Ösvényen a hucul – Avagy egy kiváló fajta lehetőségei a tenyésztésben, pályán és terepen

Talán nincs is még egy ilyen megosztó fajta, amely ennyire szélsőséges véleményeket váltana ki a lovastársadalomban. A nekem ilyet soha! felkiáltástól a tűzön-vízen csak vele gondolatáig a skála minden eleme megtalálható, ha a véleményeket kérdezzük. Valami azonban mégis lehet abban, hogy egy kiváló lóról beszélünk, mert az utóbbi időben egyre többen keresik, olyannyira, hogy ha felbukkan a „piacon” egy-egy tisztavérű egyed, szinte azonnal gazdára talál. Sőt, a legtöbb hucult meg sem hirdetik, eladják anélkül. De mi is az a hucul, miért tűnt el egy időben csaknem a színről, és miért lett olyan népszerű napjainkra?

Feltétlen munkakészség

Az egyedek törzskönyvezését a génmegőrzési feladat szem előtt tartásával a Póni- és Kislótenyésztők Országos Egyesülete végzi. A fajta múltjáról, jelenéről és jövőjéről, a hucul előnyeiről és a tenyésztési irányokról mindenekelőtt az egyesület két vezetőjét, dr. Németh Zoltánt és dr. Posta Jánost kérdeztük.

- A hucul lovat a feltétlen munkakészség jellemzi. E tekintetben ma is párját ritkítja. Eredendően inkább málhás állat, és a katonaság is málhás lóként tenyésztette, hasznosította, kedvelte, mint biztos léptű hegyi lovat. Kitűnő hobbiló, fogatban és nyereg alatt egyaránt értékes szolgálatot tesz, a jól belovagolt hucul lovak határozott lovaglási élményt adnak lovasaiknak – sorolják a szakemberek, akik állítják, a hucul rendszertelen használat mellett sem túlságosan kocsis/lovasigényes. – Napjainkban már 500 egyed fölötti törzskönyvi nyilvántartásban lévő kancaállományról és közel 50 egyedet számláló ménparkról beszélhetünk. Ez a lóállomány 150 főt meghaladó tenyésztői bázis kezén van, ami jól mutatja, hogy a nagyobb ménesek mellett számottevő lólétszám van egy-két kancás állományokban is. Ennek a tenyésztői bázisnak a segítése (például párosítási tervek készítésekor) is az egyesület feladatai közé tartozik.

Huculösvény: útvesztő

A váratlanul jött inger hatására a huculnak változatlan iramban kell vinnie a fiatal gyereket a hátán.

A géntartalékok megőrzésének feladata az, hogy a fajta tulajdonságai, genetikai sokfélesége ne vagy a lehető legkisebb mértékben változzon. Ennek feltétele az olyan használat, ami az eredeti tulajdonságokra (génszerkezetre) szelektál. Ezek közé sorolható elsődlegesen a könnyű kezelhetőség, az állóképesség, igénytelenség és a feltétlen munkakészség. A lépésbiztonság a hucul egyik értéke, és ez a tulajdonság ad ma is különlegességet a fajtának. A könnyű kezelhetőség a fajta legfontosabb értékmérő tulajdonságainak egyike. A jelenben olyan használati módot kell bevezetni a fajta értékmérő tulajdonsága biztonságos fennmaradása érdekében, ami gyerekekkel, fiatalokkal végeztethető, egyúttal vonzó a gyerekeknek, élményt nyújt és sikereket ad. A hirtelen fellépő környezeti ingerekre való közömbösség szintén rendkívül fontos tulajdonság – a váratlanul jött inger hatására a huculnak változatlan iramban kell vinnie a fiatal gyereket a hátán.

Tökéletes kezdőló

Ezeket a jellemzőket jól egyesíti magában a lengyel kezdeményezéssel, de Magyarországon kifejlesztett sajátságos használati forma, amit ma huculösvénynek nevezünk, és közel két évtizedes múltra tekint vissza. A több helyszínen, évente rendszeresen megrendezett Huculösvény Baráti Találkozókon (Gyűrűs, Szigetcsép, Tahitótfalu, Tűzkövesbörc) a fajta eredeti értékmérőit modellező akadályokon keresztül vezetik végig a szervezők a hucul lovat és lovasát. Korábban rendszeresen eredményesen szerepeltek az egyesületi tagok tenyészállataikkal (elsősorban tenyészkancákkal) az Aggteleken, illetve a lengyelországi Gladyszowban megrendezett találkozókon is.

Azokat a kancákat tartjuk meg, amelyek alkalmasak gyerekeknek, mert a legfontosabb célunk, hogy a hucul kezdő lovas iskolalóként működjön.

