TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 65.934,70 Ft (tonna)
Napraforgómag: 141.894,57 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.049,15 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 53.080,68 Ft (tonna)
Repcemag: 160.540,57 Ft (tonna)
Full-fat szója: 207.331,58 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 605 Ft
Benzin ára: 607 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 387,87
USD: 357,68
CHF: 393,49
GBP: 452,43
Hirdetés
Évi tizenkétmillió liter tej – Zala tejelőtehén-állományának egyharmada termel Hottón

Évi tizenkétmillió liter tej – Zala tejelőtehén-állományának egyharmada termel Hottón

Állattenyésztés - 2022.06.08

A Taxbi Kft. hottói tehenészete Zala megye legnagyobb, csaknem 1134 darabos holstein-fríz tejelőállománya, mely naponta több mint 33 ezer liter tejet ad. A tehenenkénti fejési átlag 33 liter körül alakul, ami szintén évek óta dobogós helyezést jelent a megye agrárgazdasági vállalkozásainak „versenyében”: évente több mint 12 millió liternyi tej kerül ki e telephelyről.

Az itt folyó munkát Horváth Zoltán irányítja, aki az életét a modern, nagyüzemi szarvasmarhatartásra tette fel. Neki és munkatársai elhivatottságának köszönhető a leginkább, hogy a tehenészet minden paramétert tekintve prémiumminőségű tejet állít elő.

tej7Horváth Zoltán középfokú tanulmányait Keszthelyen, a Nagyváthy János Szakközépiskolában végezte növénytermesztő-állattenyésztő szakon, aztán Kaposvár következett, az Állattenyésztési Főiskola, ahol előbb általános állattenyésztői, majd szarvasmarha-szaküzemmérnöki diplomát szerzett 1988-ban. Elvégezte a számviteli főiskola mérnök-üzemgazdász szakát is, gondolván, a több lábon állás csak jól jöhet. Hűséges típus, első munkahelyén 13 évig dolgozott, itt pedig most már a 29.-et tapossa. A 70 fős évfolyamból már csak egyedüliként foglalkozik szarvasmarhákkal, a többiek mind az agrárium más területén vagy attól jó messzire dolgoznak. 1994. március elseje óta vezeti a telephelyet, és még 22 hónapja van a nyugdíjazásig. 

Mennyiség és minőség kéz a kézben

„A Taxbi Kft. 1993-ban alakult osztrák–magyar tulajdonosi háttérrel – idézte fel a kezdeteket Horváth Zoltán. – 2021-től magyar tulajdonosa van a gazdaságnak. A cégcsoportnak két telephelye van, az egyik Hottó határában, ez a tehenészet, a növendéktelep pedig a közeli Bekeházán. Hottón jelen állás szerint 1387, míg Bekeházán 989, azaz összesen 2376 állat van. Ez nem kevés, és a következőképpen oszlik meg: 1134 tejelő tehén, 262 vemhes üsző, 709 növendék üsző, 270 borjú, tenyészbika pedig egy darab. Érdekességként megemlítem, hogy a legfrissebb adatok szerint egész Zala megyében 3522 tejelő tehenet tartanak, s ennek egyharmada nálunk található, ami, ahogy pestiesen mondani szokták: nem semmi!”

Összesen 2376 állat van: 1134 tejelő tehén, 262 vemhes üsző, 709 növendék üsző, 270 borjú, tenyészbika pedig egy darab.

Mint ahogy az sem, hogy az itt fejt tej nemcsak beltartalmi értékeit tekintve, hanem a higiéniai paraméterek vonatkozásában is prémiumminőség. A tej szomatikus sejtszáma a cikk készítésekor, az áprilisi befejéskor 127 ezer volt, hivatalosan 400 ezer alatt már extra tejről beszélünk – a hottói érték már a szuperextra kategóriába tartozik. A baktériumok száma 10 ezer körül alakul – itt az „extra” minőség a 100 ezer alatti –, a tej zsírtartalma 3,88, fehérjetartalma pedig 3,35 százalék volt 2021-ben. S hogy ez vajon minek köszönhető?

