TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.763,44 Ft (tonna)
Napraforgómag: 141.804,19 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 59.727,80 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 50.752,07 Ft (tonna)
Repcemag: 162.670,79 Ft (tonna)
Full-fat szója: 213.334,71 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 657 Ft
Benzin ára: 618 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 388,81000
USD: 359,44000
CHF: 407,67000
GBP: 454,94000
Hirdetés
Nem lehet madarat fogatni a baromfitartókkal

Nem lehet madarat fogatni a baromfitartókkal

Állattenyésztés - 2020.11.27

Segítene az óvintézkedések betartatása és egy modern adatbázis A madárinfluenza hatásai és a piaci változások címmel tartott előadást a Baromfi Termék Tanács (BTT) igazgatója az idei Farmer Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásáron Debrecenben. Csorbai Attila az ágazatot néhány év alatt kétszer is „megtépázó” járvány kapcsán a többi között felhívta a figyelmet azokra a hiányosságokra, amelyeket 
a fertőzés újbóli megjelenése esetén már jó lenne elkerülnie a szektornak.

Hirdetés

A BTT igazgatója előadásában felidézte, hogy a rendszerváltozás előtti időszakban 1988 volt a „csúcsév” a baromfihús-termelésben. A politikai, gazdasági váltás viszont alaposan meggyötörte 
az ágazatot, amely mégis képes volt talpra állni és stabil növekedési pályára kerülni. Olyannyira, hogy 2016-ban az élőbaromfi-felvásárlás elérte a 600 ezer tonnát, sőt a 2016–2017-es madárinfluenza-járványt követően ez az érték meghaladta 
a 700 ezer tonnát is. A szakemberek akkor még azt gondolták, hogy 2020 ennél is jobb év lesz, nagyjából 740 ezer tonnára számítottak, ez azonban az újabb madárinfluenza és a koronavírus együttes megjelenése miatt csak hiú ábránd maradt. Az ágazat gazdasági szerepének, súlyának érzékeltetésére elmondta: a baromfi hazánk második legjelentősebb agrárexportterméke, 50–60 ezer ember dolgozik a szektorban, amelynek önellátottsági szintje 140-145 százalék.

Madárinfluenza 2016–2017-ben

A 2016–2017-es madárinfluenza-járvány következményeiről Csorbai Attila elmondta: 3,2 millió baromfit kellett leölni, az ál­­­­­­­latok után kifizetett kártalanítás összege pedig 11 milliárd forint volt. A 2020-as járvány ennél is komolyabb csapást jelentett az ágazatnak, hiszen 5 millió állatot semmisítettek meg. A közvetlen kártalanítás összegét a BTT 15-16 milliárd forintra becsüli. Csorbai Attila hozzátette, hogy a közvetlen károk mellett ilyenkor jelentősek a közvetett károk is. Példaként említette a 2016–2017-es járvány idején életbe léptetett exporttilalmat, amelyet 15 ország azonnal bevezetett Magyarországgal szemben. A tiltás ráadásul nemcsak a fertőzéssel érintett területekre vonatkozott, hanem több száz kilométerrel távolabbi telepekre is, ahonnan így a tenyésztojást és a madarakat sem tudták értékesíteni a termelők. A közvetett károkat akkor mintegy másfél milliárd forintra becsülték, Csorbai Attila szerint azonban ennél is nagyobb értékű kár keletkezett. A BTT igazgatója megjegyezte: szintén a közvetett károk közé tartozik, hogy az idei madárinfluenza kitörését követően a megfigyelési körzetből sem lehetett exportálni. „Ki fizeti meg az így keletkezett értékkülönbözetet? Senki” – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte ezt a jövedelemkiesést annak a hatóságnak kellene kiegyenlítenie, amelyik az intézkedést hozta.

A BTT igazgatója külön kitért a telepi üresen állás visszásságaira, ebben az esetben ugyanis a vétlen termelők kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Példaként azt a tenyésztőt hozta fel, akinek a csirkéit azért kellett kiirtani, mert az állománya egy fertőzött kacsatelep közvetlen közelében volt, ráadásul a leölt baromfik helyére nem telepíthetett új állományt. „Jól van-e az úgy, hogy a vétlen gazda hónapokig nem tarthat a területén állatot, miközben neki is költségei vannak, hiszen bankhitelt törleszt, és munkabért fizet a dolgozóinak?” – kérdezte Csorbai Attila, majd hozzátette: az ilyen esetek során fellépő károk enyhítésére is készítettek számításokat, de azok azóta is „valamelyik fiókban hevernek”. A BTT igazgatója kiemelte: madárinfluenza miatti közvetett károk értéke nagyságrendileg megegyezik 
a köz­­­­vetlen az állatleölésekre számított kártalanítás összegével, azaz 2020-ban ez az összeg szintén 15-16 milliárd forintra rúghat.