- A hucul készséges, egyszerű, megbízható: tökéletes kezdőló – sorolja Varga-Kovács Emese, az egyik legnagyobb hazai tenyészet kiváló szakembere, aki a gyűrűsi ménesen belül a lovasoktató bázist alapította. Gyűrűsön 1999 óta tenyészti a magyar fajtákat, köztük a hucult Vörös József tulajdonos, jelenleg 200 hektáron. Itt tanítja a gyerekeket a legkisebbektől a legnagyobbakig a lovaglás alapjaira és annál sokkal többre, a lovak szeretetére is Varga-Kovács Emese. – Jelenleg 300 fölötti a létszám a ménesben, ebből mintegy 40 az anyakanca. A tenyészkancákat használjuk az oktatásban, általában 20-25 kancával dolgozunk. Azokat a kancákat tartjuk meg, amelyek alkalmasak gyerekeknek, mert a legfontosabb célunk, hogy a hucul kezdő lovas iskolalóként működjön. Ezért is képviseljük a román vérvonalat, ezek a lovak nyugodtabbak, az „ijesztőbb” feladatokat jobban bírják, míg például a lengyel vonal inkább a sportos irányba ment el a tenyésztésben. Bár lovaink román ősökre vezethetők vissza, amelyek nagyon beváltak, a többség ma már saját tenyésztés. Ami érdekes, hogy egyre több hucult adunk el a haflingik őshazájának számító Ausztriába – az osztrákok is egyre inkább keresik a hucult.

Huculösvény: zárható kapu

2024-ben már a hetedik saját huculösvényt rendezzük meg Gyűrűsön – folytatja Emese. - A kovid miatt egy évet kihagytunk, de ezen kívül folyamatosan szervezzük ezt az eseményt, egyre több programmal. Körülbelül 30-40 ló vesz részt ezeken, 100 fölötti startszámmal a 2 nap alatt. Tavaly már nemzetközinek számított a versenyünk, a Visegrádi Kupa egyik fordulója volt a miénk. Idén úgy tervezzük, hogy az egyik nap nemzetközi lesz, a másik pedig a hazai bajnokság fordulója. Több pályán is lehet indulni, a kezdő zárt, egyszerűbb, sikerélményt biztosít mindenkinek. A hosszú pálya haladó lovasoknak szól, itt a lovak és a lovasok tudását mérjük össze, épített és természetes akadályokkal, mint a meredek emelkedő, lejtő, vízen átlovaglás stb. A versenyeken felnőttek is indulnak. A hobbi lovas társadalomnak ez egy remek pálya, jó közeg, és már maga a pályalovaglás is élmény. És hogy hol lehet gyakorolni? A lényeg, hogy a ló lovagolt legyen, terepre járjon, az épített akadályok jó része pedig egyszerűen kivitelezhető szinte bárhol, ahol a fantázia működik. Persze az alföldieknek nehezebb felkészíteni a lovat egy ilyen 7 kilométeres versenyre, de gyakorolni el lehet jönni bármikor. A lovagolhatóság, átengedőség pedig az otthoni munkán múlik.

Barátságos családtag

– Az első hucul lovunkat 18 éve vettük – emlékszik vissza a kezdetekre a másik nagy hazai tenyészet két képviselője. A Bakonyi Tűzköves Hucul Ménes tulajdonosai,  Nagy Tibor és Nagy Tiborné Várkonyi Éva korábban is őshonos állatokkal foglalkozott, ahogyan fogalmaznak: alapvetően mindig is az értékmegőrzés mozgatta a gazdálkodásukat. – Így esett a huculra is a választásunk – magyarázzák. – Jelenleg körülbelül 200 hucul él nálunk. A huculban megláttuk a genetikai lehetőséget, a földrajzi környezethez való hozzátartozását, ahhoz való jó alkalmazkodását, a munkakészségét, az ősi genetikából eredő ellenálló-képességét, a méretéből és alkatából adódó előnyöket és lehetőségeket. Az első féléves csikót a Mikulás hozta az akkor 3 hónapos kislányunknak. Első lóként teljesen megfelelt az elvárásainknak, beváltotta a fajtával kapcsolatos reményeinket. Amikortól kezdve meg tudott ülni a fenekén a kicsi lány, már feltettük a csikó hátára és sétáltattuk rajta. Később, amikor belovagoltuk, végig barátságos kis családtag maradt, a lányunk rajta tanulta ki a „mesterséget”.