tej2

A szép eredményekben nagy szerepe van annak, hogy az alapfajta az amerikai holstein-fríz

„Tudni kell, hogy a telepen 2009 és 2011 között jelentős felújítást hajtottak végre, melynek során az istállókat a mélyalmos rendszer helyett pihenőbokszossá alakítottuk át, s a bokszokban az állatok alatti „szőnyegeket” 2020-ban új típusra cseréltük. Ezt követően tapasztaltuk a kiemelkedő mikrobiológiai mutatókat – válaszolta kérdésünkre a szakember. – Az istállókban, a bokszokban tehát szalmás almozás nincs, csak kalcium-karbonátot szórunk. A fejőházunk 1989-ben épült, a kapcsolódó tárolókapacitás 46 ezer liternyi tej időleges tárolását teszi lehetővé.”

Az itt fejt tej nemcsak beltartalmi értékeit tekintve, hanem a higiéniai paraméterek vonatkozásában is prémiumminőség.

Apropó, szállítás: mostani kereskedőpartnerük Horvátországba viszi a tejet, mindig pontos és korrekt. A tej literjéért áprilisban 150 forintot fizetett. A tavalyi eredmény 1 liter tejen 8 forint körül alakult – minimális haszon maradt tehát a termelőnek. Ha pedig így folytatódik a takarmányok – és egyéb, a működéshez szükséges anyagok – árainak emelkedése, akkor sok magyar tehenészet kerülhet bajba, s ez nem csak pusztába kiáltott szó; illik nagyon is komolyan venni, mert a felszámolás rémképe sejlik fel, hiszen veszteségesen gazdálkodni nem lehet. Szomorú, amikor ilyen kiváló termelési mutatókkal is a túlélésért kell küzdeniük a termelőknek, így a hottói tehenészetnek is, amely 50 főnek ad munkát a térségben.

A haszon minimális, a tavalyi eredmény 1 liter tejen 8 forint körül alakult.

„Nyilván a szép eredményekben nagy szerepe van a fajtának is: az alapfajta az amerikai holstein-fríz – árulta el Horváth Zoltán. – Öt évvel ezelőtt, még az olasz tulajdonosok döntése alapján keresztezésbe kezdtünk, az alapfajta üszőállományának nagy részét kereszteztük svéd vörös és viking holstein fajtákkal. A tehenek esetében pedig az állomány egyharmada esetében a francia Montbéliarde fajta volt a partner, ez egy svájci gyökerekkel rendelkező, szívós tehénfajta magas termelőképességgel és a sajtkészítéshez kiváló tejminőséggel. Az ebből született egyedek fiatalkorban nagyobbak a holstein-fríznél, felnőttkorban viszont zömök, közepes testalkatúak. Kevesebb takarmányt fogyasztanak, mint nagyobb méretű fajtársaik, de termelésük megközelítheti azokét.”

tej1

S ha már a takarmányozásnál tartunk, érdemes vetni egy pillantást a mix összetételére is. Ez egyébként tejmennyiségtől és korosztálytól függően differenciált, ami azt jelenti, hogy arányaiban nem ugyanazt kapják a nagy tejhozamot produkáló állatok, mint mondjuk elapasztott vagy éppen első ellésük előtt álló üsző társaik. Az „étlapon” természetesen szerepel egyebek közt kukorica, szójapehely, silózott kukorica, cirok, lucerna- és rozsszenázs. Utóbbit eddig a szakmában sav vagy baktérium segítségével tartósították, most azonban Hottón – bármilyen furcsán is hangzik – környezetbarátabb megoldás bevezetésével kísérleteznek. Az Xtrasil Németországból érkezett, gyakorlatilag folyékony só, amelynek használatával alacsony szárazanyag-tartalommal is jó minőségű szenázs készülhet.

