Ha sok a vad, jó, ha kéznél van a gereblye

Nagy a baj a Somogy megyei Iharoson: a település belterületére nap mint nap bejárnak a vaddisznók, az őzek pedig el se mennek, mert territoriális állatok lévén, ha egy terület „megtetszik” nekik, azt állandó otthonuknak tekintik. A falu szélén, az elvadultabb részeken pedig a szarvas is rendszeres vendég.

Minderre Horváth Győző, Iharos polgármestere hívta fel a figyelmünket. A helyszínen mi magunk is meggyőződhettünk róla: a vad bizony nem kíméli sem a szántóföldi, sem a kertészeti növénykultúrákat. Kártételének áldozatul esett az önkormányzati gyümölcsös, egy lakó pedig arról számolt be, hogy nemrég őzbak támadt rá.

A vad oda megy, ahová tud: a belterületre

„Az utóbbi években jelentősen megnőtt a vadkár mértéke a településen – mondta a polgármester.  – Sokáig működtetett az önkormányzat Startmunka programot, amit egyebek közt éppen a vadak okozta károk miatt kellett abbahagynunk. Ha a zsinórral körbehúztunk egy területet és fóliacsíkokat kötöztünk rá, az még az első években visszatartotta az állatokat, őzeket, szarvasokat, és a szúrósabb kalászú búzába, árpába sem mentek bele. Később már semmi sem jelentett nekik akadályt. A területeket megpróbáltuk kaszálóként hasznosítani, de akkor meg a vaddisznók túrták fel. Telepítettünk egy két hektár körüli gyümölcsöst, amit a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. által biztosított vadhálóval bekerítettünk, de a szarvasok átugrottak rajta, később pedig le is taposták, így szabaddá vált az átjárás. Jött is az összes, és valamennyi gyümölcsfánkat szétrágták, nem maradt belőlük semmi, így ezt a tervünket is fel kellett adnunk. Volt konyhakertünk, de az is megszűnt épp emiatt. A legnagyobb probléma azonban, hogy a település központjában található 7,5 hektáros kastélyparkunkat is egyre sűrűbben látogatják. A területre közel nyolcvan fát telepítettünk 2020 őszén, aminek jelentős részét tavaly a vadak tönkretették. Hogy mi a megoldás, nem tudom, nyilván a központot nem keríthetjük be, és nem is győznénk anyagiakkal. Ugyanez a helyzet a környékbeli gazdák esetében is: tudok mutatni olyan belterületi kukoricást – az utca másik oldalán lakóházak vannak –, ahol a vadak letaposták a növényt, a csöveket pedig megették. Van olyan termelő, aki villanypásztort és kerítést is felhúzott, hiába, a vaddisznó nekirohant, beszakította és a területen mindent tönkretett.”

„Hogy mi a megoldás, nem tudom, nyilván a központot nem keríthetjük be, és nem is győznénk anyagiakkal.”

A polgármester hozzáfűzte: nyilván aki teheti, az maga is igyekszik mindent megtenni a terményei védelmében, de nagyon sokan élnek a településen rossz vagy kevésbé szerencsés anyagi körülmények között, akik nem tudnak villanypásztort vásárolni, kerítést építeni. Viszont nekik a termény értékesítéséből keletkező kevéske pluszbevétel is sokat jelent(ene).

„Úgy vélem, a kialakult helyzet oka, hogy az erdőgazdálkodó is igyekszik megvédeni a fiatal fásításait, csakúgy mint a gazdák, és a lehető legtöbb területüket választották le villanypásztorral ők is – mondta Horváth Győző. – A sok védelmezett területről pedig világos, hogy a vad oda megy, ahova tud: a belterületre, ahol elkezd szaporodni. Másrészt túlságosan nagy is a populáció, bármelyik fajt nézem. A sertéspestis itt nem ritkította meg a vaddisznóállományt úgy, mint az Alföldön, és rengeteg az őz, a szarvas is – szerintem mindegyikből jóval több kilőhető lenne, mint ahányat engedélyeznek a vadászatra jogosultaknak. Hozzáteszem, való igaz, sok a községben a gondozatlan telek is, ami szintén jó búvóhelyet kínál a vadnak. Sajnos egyelőre nem látszik, mi a megoldás.’

Sokan jutnak jövedelemhez a mezőgazdaságból a településen – ha a vadállomány el nem pusztítja a termést

Elkeseredett iharosiak

A Kossuth utca lakói különösen sérelmezik a kialakult helyzetet.

„A kertemben hét gesztenyefa van, összesen 150-200 kilónyi szelídgesztenyét szoktam alóluk összegyűjteni évről évre – hallottuk Schwarcz Lajostól. – Most már csak a legfölső, a házhoz legközelebb lévő alatt marad jó, ha 50 kiló, a többit mind megeszik a vaddisznók. Pedig nagyon hiányzik az a pénz, amit össze szoktam szedni belőle. Volt olyan is, hogy beugrott a szarvas hátul, feljött az istállóig, benézett az ablakon, de mivel az ajtó zárva volt, így oda bejutni nem tudott, továbbment. A vaddisznók a kutyától sem félnek, a múltkor megállt egy az ebbel szemközt, és csak nézett rá, a kutya meg elkezdett hátrálni…”

Horváth József azt mondta: néhány gazda összefogott és a területeik hátulját közösen lekertelték, de belül maradt több őz, melyek mindent ledarálnak a kertekben. A nyáron pedig bejött egy vadkan is, amely az 5-6 hektárnyi kukoricás területre vette be magát, és amerre járt, tarolt. Hihetetlen, de nem a kerítés alatt ásott be, hanem egyszerűen beszakította a drótot. Az állatot végül sikerült kilőni, szép hosszú orrú, körülbelül 100 kilós kan volt…

Volt olyan is, hogy beugrott a szarvas hátul, feljött az istállóig, és benézett az ablakon. A vaddisznók pedig a kutyától sem félnek.

A harmadik szomszédot – aki a nevét nem árulta el – egy őzbak támadta meg, szerencséjére nála volt a gereblye.

„Szoktam a kutyámmal sétálni, egy ilyen alkalom során történt eset – idézte fel. – Hallottam, hogy a közelben vannak az őzek, de nem foglalkoztam velük, mikor az egyik elkezdett ugatni, riasztotta a többieket. Egyre hangosabb, durvább lett, egyszer csak csörtetést hallottam. Nagy sebességgel, leszegett fejjel vágtatott felém, közben egyfolytában üvöltött – az volt a szerencsém, hogy nálam volt a gereblyém. Mindig azzal sétálok, arra támaszkodom. Magam elé kaptam, védekező állásba helyezkedtem és csak a közvetlen közelemben változtatott irányt, elszaladt mellettem. Mit mondjak, ijesztő volt, éreztem a szelét…”

Horváth Győző az egykori önkormányzati gyümölcsös vadkerítését mutatja, amit egyszerűen letapostak a vaddisznók és a szarvasok

Mit tehet a vadgazda?

Megkerestük az ügyben a SEFAG Zrt.-t is, ahol Felkai István Ottó, az Iharosi Erdészet vadászati ágazatvezetője válaszolt kérdéseinkre. Mint arról lapunkat tájékoztatta: sajnos a belterület 300 méteres körzetében fegyveres vadászati tevékenységet nem folytathatnak, ezért növelték a falu közvetlen közelében lévő vaddisznóbefogók számát, jelenleg 3 darab üzemel folyamatosan, Iharos és Iharosberény körül. Az észszerűség keretein belül igyekeznek segíteni a védekezésben (oszlop, szigetelő, villanypásztorzsinór stb. biztosításával), de természetesen nem várható el, hogy minden egyes belterületi lakóingatlan telekhatárhoz igazított kerítését az erdészet építse meg. Jelezték és kérték több közmeghallgatáson és falugyűlésen is, hogy a mára többhektárosra növekedett elhanyagolt, elgazosodott területeket lehetőség szerint számolják fel és tegyék gondozottá az érintettek, hisz addig ezek által a lehető legideálisabb környezet alakul ki a vad számára jelen állapotukban.

Hozzátette: a vaddisznó tekintetében az éves teríték az elmúlt években a többszörösére növekedett, így az állomány most nem túlszaporodott, kerületvezető hivatásos vadászaik pedig egész éven át éjszakánként vadkárelhárítást végeznek a problémás területeken a törvény adta lehetőségekhez mérten, illetve igény esetén szaghatáson alapuló vadriasztó szert biztosítanak az érintetteknek. Mindemellett az erdővállalat saját költségén üzemelteti a már meglévő és újonnan épülő vadkárelhárító berendezések 85 százalékát, melyek zöme a falu körül helyezkedik el.

Szerző: AgrárUnió