Fontosnak tartjuk a genetikai sokféleség megőrzését, ezért igyekszünk minél több kancacsaládot, ménvonalat használni a tenyésztésben

Az állományunk alapjait részben Magyarország méneseiből, részben a környékbeli országokból gyűjtöttük össze származásuk és küllemi tulajdonságaik figyelembevételével. Ahogyan más, általunk tenyésztett fajoknál, itt is fontosnak tartjuk a genetikai sokféleség megőrzését, ezért igyekszünk minél több kancacsaládot, ménvonalat használni a tenyésztésben. A ménesben a csikókkal születésüktől fogva barátkozunk, minden harmadik életévét betöltött lovat belovagolunk, így a küllemi szempontok mellett a használati tulajdonságokat is figyelembe tudjuk venni a tenyésztésben. Mivel a hucul egyik legfontosabb tulajdonsága a lépésbiztonsága, jó terepjáró képessége, terepen való magabiztossága, ezért nagyon alkalmas terepi munkára, hobbilónak. Ezen tulajdonságoknak nagyon jó mérője a huculösvény, amely alkalmas a ló lépésbiztonságának, munkakészségének, bátorságának a megállapítására természetes és mesterséges akadályokon. Már a lovak belovaglásánál használjuk a huculösvény akadályokat és nagyon fontosnak tartjuk minél hamarabb terepen folytatni a fiatal lovakkal megkezdett munkát. Néhány éve a nálunk felállított akadálypályán és a minket körülvevő bakonyi tájban huculösvény baráti találkozót szervezünk, ahol elsősorban saját lovaink, illetve a tőlünk elszármazott lovak indulnak.

A hucul

A hucul lófajta Bukovina, Galícia és Magyarország határterületén élő hucul nép kezén formálódott primitív lófajta. A nevét az eredetileg használó népcsoport nevéről kapta. Lovuk egyedülálló, akkoriban máshol nem fordult elő. A 19. század elején még nem fajta, sokkal inkább típus, ami a „Huculland”-on előforduló minden olyan apró hegyi lovat takart, amit a természetes helyi körülmények, a felnevelés, a tartás szokatlan viszonyaihoz, a mindennapi kemény használathoz, a szerény takarmányozáshoz alkalmazkodás alakított ki. A fajtát egyértelműen a használat és nem a tenyésztési irány alakította. A hegyi környezetben végzett folytonos munka, az állandó szabadtartás, a nagyon is szerény takarmányozás roppant igénytelen, hihetetlen ellenálló típust alakított ki. A II. világháború után elindult fajtamentés dr. Anghy Csabának, a Fővárosi Állat- és Növénykert akkori főigazgatójának köszönhető. Az 1980-as évek közepétől az eredeti környezetét megközelítő helyre, az aggteleki karsztra került a fajta, majd hazai széleskörű megismertetésével a tenyésztői bázisa egyre gyarapodott.

Huculösvény: cakk palló

A huculösvény

A huculösvény egy olyan összetett teljesítménypróba (készségvizsga), amelyet változatos terepfelszínen, 2000-től 16 000 méter távolságig, tizenhat számozott természetes vagy mesterséges akadállyal kell megépíteni. Az akadályok közötti legrövidebb távolság 30 méter. Az időjárás, a terep- és a talajviszonyoktól, a lovasok korától függően 140–220 m/min iramban kell lovagolni a pályát. Valamennyi szakaszon kijelölt összes kötelező áthaladási helyen, kapun, akadályon, beleértve azok elemeit és/vagy opcióit, alternatíváit, egymás utáni sorrendben kötelező áthaladni. A versenyben adható maximális pontszám 80 pont, akadályonként 2–8 pont között változhat az akadály nehézsége, elhelyezkedése és az időjárási viszonyoktól függően, a tizenhat akadály szabályos megtételéért járó maximum 80 pont megtartása mellett.

Huculösvény: meredek emelkedő

A lovak készségvizsgájának tekinthető, szórakoztató lovastalálkozón kizárólag a harmadik életévüket betöltött, fajtatiszta hucul lovakkal indulhatnak a gyerekek tizenkét éves korig (nincs terepszakasz, csak pálya, a tizenkét akadályból álló pályán nincs ugrás, a kapun nincs retesz, a magasított palló 20 cm-nél nem lehet magasabban). Az ifjúsági lovasok (13–18 éves korig) tizenhat akadályból álló pályán terepakadályokat is teljesíthetnek. Az egyre nagyobb igénnyel jelentkező felnőtt korú lovasoknak tizenhat akadályból álló terepen kell a lovakat lovagolniuk. A huculösvény találkozókból kiindulva, a 2023-as évben Magyarország, Szlovákia és Lengyelország huculösvény találkozókon rendszeresen szereplő lovasainak részvételével elindult egy próbálkozás újra nemzetközivé és egyben összevethetővé tenni ezt a kipróbálási módot. Mindhárom országban egy-egy rendezvényt bonyolítottak le, melyeken a hazai résztvevők aktívan és sikeresen vettek részt. Az első tapasztalatok alapján van igény erre az új sorozatra. A már meglévő baráti találkozók mellett remélhetőleg az itt elért eredmények szélesebb körben is megmutatják a fajta értékmérő tulajdonságait, használhatóságát a különböző életkorú és képzettségű lovasok számára egyaránt.

Úgy tűnik, ebben a génmegőrző tevékenységet elősegítő használati módban megtalálta a fajta önmagát. A huculösvény a legtöbb „eredeti” tulajdonságra szelektál, akadályai kitűnően ébren tartják a speciális teljesítményért felelős géneket, génkombinációkat.