A magyar gazdálkodók szakmai közössége
Corteva Pioneer 15 éves nyeremény

Nem lehet madarat fogatni a baromfitartókkal

Állattenyésztés - 2020.11.27

Segítene az óvintézkedések betartatása és egy modern adatbázis A madárinfluenza hatásai és a piaci változások címmel tartott előadást a Baromfi Termék Tanács (BTT) igazgatója az idei Farmer Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásáron Debrecenben. Csorbai Attila az ágazatot néhány év alatt kétszer is „megtépázó” járvány kapcsán a többi között felhívta a figyelmet azokra a hiányosságokra, amelyeket 
a fertőzés újbóli megjelenése esetén már jó lenne elkerülnie a szektornak.

Nem lehet madarat fogatni a baromfitartókkal


A BTT igazgatója előadásában felidézte, hogy a rendszerváltozás előtti időszakban 1988 volt a „csúcsév” a baromfihús-termelésben. A politikai, gazdasági váltás viszont alaposan meggyötörte 
az ágazatot, amely mégis képes volt talpra állni és stabil növekedési pályára kerülni. Olyannyira, hogy 2016-ban az élőbaromfi-felvásárlás elérte a 600 ezer tonnát, sőt a 2016–2017-es madárinfluenza-járványt követően ez az érték meghaladta 
a 700 ezer tonnát is. A szakemberek akkor még azt gondolták, hogy 2020 ennél is jobb év lesz, nagyjából 740 ezer tonnára számítottak, ez azonban az újabb madárinfluenza és a koronavírus együttes megjelenése miatt csak hiú ábránd maradt. Az ágazat gazdasági szerepének, súlyának érzékeltetésére elmondta: a baromfi hazánk második legjelentősebb agrárexportterméke, 50–60 ezer ember dolgozik a szektorban, amelynek önellátottsági szintje 140-145 százalék.

Madárinfluenza 2016–2017-ben

A 2016–2017-es madárinfluenza-járvány következményeiről Csorbai Attila elmondta: 3,2 millió baromfit kellett leölni, az ál­­­­­­­latok után kifizetett kártalanítás összege pedig 11 milliárd forint volt. A 2020-as járvány ennél is komolyabb csapást jelentett az ágazatnak, hiszen 5 millió állatot semmisítettek meg. A közvetlen kártalanítás összegét a BTT 15-16 milliárd forintra becsüli. Csorbai Attila hozzátette, hogy a közvetlen károk mellett ilyenkor jelentősek a közvetett károk is. Példaként említette a 2016–2017-es járvány idején életbe léptetett exporttilalmat, amelyet 15 ország azonnal bevezetett Magyarországgal szemben. A tiltás ráadásul nemcsak a fertőzéssel érintett területekre vonatkozott, hanem több száz kilométerrel távolabbi telepekre is, ahonnan így a tenyésztojást és a madarakat sem tudták értékesíteni a termelők. A közvetett károkat akkor mintegy másfél milliárd forintra becsülték, Csorbai Attila szerint azonban ennél is nagyobb értékű kár keletkezett. A BTT igazgatója megjegyezte: szintén a közvetett károk közé tartozik, hogy az idei madárinfluenza kitörését követően a megfigyelési körzetből sem lehetett exportálni. „Ki fizeti meg az így keletkezett értékkülönbözetet? Senki” – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte ezt a jövedelemkiesést annak a hatóságnak kellene kiegyenlítenie, amelyik az intézkedést hozta.

A BTT igazgatója külön kitért a telepi üresen állás visszásságaira, ebben az esetben ugyanis a vétlen termelők kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Példaként azt a tenyésztőt hozta fel, akinek a csirkéit azért kellett kiirtani, mert az állománya egy fertőzött kacsatelep közvetlen közelében volt, ráadásul a leölt baromfik helyére nem telepíthetett új állományt. „Jól van-e az úgy, hogy a vétlen gazda hónapokig nem tarthat a területén állatot, miközben neki is költségei vannak, hiszen bankhitelt törleszt, és munkabért fizet a dolgozóinak?” – kérdezte Csorbai Attila, majd hozzátette: az ilyen esetek során fellépő károk enyhítésére is készítettek számításokat, de azok azóta is „valamelyik fiókban hevernek”. A BTT igazgatója kiemelte: madárinfluenza miatti közvetett károk értéke nagyságrendileg megegyezik 
a köz­­­­vetlen az állatleölésekre számított kártalanítás összegével, azaz 2020-ban ez az összeg szintén 15-16 milliárd forintra rúghat.

