Real-time monitoringeszközök

A mezőgazdaságnak egyre inkább olyan irányba kell fejlődnie, hogy az erőforrások megőrzése mellett ki tudja elégíteni a világ növekvő népességének biztonságos élelmiszer-ellátását. Rendkívül precíz tevékenységmenedzsment szükséges ahhoz, hogy a termelési hatékonyság növelése az erőforrások fenntartható felhasználásával és a negatív környezeti hatások csökkentésével párhuzamosan történjen (EU-PLF, 2016). A kutatás és 
a technológiai fejlesztések számára azok a megoldások jelentenek ma kihívást, amelyekben a környezeti törekvések nem gátként, hanem támogatóként állnak 
a mezőgazdasági termelés növelése mellett (JRC, 2014).


Precíziós állattartás 
technológiai eszközei

Az állattartó ágazat fenntartható fejlesztésének legjobb útja, ha a termelés hatékonyságát növeljük, azaz minél jobban megközelítjük az általunk tartott állomány genetikai potenciálját. A precíziós állattartás (Precision Livestock Farming, PLF) során az állatoktól és a környezetről gyűjtött információk alapján egy jól szabályozott és felügyelt rendszert alakítunk ki, amelynek segítségével az állatok genetikai lehetőségei optimálisan kihasználhatók.

A PLF-rendszerek a biológiai hatékonyság növeléséhez a technológiai innováció, a genetika, a takarmányozás, az etológia és egyéb, az állati termelést befolyásoló tényezőkkel kapcsolatos új tudományos ismeretekhez kötődő kutatási és fejlesztési eredményeket veszik igénybe (Halas, 2017). Ebből kifolyólag hatalmas szerepük van olyan innovációkon keresztül, mint a folyamatos állategészségügyi és -jólléti monitoring, az egyedi takarmányozási rendszerek, a korai riasztási rendszerek, amelyek az állatok viselkedésének megváltozásakor jeleznek, vagy az állati stressz folyamatos figyelemmel kísérését lehetővé tevő megoldások. Ezen információs és számítógépes technológiák (ICT) alkalmazásával egyedi szintű, valósi idejű (real time) monitoring valósítható meg és ezáltal az állattartó gazdaságok ökonómiai életképessége javítható, a környezetterhelésük pedig nyomon követhető és csökkenthető. A PLF-rendszerek előnye a gyors reagálási képesség, ami az úgynevezett „real-time monitoring” rendszerek és a legmodernebb kommunikációs technológiák használatának köszönhető.
A sikeresen működő PLF-rendszerek kialakításának ugyanakkor három kritikus eleme van: 1. a mérések, 2. az adatelemzés és 3. a megfelelő ellenőrző rendszerek meghatározása. Elsőként el kell dönteni, hogy mit szükséges feltétlenül mérni, milyen adatokat kell gyűjteni ahhoz, hogy az állattartó gazdaságokban a döntéshozatali folyamatok egyszerűbbé válhassanak. Ezek elsősorban a táplálóanyag-bevitel és azon környezeti tényezők, amelyek hozzájárulnak a termelékenység és a jövedelmezőség javulásához. Ezt követően be kell azonosítani, hogy mely automatizált adatelemző és interpretáló rendszerek (1. táblázat) segítik a leghatékonyabban a döntéshozatalt és képesek akár vezetői beavatkozást kezdeményezni. Végül olyan elektronikus vagy más megfelelő tevékenységvezérelt ellenőrzési rendszerek beüzemelése szükséges, amelyek a rögzített adatok elemzése alapján riasztanak vagy automatikusan beavatkoznak, és ennek eredményét nyomon követik és dokumentálják. A rendszer egésze automatizált (elektronikusan kontrollált technológia), így minimálisra csökkenthető az emberi beavatkozás és az abból adódó hibalehetőség (Banhazi-Black, 2009; Banhazi et al., 2012).

A soron következő lapszámokban be­­­­­­­­­­mu­­tatjuk a sertéstartásban jelenleg üze­­mi körülmények között működő, a precíziós állattartást támogató két eszköz, vagyis egy 3D-képanalízisen alapuló testtömeg-meghatározó rendszert, illetve az istállók környezeti állapotát vizsgáló eszközrendszert (levegő-, légkörigáz-monitoring és adatgyűjtő alrendszerek), illetve a működésük során szerzett kezdeti gyakorlati tapasztalatokat. Az Agrárminisztérium (AM) által támogatott kutatási program keretében az eszközöket a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (NAIK AKI) kezdeményezésére jelenleg három sertéstartó gazdaság teszteli 2019 tavasza óta Magyarországon azzal a céllal, hogy megtapasztaljuk, e rendszerek 1. milyen tényezők folyamatos nyomon követését és számszerűsítését teszik lehetővé, 2. az eredmények mennyiben képesek támogatni a telepi menedzsment döntéshozatalát a termelés hatékonyságának növelése érdekében, illetve 3. a precíziós eszközök hogyan teszik lehetővé a légköri szennyezőanyag-kibocsátás nyomon követését.

Dr. Tikász Ildikó Edit 
(tikasz.ildiko.edit@aki.naik.hu)
Varga Edina 
(varga.edina@aki.naik.hu)
NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet