A magyar gazdálkodók szakmai közössége
Corteva Pioneer 15 éves nyeremény

Madárinfluenza itt is, ott is

Állattenyésztés - 2020.07.16

A takarmányszállító járművek miatt terjedhetett a H5N8? Április 30-án Békés megyében is igazolódott a madárinfluenza H5N8-as törzsének jelenléte, a Nébih pedig azt írja, hogy a járványügyi nyomozások alapján több esetben, például 
a legutóbbi Békés megyei kitörések kapcsán is valószínűsíthető, hogy a takarmányszállító járművek játszottak szerepet a vírus terjedésében. A járvány terjedése lassuló tendenciát mutat, május utolsó hetében egyáltalán nem volt madárinfluenza-kitörés.

Madárinfluenza itt is, ott is


Ahogyan arról áprilisi lapszámunkban már beszámoltunk, január közepén hazánkban is újra megjelent a madárinfluenza H5N8-as törzse, amely az eddigi madárinfluenza-törzseknél – például a Kínában 2017 telén emberi áldozatokat is követelő H7N9-nél – jóval virulensebb, bár emberi megbetegedéseket eddig szerencsére egyáltalán nem okozott. Annál nagyobb problémát jelentett viszont a madaraknak: amint egy telepen igazolják a fertőzés jelenlétét, ott az egész állományt, sőt megelőzésképpen néha a környező állományokat is ártalmatlanítani kell.

A madárinfluenza hazai megjelenésé­től mostanáig 267 állattartó telepen mu­tatták ki a vírust Bács-Kiskun, Csongrád és legutóbb Békés megyében. A kitöréssel érintett telepeken és a megelőzési céllal felszámolt gazdaságokban ezekben 
a megyékben összesen több mint 4,5 millió állatot öltek le, ebből preventív céllal egymillió körüli állatot.

Vadmadaraktól jött a vírus

„2020 januárjának közepén Komárom-Esztergom megyében, majd néhány nap múlva Hajdú-Bihar megyében jelent meg hazánkban a madárinfluenza megbetegedés. A két megyében szinte egy időben jelentkező kitörések egymástól teljesen függetlenek voltak, s szigorú intézkedésekkel ekkor még sikerült a járvány további terjedését megakadályozni. Mindkét esetben fertőzési forrásként a vándorló vadmadarak általi behurcolás valószínűsíthető. Ezt a feltételezést támasztotta alá, hogy a madárvonulások útvonalán ebben az időben több szomszédos országban is kimutatták már a H5N8 vírust, a vadmadarak fertőzésterjesztő szerepe pedig nemzetközileg elfogadott és bizonyított tény. Mindkét érintett telep vándorló vadmadarak pihenőhelyének közelében volt” – írta korábbi kérdésünkre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

A vadmadaraktól származó eredetet erősíti az is, hogy a vírus genetikai állományának elemzése szerint a hazánkban talált vírusok a 2019 decemberétől Közép- és Kelet-Európában jelen lévő törzsekkel alkotnak egy genetikai csoportot. Ezen be­­­lül nagyfokú hasonlóságot mutatnak korábbi lengyel izolátumokkal, de a ro­mániai és szlovákiai izolátumokhoz is nagyon közel állnak.


A zártan tartás szabályát sértették

Január óta a következőket kellett betarta­nia minden madártartó gazdának: a ba­­­romfikat kötelező volt zárt térben tartani és zárt helyen etetni, itatni, továbbá a ta­karmányt és az almot is zárt helyen kellett tárolni. További előírás, hogy a gazda 
az állattelepre történő belépést megelőzően vegye le az utcai öltözékét, fertőtlenítse a gumicsizmáját vagy a cipőjét, ki­­­­­­­­lépéskor pedig ismét öltözzön át egy zu­­­­­hanyzást követően.