A takarmányoknak csak kisebb hányadát tudják saját maguk előállítani, lévén az érvényben lévő földforgalmi szabályozás szerint gazdasági társaság ma nem vásárolhat földet Magyarországon, így nem sok saját tulajdonú szántóval rendelkeznek. A bérelt területekért pedig a tulajdonosok általánosan a területalapú támogatással azonos bérleti díjat kérnek, függetlenül attól, hogy az adott föld fekvése, szerkezete, tápanyaggal való ellátottsága, aranykorona-értéke milyen. Nyilván egy gyengébb minőségű talajon kevesebb takarmány állítható elő, mint egy „kövér” földön.

„S ha ez még nem volna elég, évről évre csökken a csapadékmennyiség, idén január óta kevesebb, 95 mm eső hullott, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában, amikor 113 millimétert mértünk; továbbá az eloszlása is hektikus – mutatta kimutatásait a telepvezető, aki évtizede hónapról hónapra regisztrálja a hullott csapadék mértékét. – Egyre nagyobb a szárazság, amit minden növénykultúránk megszenved: a kalászos gabonafélék és a kukorica, valamint a szilázsnak vagy szenázsnak szánt növények termésmennyisége évről évre csökken. A cirok ígéretes, képes helyettesíteni a kukoricát és jobban tűri a szélsőséges időjárási körülményeket is, miközben a tejhozamban gyakorlatilag érzékelhetetlen a csökkenés. Az már más tészta, hogy a vadak is szeretik, emiatt tavaly 30-40 százalékos vadkárt voltunk kénytelenek elszenvedni. Szóval nem egyszerű a szarvasmarhatartó élete, azt hiszem, nem túlzás azt mondani, hogy ez a szektor az agrárium legkeményebb ágazata.”

Érdekesség, hogy a telepen indiai munkavállalók is dolgoznak, s mint Horváth Zoltántól megtudtuk, nagyon tisztességesen, lelkiismeretesen, ami ritkaság, ezért méltók a megbecsülésre. Hogy miért van erre szükség? Hát mert a fizikai munkát – mely ráadásul az év 365 napján elfoglaltságot jelent – a magyarok többsége már nem vállalja.

A telepen indiai munkavállalók is dolgoznak, mert a fizikai munkát – mely ráadásul az év 365 napján elfoglaltságot jelent – a magyarok többsége már nem vállalja.

tej5

A fejőház 1989-ben épült, a kapcsolódó tárolókapacitás 46 ezer liternyi tej időleges tárolását teszi lehetővé

Tervben volt a tehenészeti telep – mely egyébként minősített tenyészállat-előállító üzem – fejlesztése, az állatállomány bővítése (1500 körüli tehénlétszámról szólt az elképzelés), a koncepció megvalósításához sikerült is elnyerniük 1,2 milliárd forintnyi uniós támogatást. Azonban az építőanyagok árnövekedése oly drasztikus mértékű volt, hogy kénytelenek voltak lemondani a megvalósításról, s visszaadni az elnyert támogatást. Ez sajnos olyan kényszerű lépés volt, amely évekre előre meghatározhatja a hottói tehenészet sorsát.

tej6

Hottó község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben található. Zalaegerszegtől közúton 8 kilométerre nyugatra, a Göcseji-dombság viszonylag magas északi pontján fekszik. Közvetlen szomszédos települések keletre Teskánd, nyugatra pedig Böde. Neve valószínűleg a kiszáradt, víztelen, vagyis holt tóra vezethető vissza: „Holtou tó”. Hottó két falurészből, Hottóból és Zalaszentmihályfából áll. Hottó nevét az írásos források 1278-ban említették először. A 2015-ös népszámlálási adatok szerint 316 fő lakja. Zalaszentmihályfa határában található a megye egyik legpatinásabb műemlék temploma, a 13. századi, Árpád-kori, román stílusú Szent Mihály-templom.

tej4

A Göcsejidombság ölelésében, csodálatos természeti környezetben fekszik Hottó

 

 




Szerző: AgrárUnió

Címkék: tej, tejtermelés, szarvasmarha, tehén, holstein-fríz
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Így hatékony a kukorica fej- és lombtrágyázása!

Tavasz végén, nyár elején, májusban már elindulnak a tápkultivátorok, melyekkel a kukorica vetésidejétől és ...