisztratív terhekhez vezettek. Ezeket a költségeket elsősorban a gazdálkodók viselik. Például egy megkérdezett, gazdálkodókat képviselő szervezet úgy becsülte, hogy a sertésekről szóló irányelv kocánként átlagosan 300-350 eurós költséggel jár.

A nyilvános konzultáció során a válaszadó cégek/üzleti szervezetek és gazdasági társaságok túlnyomó többsége (72%) úgy vélte, hogy az uniós szabályokban meghatározott (bizonyos) állatjóléti követelmények betartása (túlságosan) megterhelő és költséges a termelők számára.

A megkérdezett iparági szervezetek úgy vélik, hogy bár a fogyasztók érdeklődése az állatok jóléte iránt az elmúlt években megnőtt, a piaci megtérülés még mindig nem elegendő az állatjóléti befektetések megtérüléséhez, mivel a fogyasztók nincsenek tisztában élelmiszereik előállítási szabványaival és körülményeivel, valamint továbbra is az ár a legfontosabb tényező ételválasztásuknál. 




Forrás: NAK.hu

Címkék: állatjólét, költségek, eu
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Célkeresztben a John Deere vontatott permetező portfóliója

A John Deere vontatott permetezőinek portfólióját a 700-as és 900-as szériába tartozó gépek ölelik fel.