baromfitartok

A járvány pozitív hatásai

A 2016–2017-es járványról szólva elmondta azt is, hogy éves átlagban mintegy 30 százalékkal, körülbelül 100 ezer tonnával esett vissza a termelés. Pozitívum viszont, hogy abban a helyzetben született egy országos főállatorvosi határozat, amely tartalmazza azokat a járványvédelmi minimumkövetelményeket, amelyeknek meg kellene felelni. Ugyancsak pozitívumként említette, hogy a járvány Franciaországban is komoly károkat okozott, ami viszont több ezer tonna hízott magyar árunak biztosított helyet. A járvány után hirtelen óriási lett a kereslet, így például a hízott májat „aranyáron” lehetett értékesíteni a minőségi termékeket felvevő piacokon. A hazai termelés a többi között ezért is tudta gyorsan utolérni a korábbi szintet, sőt 2019-ben már a túltermelés jelei mutatkoztak. A 2020-as madárinfluenza-járvány aztán szinte egyszerre érkezett a koronavírus-járvánnyal. Csorbai Attila úgy véli, hogy addigra némiképpen javult a járványvédelemmel kapcsolatos infrastruktúra, bár még jelenleg is vannak olyan baromfitartó telepek, amelyekre ez az állítás nem igaz. Ami viszont a BTT igazgatója szerint továbbra sem javult, az a telepüzemeltetéssel kapcsolatos járványvédelmi intézkedések betartása, betartatása. „Hiába vannak bizonyos követelmények, ha azokat nem a kellő szigorral tartatják be a termelőkkel” – jelezte a szakember.


Madárinfluenza 2020-ban: 
mit tehetünk még ellene?

A 2020 márciusában kezdődött madárinfluenza-járvány az úgynevezett „arany háromszöget”, Bács-Kiskun megyét, Békés megyét és Csongrád-Csanád megyét érintette. A három megye mintegy 400 állattartó telepén 5 millió állatot kellett leölni. Csorbai Attila hangsúlyozta: azok a tulajdonosok, akikkel szemben nem állt fenn kártalanítást kizáró ok, a megsemmisített állataikért, eszközeikért, ragályhordozó anyagaikért, tárgyaikért százszázalékos állami kártalanítást kaptak. 
A felterjesztett kérelmek több mint 80 százalékát, mintegy 9 és fél milliárd forintnyi kártérítést már kis is fizetett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Az előadáson Csorbai Attila vázolta azokat a szakmai javaslatokat is, amelyek alapjai lehetnek a szektor biztonságosabb működésének. Ezekben a többi között szerepel a 3/2017. számú országos főállatorvosi rendelet egységes, maradéktalan betartása, valamint a szerződéses kapcsolat fontossága az integrátor és a termelő között. Különös tekintettel arra, hogy egy telephely egy időben csak egy integrátorral legyen szerződéses kapcsolatban, az integrátor pedig anyagi felelősséget is vállaljon az általa kihelyezett állományért. A javaslatcsomag része az is, hogy a telepek újraindulását, a betelepítési engedély kiadását csak hatósági ellenőrzést követően engedélyezzék.

Beszámolt arról is, hogy 2020. július 10-től a betegség miatt elrendelt utolsó megfigyelési körzetet is feloldotta a hatóság. Továbbtartás esetén vagy akkor, ha az ország bármely területén lévő vágóhídra azonnali vágás céljából szállítanak baromfit, jelenleg szűrővizsgálati kötelezettség van érvényben Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés megyében. 
A szállítást megelőző 72 órán belül termelési egységenként húsz-húsz kloáka- és légcsőtamponmintát kell venni, és be kell küldeni a Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságához.

A jövőről szólva a BTT igazgatója közölte: olyan szoftver fejlesztését tartanák szükségesnek, amely első körben adatbázist képezne a hazai baromfitelepekről, elhelyezkedésükről, később pedig ez az ellenőrzések kiindulópontjaként szolgálna. A kérelmező egy online rendszerbe töltené fel a szükséges adatokat, ezáltal pontosan láthatóvá válna, hogy hol, milyen állományok vannak például egy esetleges madárinfluenzával sújtott terület 10 kilométeres körzetében. „A jelenlegi, papíralapú rendszer évtizedes lemaradást jelent, ezen a területen mindenképpen szükséges lenne, hogy a magyar engedélyezési kérelem felzárkózzon a digitális kor követelményeihez” – emelte ki. A BTT vállalná ennek kiépítését, ugyanakkor Csorbai Attila szerint a működtetés a hatóság feladata lenne. A szakember hangsúlyozta: az online rendszerhez kötelező lenne csatlakozni valamennyi termelőnek, és 
a különböző támogatásokat is csak azok kaphatnák meg, akik bejelentkeztek erre a felületre.

A madárinfluenza miatti közvetett károk értéke nagyságrendileg megegyezik a közvetlen az állat­leölésekre számított kártalanítás összegével, azaz 2020-ban ez az összeg szintén 15-16 milliárd forintra rúghat.




Szerző: AgrárUnió


Címkék: baromfi, madárinfluenza, baromfitartók, járvány

LEGOLVASOTTABB HÍREK

2023.01.28

Ukrán gabona, uniós fejfájás

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.27

Nemcsak olcsó gabona, hanem silány liszt is érkezik Ukrajnából

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.25

Videón, ahogy az autó felborít egy pótkocsis traktort

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.24

Páratlan technológiai újítás a Huntractornál

TOVÁBB OLVASOM...
TOVÁBB A HÍREK OLDALRA...