Antibiotikum-használat a sertéstartásban – Milyen változások várhatók az új uniós jogszabály következtében?

 2022. január 28-án lép életbe az az új európai uniós jogszabály, amely hazánkban is számos ponton megváltoztatja majd a sertéstartás mindennapi gyakorlatát: az állatgyógyászati készítmények alkalmazásáról szóló 2019-es rendelet előírásai között szerepel többek között, hogy 2030-ig a felére kell csökkenteni az antibiotikum-használatot. Magyarország évek óta az elején szerepel annak a listának, amely az éves antibiotikum-használatot összegzi, emellett nálunk szinte minimális volt az antibiotikum-használat csökkenése az elmúlt néhány évben, így mindenképp radikális beavatkozásokra lesz szükség ezen a területen. Dr. Végh Ákos, az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. állatjólléti és biotechnológiai divíziójának igazgatója elmondta: az antibiotikum-használatra is vonatkozó, 2019-ben megjelent szabályozás teljes mértékben felülírja az állatgyógyszerpiac jelenlegi működését. Ennek a jogszabálynak jelent meg idén augusztusban az egyik végrehajtási rendelete (az állatgyógyászati termékekről szóló 128/2009. [X. 6.] FVM rendelet módosítása), ami megváltoztatja többek között a vényfelírási szabályokat, az antibiotikum-felírásra jogosult személyek kö­­­­­­rét és az antibiotikumok mindenna­pi felhasználásának módjait is. Antibiotikumokat ezentúl csak olyan állatorvosok írhatnak majd fel, akik elvégezték az Állatorvostudományi Egyetem erről szóló új képzését, az antibiotikumokat pedig csak bizonyítékok alapján lehet alkalmazni a jövőben. Ezt azt jelenti, hogy az antibiotikumok alkalmazását mostantól laborvizsgálati eredményekkel is alá kell támasztani az állattartó telepeken.

Mit várhatunk a telepek 
szoftveres megoldásaitól?

Az állategészségügyi menedzsment részeként különféle szoftveres megoldások is alkalmazhatóak: a legjobb, ha a menedzsment munkafolyamat-alapú, vagyis egyenként is végig lehet venni az egyes munkafolyamati stádiumokat. Az állategészségügyi szoftverekkel kapcsolatban az is alapelvárás, hogy a különféle diagnózisokat képesek legyenek megfelelően nyilvántartani, és képesek legyenek például az antibiotikum-használat pontos és rendszeres ad­­minisztrálására is: a legegyszerűbb eset­­­ben a szoftver képes kiszámolni, hogy a beteg állatoknak mennyi antibiotikumra lesz szükségük, így minden esetben pontos dozírozást lehet alkalmazni.

A szoftverekben az állatorvosi munka kezdetétől fogva rögzíthetőek a különféle események: egyaránt feljegyzésre kerülnek az állatokon elvégzett fizikai vizsgálatok, 
a különféle műszeres vizsgálatok, a különféle laboratóriumi vizsgálatok és ezek eredményei, valamint a kórbonctani vizsgálatok eredményei. A diagnózis felállítását követően az alkalmazott kezelések is mind rögzítésre kerülnek, az antibiotikumok esetében például az alkalmazott gyógyszerek típusai és ezek mennyisége.

Hogyan rendelhetőek online a gyógyszerek?

Az állatorvosi vények ma már elektronikus úton is kiállíthatóak, az antibiotikumok pedig néhány kattintással online is megrendelhetőek. A rendelést az állatorvosnak is minden esetben jóvá kell hagynia a rendszerben, majd ha ez is megtörtént, akkor a termék telepre kiszállítása már néhány munkanapon belül megtörténik.

Az új jogszabály azt is előírja, hogy az antibiotikumok használatáról minden telep köteles jelentést készíteni, amiben szintén segítenek az állategészségügyi szoftverek. A jelentésben meg kell adni az állatgyógyászati készítmény pontos megnevezését és kiszerelését, a felhasznált mennyiségeket, valamint a felhasználási időszakokat. Az elkészült jelentést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakembereinek kell eljuttatniuk az állattartó telepeknek. Az antibiotikumok felhasználását minden esetben alá kell támasztani a használatot indokolttá tevő laboratóriumi vizsgálati eredményekkel, ami a beteg állatok pontos diagnózisa mellett a betegséget kiváltó kórokozó pontos típusát is tartalmazza.

