TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 87.821,01 Ft (tonna)
Napraforgómag: 209.091,24 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 76.608,80 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 82.935,73 Ft (tonna)
Repcemag: 211.646,47 Ft (tonna)
Full-fat szója: 209.466,80 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 639 Ft
Benzin ára: 631 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 404,57000
USD: 389,35000
CHF: 429,75000
GBP: 485,09000
Hirdetés
Amikor az orvos „írja fel” – Nő az igény az egészségesen tartott sertések húsa és a belőle készült termékek iránt

Amikor az orvos „írja fel” – Nő az igény az egészségesen tartott sertések húsa és a belőle készült termékek iránt

Állattenyésztés - 2022.05.18

A Zalaszentlászlón, egy több mint 800 lelkes zalai kistelepülésen sertéstartással és -feldolgozással foglalkozó Zsankó Norbert 11 éve váltotta fel manapság nagyon is menő belsőépítész-bútorasztalos hivatását az agráriumra, hogy tovább vigye ősei örökségét – és a nagymama ízeit.

Jelenleg évente 70-80 hízót vág és dolgoz fel, de az ezekből készített házias termékekre akkora igény mutatkozik, hogy az elkövetkezendő időszakban jelentős mértékben növeli az állományt: 8-10 anyadisznóval és 100 feletti számú vágósertéssel. Egy termelő, aki gazdasága minden elemét maga építette fel – és megy előre, miközben mások az emelkedő takarmányárak miatt éppen most hagynak fel a hústermeléssel.

Nagy a kereslet a házias ízekre

„Ez az egész családi hagyományként indult, nem múlhatott el nálunk év disznóvágás nélkül – bocsátotta előre Zsankó Norbert, akit párja és fia is segít munkájában. – Zalaudvarnokon születtem, s az élet úgy hozta, hogy öt kilométerrel arrébb, Zalaszentlászlóra költöztünk. Gyermekkoromban a vágásokon sokat sertepertéltem a nagymama körül, s amikor átjöttünk ide, pontosan ez hiányzott nekem ebből a faluból, azt láttam, hogy a többség nem foglalkozik már sem növénytermesztéssel, sem állattenyésztéssel, a földeket kiadják vagy befüvesítik. A nagy termelők összevonták a földeket, az állattartás pedig nyűg lett.

sertes1 min

Én azért évente két-három sertést hizlaltam és vágtam csak a család részére, de eszembe se jutott, hogy a házi húsárura igény lenne. Egészen addig, amíg a fővárosi rokonok egyszer, amikor eljöttek hozzánk, azt nem mondták: Norbi, te nagy értéket állítasz elő, ugye, tudod? Ennek hatására 2011-ben kezdtünk el már azzal a tudattal hízókat tartani, hogy a belőlük készülő húsárut eladjuk. Mindezt már a kezdetektől minden jogszabályi előírásnak megfelelve végezzük, úgy gondolom, csak így van értelme. S hogy miért váltottam? Mert itt úgy tudok értéket teremteni, hogy a termőföldtől az asztalig a teljes folyamatot én tartom kézben. Másrészt mindennél többet jelent, amikor a vevők azzal jönnek vissza, hogy »utoljára a nagymamámnál ettem ilyen finomat!« Vagy amikor a hetvenéves néni azt mondja, hogy a gyermekkorát idézte fel benne ennek vagy annak az íze. Ez, azt hiszem, mindennél többet ér, és hihetetlen mértékben ösztönöz. Úgyhogy erre most igény van, de nem tagadom, őrült munka. A hozzám hasonlók 90 százaléka csak feldolgoz és a késztermékeket értékesíti, olyan már nagyon kevés van, aki a saját gazdaságában neveli fel a jószágot, ő maga vágja, dolgozza fel, végül értékesíti.”

sertes2 min

„Úgy tudok értéket teremteni, hogy a termőföldtől az asztalig a teljes folyamatot én tartom kézben.”

A takarmánynak való is helyben terem

A hizlaláshoz szükséges terményt nagy részben meg tudják termelni maguknak a gazdaságban, a nyolc hektár többségén évről évre kukorica terem, de vetnek olajtököt (ez főleg ősz végén, tél elején jön jól) és cukkinit is – bármilyen hihetetlen, ez utóbbi komoly szerepet tölt be a jószág takarmányozásában, mert gyakorlatilag nyár elejétől folyamatosan hoz termést, heteken át biztos alapanyagot nyújtva az állatok táplálásához.

„Sokkal jobb, mint az olaj- vagy a takarmánytök, mert az egész évben foglalja a földet, de csak őszre éri el a szedhető állapotot és vége. A cukkini azonban gyakorlatilag a fagyokig terem – árulta el Zsankó Norbert. – Egész évben nagyon sok zöldtakarmányt adok nekik, a nagy sláger a lucerna, azt szeretik. Konyhai moslékkal nem etetünk, mert azt a vágás után értékesítésre szánt sertéseknél az európai uniós szabályozás tiltja, ugyanis a legfontosabb fertőzésközvetítő anyag számos járványos betegség, így például az afrikai sertéspestis esetében. Az említetteken kívül az állatokkal még almát, krumplit, darált kukoricát és árpát etetek, mert az a véleményem, hogy a búza nem való állatnak, abból süssenek finom kenyeret a pékek.”

