Európában politikai kérdés a farkasok nagyobb száma?

Elszaporodása ugyanis heves vitákat váltott ki, a természetvédők örülnek, ökológiai előnyükről és a környezetre gyakorolt hatásukkal érvelnek, a gazdálkodók viszont aggódnak, féltik állatállományukat.

Az elmúlt évszázadokban a farkas vándorlása során, természetes vadászösztöne miatt, időnként erdei állatok helyett jószágokat zsákmányolt, emiatt sokan vadászni kezdték őket. Ennek következménye lett, hogy a huszadik század közepére sok európai országban kipusztították őket, csak néhány országban maradt egyedszámuk stabil.

Az 1970-es években kezdték felismerni, hogy a kilövésekkel a kihalás szélére sodorták a farkasokat, ezért a veszélyeztett fajokat védő intézkedésekkel igyekeztek segíteni újbóli elszaporodásukat a kontinensen. A kezdeményezés eredménye az lett, hogy ma már nagyjából 19 ezerre becsülik jelenlétüket egész Európában, így minden országban élhet belőlük több-kevesebb példány.

A gazdálkodók azonban félnek, nincsenek felkészülve a farkasok jelenlétére, különösen azokon a területeken, ahol korábban kihaltnak számítottak. A francia kormány statisztikái szerint, 2020-ban több mint 11 ezer kecskét és juhot pusztítottak el Franciaországban a farkasok. Bár a gazdákat kártalanította az állam, többen mégis úgy gondolják, hogy a gyökérprobléma még mindig fennáll, és nincs megoldva.

Gazdálkodás farkasok és medvék közelében – Így telnek egy magyar család dolgos hétköznapjai Erdélyben

TOVÁBB OLVASOM

Mások a kutyákban, elektromos kerítésekben, emberi jelenlétben látják a farkasok elleni védelmi megoldást, de ebben sincs egyetértés. Ezek az intézkedések nem elég jók, az élőhelyek helyreállításhoz szükség van az őzekre is például, de ők a lekerített legelőkre szintén nem tudnak bejutni, a biológiai sokféleség kerítésekkel nem valósulhat meg – mondja Niall Curley az EU gazdálkodói szövetségének vezető politikai tanácsadója.

Hangsúlyozta, az 1992-ben bevezetett, úgynevezett élőhelyvédelmi irányelvet kell módosítani, amely szigorúan védi a farkasokat, de bizonyos körülmények között engedélyt ad a kilövésükre, amikor például már kockázatot jelentenek az emberi életre, vagy egy adott területen már túl sok van belőlük.

A tagállamoknak követniük kell az irányelvet, mégis vannak, akik eltérnek tőle. Svédországban például megengedik, hogy évente 75 farkast kilőjenek a nagyjából 460 főre becsült populációból.  Nagy feszültséget vált ki város és vidék között a megjelenésük – mondta Johanna Sandahl, a Svéd Természetvédelmi Társaság Elnöke, az Euronewsnak.

Nincs ez másképp Bajorországban sem, április végén kormányrendelettel tették lehetővé, hogy a haszonállat állományt megtámadó farkasokat megöljék. Az egyik párt az állat kiirtását indítványozta, de ezzel heves tiltakozást váltott ki a természetvédőkből.

A gímszarvas lehet a szürke farkas legkedveltebb tápláléka

TOVÁBB OLVASOM

Spanyolországban 2021 óta feszült helyzet van a farkaskérdés miatt, van olyan politikus, aki lehetőséget lát benne, és kampányában mellette vagy ellene érvel. A kormány ugyanis betiltotta a vadászatot, kivételes körülmények között szabad csak kilőni az állatot.

A gazdák és a helyi önkormányzatok ezt nem tudják elfogadni, főleg azokban a régiókban, ahol az ország farkaspopulációjának 95 százaléka él. Korábban azokon a területeken védték, ahol kevés volt az állomány, de a nagyobb egyedszámú területeken, ki lőhették őket a vadászok, ha betartottak bizonyos előírásokat.

Tavaly novemberben a vadon élő állatok védelmével kapcsolatban az Európai Parlament állásfoglalást adott ki, amely a farkas magas fokú védettségi státuszát is csökkenti. Bár ez nem kötelező érvényű, mégis hatással lehet az Európai Bizottságra, amelynek döntenie kellene a védelmi fokozat módosításáról – írja az Euronews.

Enrique Perez, az Európai Farkasvédelmi Szövetség (EAWC) elnöke a farkasvédelem szigorítása mellett állt ki. Hangsúlyozta, hogy a csúcsragadozók a legjobb szövetségeseink a biológiai sokszínűség megmaradásában, az erdőírtás, éghajlatváltozás csökkentésében. A populációk megfelelő kezelését erősítené inkább minden országban.

Sajnos olyanok döntenek farkas ügyben, akik nem ismerik ezeket az állatokat, nemhogy a közelükben élnének, gazdálkodóként, vidékiként – mondja Hanna Pettersson a yorki egyetem társadalomtudós kutatója.

Hanna helyszíni felméréseket végzett spanyolországi közösségekben, hogy feltárja a bővülő farkas populáció jelenléte miatt kialakult feszültség forrásokat, és megoldásokat találjon rá. Arra jutott, hogy a felajánlott lehetőségek az állatok megfékezésére, túlságosan le vannak egyszerűsítve, és nem oldanak meg semmit.

Úgy véli, hogy a gazdálkodóknak és a hatóságoknak együtt kellene működni, és különböző megoldásokat kellene kitalálniuk az adott helyzetre szabva, az ő igényeiknek megfelelően. A fő gond az, hogy az emberek nem tudják kezelni a helyzetet, nincs tapasztalatuk a farkasokkal való békés együttélésben.

A farkasok hozzátartoznak a biológiai sokszínűséghez, létezésüket el kell fogadni, és azt is, hogy a szomszédunkban élnek. Ha ez sikerül, akkor a kormánynak pénzbeli juttatásokkal, oktatással, emberekkel segítenie kell, hogy ez később már ne legyen probléma – tette hozzá Glenn Lelieveld ökológus.

^{(Fotó: Manfred Richter/Pixabay)}