Az európai uniós rendeleteket közvetlenül végre kell hajtani

Dr. Nemes Imre, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének szakmai igazgatója arról beszélt a Farmer Expo idei konferenciáján, hogy ha a jövőben nem sikerül a megfelelő keretek közé szorítanunk az antibiotikumok humán- és állatgyógyászati alkalmazását, akkor a kórokozók antibiotikum-rezisztenciájának terjedése miatt néhány évtizeden belül akár az is elképzelhető lesz, hogy bizonyos, antibiotikumokkal jelenleg még könnyen kezelhető betegségek ellen a jelenleg még hatékony gyógyszerek már semmilyen módon lesznek alkalmazhatóak.

A szakértő egy olyan adatra hívta fel a figyelmet, amely Magyarország szempontjából kifejezetten kellemetlen: 2011 és 2018 között az Európai Unió országaiban átlagosan 34 százalékkal csökkent az antibiotikum-használat, Magyarországon azonban ez az érték mindössze 6,2 százalékos volt. Az antibiotikum-használat éves mértékéhez hasonlóan ez az adat is csak azt mutatja, hogy hazánkban nagyon komoly beavatkozásokra – elsősorban a takarmányba kevert antibiotikumok mennyiségének csökkentésére – lesz szükség ezen a területen.

Dr. Nemes Imre kiemelte: az állatgyógyászati készítmények alkalmazásának területe korábban irányelvekkel volt szabályozva az Európai Unió országaiban, 2019 januárja óta azonban már rendelettel, és míg az irányelvek csak a végrehajtás kereteit jelölik ki az egyes tagországok számára, addig a rendeletekben foglaltakat minden országnak közvetlenül végre kell hajtania. „A 2019-ben hozott rendelet végrehajtását 2022. január 28-ától kell megkezdeni. A rendelet megnehezíti az antibiotikumok telepeken történő használatának engedélyezését, mert ennek során a jövőben már nemcsak az antibiotikumok kórokozókkal szembeni hatékonyságát, hanem a közegészségügyi a környezeti kockázatokat is figyelembe kell majd venni. A kezelések során minden esetben minimalizálni kell az antibiotikumok alkalmazni kívánt mennyiségét. Az antibiotikumok gyógyításban és metafilaxisban történő alkalmazása továbbra is megengedett marad, a profilaktikus, vagyis a be­­­tegségek megelőzésének céljából történő alkalmazása azonban – egy-egy állat külön történő kezelését kivéve – teljes mértékben tiltottá válik.”

Előtérbe kerülnek a növényi alapú takarmányadalékok

Figyelembe véve, hogy mostantól már nem lehet majd bármilyen típusú és bármilyen mennyiségű antibiotikumot alkalmazni, egyre inkább előtérbe kerülnek az állatok egészségét valóban hatékonyan védő takarmányadalékok. Ahogyan dr. Jakab Gábor állatorvos, a BIOMIN Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója fogalmazott egy 2019 májusában megrendezett konferencián: „A mi stratégiánk az, hogy megpróbáljuk eleve erősebbé tenni az állatok immunrendszerét, így csökkenni fog a mikrobiális kórokozók által jelentett megbetegedési kockázat. Ehhez elsősorban a minél egészségesebb bélrendszer kialakítására koncentrálunk, hiszen ez a szervrendszer alapvetően fontos szerepet játszik az immunvédekezésben. Ha az állattartás során a betegségek elkerülését célzó egyéb feltételek – például a telep zártsága, valamint az állat- és személyi higiénia betartása, a helyes vakcinázási program és telepi menedzsment – teljesülnek, akkor az általunk kifejlesztett takarmányadalékokkal nagyrészt megvalósíthatóvá válik az antibiotikum- és cink-oxid-mentes állattartás.”

Szerző: AgrárUnió