A zalaszentlászlói gazda a sertésfajták közül a durocra, a mangalicára és ezek keresztezésére esküszik. Előbbi gyors növekedési erélyű, nagy vágási súlyra hizlalható, alacsony fajlagos takarmányértékesítéssel bíró, tömeges hússertés, melynek húsformái kifejezettek, karaja terjedelmes, sonkája széles, lapockája telt. A mangalica pedig alapvetően zsírsertés, amely kevés húst ad, az viszont kiemelkedő minőségű, ízletes, márványos. A két fajta kiváló tulajdonságait Zsankó Norbert a duroc–mangalica keresztezésben egyesítette. Az ebből születő – ahogy ő mondja, „durman” – egyedek zsír- és húskihozatali aránya nagyjából 50-50 százalék, húsuk pedig egyenesen fenomenális minőségű.

A minőségre folyamatos a kereslet 

„A levágott állatoknak – akárcsak eleink – minden porcikáját hasznosítjuk – magyarázta. – Értékesítünk tőkehúst, készítünk hurkát, sütőkolbászt, disznósajtot, tepertőt, lesütött húst, szalámit és természetesen sonkát is, ez utóbbinak éppen most van szezonja; el is vagyunk kapva rendesen ebben az időszakban. Én amúgy három szezonban gondolkodom: húsvét tájékán a sonkafélék és a füstölt áruk mennek nagyon, nyáron a grilltermékek, juhbélbe töltött sütőkolbászok, a pácolt tarja, a lesütött (azaz zsírban sütött) hús, télen pedig a klasszikus disznótoros finomságok keresettek. Rengeteg terméket adunk el a fővárosba, ahonnét egyébként rendszeresen fogadunk csoportokat akár úgy is, hogy részt vesznek egy-egy disznóvágáson. Tudni kell, hogy a fővárosban élők közül sokan vidékről, faluról származnak, s azért ilyen szív is dobog bennük, nem idegen tőlük ez a világ.”

„A levágott állatoknak – akárcsak eleink – minden porcikáját hasznosítjuk.”

Norbert azt is elárulta: a sonkát és a szalonnát 8-10 napon át durva szemű sóban tárolják, majd 10 százalékos sóoldatban érlelik úgy, hogy a lé teljesen ellepi a húsokat. Hetente egyszer fordítanak rajtuk, a szalonna durván két, a sonka körülbelül három-négy hét múlva kerül ki a sóoldatból. Ezt követően mindkettőt egy napon át hideg vízben szikkasztják, majd a só által feloldott hártyákat eltávolítják és formázzák a sonkát, illetve a szalonnát is, amiket – ha jó az idő – zsinegre felkötve, a szabad levegőn fellógatva szárítanak, hogy jól körüljárhassa őket a szél. De saját hűtőkamrájuk is van, melyben ventilátor segíti a száradást – ha ez eléri a kívánatos fokot, jöhet a füstölés. Ezt is saját füstölőjükben végzik, a férfi a bükkfára esküszik, véleménye szerint ez adja a legjobb minőséget.

„Van, aki tölgyfával füstöl, de én azt nem tartom jónak, asztalos vagyok, így tudom, hogy a tölgynek magas a csersavtartalma, ami az ízt tekintve nem szerencsés – magyarázta a szakember. – Gyümölcsfával pedig csak pirosítani lehet a végterméket, ez már ízlés kérdése. Füstöltáru-kínálatunk különlegessége az úgynevezett parasztlapocka, amit a régiek nagyon is ismertek még, ezt vitték a tormagyökérrel és a tojással a templomba, hogy a pap megáldja. A parasztlapocka az első láb a csülökkel, a lapockacsonttal, formázva. Ez az egyik legfinomabb sonkaféle, ezt biztosan állíthatom. Sajnos ma már csak kevesen ismerik és még kevesebb helyen kapható.” 

Tiszta forrásból

sertes3 minZsankó Norbert végül azt is elárulta, mire a legbüszkébb. Mint elmondta, arra, hogy a gazdaságban mindent a két keze munkájával hozott létre, pályázati forrást nem vettek igénybe.

„A kiszolgálóhelyiséget is én járólapoztam le, magam csempéztem, sikerült úgy megcsinálnom, hogy a Nébih elsőre átvette – jelezte.  – Az volt a célom, hogy ne valamiféle »bonctermet« csináljak, ahol egyvalaki dolgozik, a többiek pedig feszengve nézik, hanem olyan helyet, ahol az emberek jól érezhetik magukat, s minden kielégíti a legmagasabb szintű követelményeket. Azt akartam, hogy olyan hely szülessen, amiről nem az jut eszükbe az ide látogatóknak, hogy na, oda többet nem megyünk, mert nagy a mocsok, hanem az, hogy nálunk tisztaság és precizitás van, mégis, ezzel együtt is jó érzés itt lenni.”

„A két kezem munkájával akartam egy olyan helyet létrehozni, ahol az emberek jól érezhetik magukat, s minden kielégíti a legmagasabb szintű követelményeket.”

A gazda nem viccből, hanem nagyon komolyan azt mondja: van, aki úgy jut el hozzájuk, hogy orvos ajánlja őket, főleg olyanokra gondol, akik gyomor-bél problémákkal, ételallergiával vagy más hasonló betegséggel küzdenek. Tapasztalatai szerint sajnos ezek a problémák gyakran a gyorséttermi ételek túlzásba vitt fogyasztása miatt alakulnak ki. S ilyenkor az orvos azt javasolja a páciensnek: egyen egészséges mangalicahúst (a szabadban tartott, ellenálló faj nem igényel ilyen-olyan oltásokat, antibiotikumokat), étolaj helyett pedig süssön zsírral.

sertes4 min




Szerző: AgrárUnió

Címkék: sertés, sertéstartás
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A szőke szépség (2. rész) – Haflingi ló felvezetésben, ...

Az előző részben megismertük a hafik eredetét, a fajta Jellegzetességeit, lehetőségeit. Az alábbiakban ...