A telepek igazolt fertőzéseket követő felszámolása az állategészségügyi hatóság által elrendelt állatjárványügyi intézkedés, ezért alapelvként kártalanítás illeti meg a gazdálkodókat. Ez azonban csak abban az esetben jár az érintett állattartóknak, ha a jogszabályoknak megfelelően tartották az állatokat, továbbá kártalanítást kizáró ok nem merül fel.

Sajnos az eljáró hatóság már eddig is több esetben megállapította, hogy a jogszabályban leírt feltételek nem állnak fenn, a kártalanítási eljárást lebonyolító járási hivatalnak ezért arról kellett döntenie, hogy a járványügyi szabályokat be nem tartó állattartókat kizárja a kártalanításból. „Az érintett állattartók jellemzően a baromfik kötelező zártan tartásának szabályát sértették” – írta a Nébih május 19-én.


A takarmányszállítók terjeszthették a vírust

A vírus a vadmadaraktól jött, a járvány ál­­latállományok közötti terjedésében azonban a vadmadaraknak valószínűsít­hetően nincs szerepe. „A járványügyi nyo­mozás – a kitörések nagy számára való tekintettel – jelenleg is folyamatban van. Továbbra is úgy látjuk, hogy az első kitöréskor, március végén, vándorló vadmadarak hurcolhatták be a vírust. Az állományok közötti gyors terjedésében azonban már az állattartó telepek egymáshoz való rendkívül nagy közelségének, a nagy állománysűrűségnek és a széllel való terjedés­nek lehetett elsődleges szerepe. Az egyes eseteknél a járványügyi nyomozás során kiemelt figyelmet fordítottunk és fordítunk a telepek járműforgalmának, különösen a takarmányszállító járműveknek az ellenőrzésére is. A telepsűrűségen, a széljáráson és a vadmadarak vírusterjesztésén túl ugyanis nem zárható ki az sem, hogy a több gazdaságban is megforduló takarmányszállító gépjárműveknek is lehet fertőzésközvetítő szerepük. Több Békés megyei kitörés kapcsán is alapos a gyanú, hogy takarmányszállító járművekkel vitték tovább a vírust. A járványvédelmi minimumfeltételekről szóló 3/2017-es országos főállatorvosi határozat és a madárinfluenza készenléti terv is részletesen foglalkozik a járművek fertőtlenítésével. Ennek fontosságára a tartók figyelmét is rendszeresen felhívjuk. Úgynevezett másodlagos kitöréseket az egyéb ragályfogó tárgyak továbbvitele és akár a személyforgalom is okozhat, például az állatrakodó brigádok telepek közötti mozgása” – írta kérdésünkre a Né­­bih június 4-én.


Lassuló tendenciát 
mutat a járvány

Békés megyében legutóbb két települést ért el a járvány, és az azóta eltelt időszakban nem volt újabb hír a felbukkanásáról. Battonyán május második felében egy mintegy 23 500 egyedet számláló növendék hízópulyka-állomány, Nagykamaráson pedig egy csaknem tízezres törzs­lúdállomány felszámolását kezdték meg a szak­­­emberek.

„Jelentős részben a határozott hatósági intézkedéseknek is köszönhető, hogy a járvány terjedése lassuló tendenciát mutat: az elmúlt héten egyáltalán nem volt madárinfluenza-kitörés, ezen a héten pedig egy gazdaságban mutattuk ki a ví­­­rust” – írta legutóbbi, június eleji megkeresésünkre a Nébih.

 




Szerző: AgrárUnió


Címkék: baromfi, madárinfluenza, H5N8, vírus, Hébih

LEGOLVASOTTABB HÍREK

2023.01.28

Ukrán gabona, uniós fejfájás

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.27

Nemcsak olcsó gabona, hanem silány liszt is érkezik Ukrajnából

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.25

Videón, ahogy az autó felborít egy pótkocsis traktort

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.24

Páratlan technológiai újítás a Huntractornál

TOVÁBB OLVASOM...
TOVÁBB A HÍREK OLDALRA...