baromfitartok

A járvány pozitív hatásai

A 2016–2017-es járványról szólva elmondta azt is, hogy éves átlagban mintegy 30 százalékkal, körülbelül 100 ezer tonnával esett vissza a termelés. Pozitívum viszont, hogy abban a helyzetben született egy országos főállatorvosi határozat, amely tartalmazza azokat a járványvédelmi minimumkövetelményeket, amelyeknek meg kellene felelni. Ugyancsak pozitívumként említette, hogy a járvány Franciaországban is komoly károkat okozott, ami viszont több ezer tonna hízott magyar árunak biztosított helyet. A járvány után hirtelen óriási lett a kereslet, így például a hízott májat „aranyáron” lehetett értékesíteni a minőségi termékeket felvevő piacokon. A hazai termelés a többi között ezért is tudta gyorsan utolérni a korábbi szintet, sőt 2019-ben már a túltermelés jelei mutatkoztak. A 2020-as madárinfluenza-járvány aztán szinte egyszerre érkezett a koronavírus-járvánnyal. Csorbai Attila úgy véli, hogy addigra némiképpen javult a járványvédelemmel kapcsolatos infrastruktúra, bár még jelenleg is vannak olyan baromfitartó telepek, amelyekre ez az állítás nem igaz. Ami viszont a BTT igazgatója szerint továbbra sem javult, az a telepüzemeltetéssel kapcsolatos járványvédelmi intézkedések betartása, betartatása. „Hiába vannak bizonyos követelmények, ha azokat nem a kellő szigorral tartatják be a termelőkkel” – jelezte a szakember.


Madárinfluenza 2020-ban: 
mit tehetünk még ellene?

A 2020 márciusában kezdődött madárinfluenza-járvány az úgynevezett „arany háromszöget”, Bács-Kiskun megyét, Békés megyét és Csongrád-Csanád megyét érintette. A három megye mintegy 400 állattartó telepén 5 millió állatot kellett leölni. Csorbai Attila hangsúlyozta: azok a tulajdonosok, akikkel szemben nem állt fenn kártalanítást kizáró ok, a megsemmisített állataikért, eszközeikért, ragályhordozó anyagaikért, tárgyaikért százszázalékos állami kártalanítást kaptak. 
A felterjesztett kérelmek több mint 80 százalékát, mintegy 9 és fél milliárd forintnyi kártérítést már kis is fizetett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Az előadáson Csorbai Attila vázolta azokat a szakmai javaslatokat is, amelyek alapjai lehetnek a szektor biztonságosabb működésének. Ezekben a többi között szerepel a 3/2017. számú országos főállatorvosi rendelet egységes, maradéktalan betartása, valamint a szerződéses kapcsolat fontossága az integrátor és a termelő között. Különös tekintettel arra, hogy egy telephely egy időben csak egy integrátorral legyen szerződéses kapcsolatban, az integrátor pedig anyagi felelősséget is vállaljon az általa kihelyezett állományért. A javaslatcsomag része az is, hogy a telepek újraindulását, a betelepítési engedély kiadását csak hatósági ellenőrzést követően engedélyezzék.

Beszámolt arról is, hogy 2020. július 10-től a betegség miatt elrendelt utolsó megfigyelési körzetet is feloldotta a hatóság. Továbbtartás esetén vagy akkor, ha az ország bármely területén lévő vágóhídra azonnali vágás céljából szállítanak baromfit, jelenleg szűrővizsgálati kötelezettség van érvényben Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés megyében. 
A szállítást megelőző 72 órán belül termelési egységenként húsz-húsz kloáka- és légcsőtamponmintát kell venni, és be kell küldeni a Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságához.

A jövőről szólva a BTT igazgatója közölte: olyan szoftver fejlesztését tartanák szükségesnek, amely első körben adatbázist képezne a hazai baromfitelepekről, elhelyezkedésükről, később pedig ez az ellenőrzések kiindulópontjaként szolgálna. A kérelmező egy online rendszerbe töltené fel a szükséges adatokat, ezáltal pontosan láthatóvá válna, hogy hol, milyen állományok vannak például egy esetleges madárinfluenzával sújtott terület 10 kilométeres körzetében. „A jelenlegi, papíralapú rendszer évtizedes lemaradást jelent, ezen a területen mindenképpen szükséges lenne, hogy a magyar engedélyezési kérelem felzárkózzon a digitális kor követelményeihez” – emelte ki. A BTT vállalná ennek kiépítését, ugyanakkor Csorbai Attila szerint a működtetés a hatóság feladata lenne. A szakember hangsúlyozta: az online rendszerhez kötelező lenne csatlakozni valamennyi termelőnek, és 
a különböző támogatásokat is csak azok kaphatnák meg, akik bejelentkeztek erre a felületre.

A madárinfluenza miatti közvetett károk értéke nagyságrendileg megegyezik a közvetlen az állat­leölésekre számított kártalanítás összegével, azaz 2020-ban ez az összeg szintén 15-16 milliárd forintra rúghat.




Szerző: AgrárUnió

Címkék: baromfi, madárinfluenza, baromfitartók, járvány
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Talajmegőrző gazdálkodás – A hagyományos műveléstől a no-till ...

A német gazdák „megint fellázadtak” – vajon máshol minden rendben van? Néhány héttel ezelőtt még ...