TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 61.258,27 Ft (tonna)
Napraforgómag: 143.418,12 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 59.214,59 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 49.109,96 Ft (tonna)
Repcemag: 155.080,64 Ft (tonna)
Full-fat szója: 203.957,95 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 647 Ft
Benzin ára: 650 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 394,83000
USD: 370,49000
CHF: 406,73000
GBP: 458,15000
Hirdetés
Merre tart a magyar mezőgazdaság?

Merre tart a magyar mezőgazdaság?

Agrárgazdaság - 2023.04.02

A tavalyi, katasztrofálisnak tűnő év után a bizalmi index kismértékben csökkent, de a szakemberek nem borúlátók

2022 utolsó negyedévében csökkent a Takarék AgrárTrend Index értéke, azaz most még elenyésző mértékben ugyan, de romlottak a megkérdezett ágazati szereplők várakozásai. 2023 első negyedévének végén bizonyosan borúsabb lesz a közhangulat, sok gazda számára ugyanis a szezon közeledtével kiderülhet, hogy az integrátorok és a pénzintézetek is sokkal szigorúbban vizsgálják majd a termelők pénzügyi képességeit. Pedig bizonyosan lesznek, akik hitel nélkül nem tudják elindítani az évet…

A várakozásoknak megfelelően elenyésző mértékben ugyan, de csökkent a Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 utolsó negyedévében. Sok állattenyésztő vállalkozásnál az év végére helyreállt a jövedelmezőség, a növénytermesztőknél azonban határozottan éreztetik hatásukat a magas üzemanyag- és a jelentős volumenű gabonaimport miatt csökkenő felvásárlási árak. Utóbbi többeket tárolásra késztetett. A kritikusan alacsony mennyiségű és rossz minőségű termés miatt a kukorica-termékpályán számottevően romlott a vállalkozások helyzetértékelése – derült ki a MKB Bank és a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari üzletága elemzőinek összegzéséből, amit az agrárium szereplőinek megkérdezésével készítettek.

Merre tart a magyar mezőgazdaság?„A közelmúltban sok nehézség sújtotta az ágazatot, de ez egyúttal rámutatott azokra a területekre is, amelyeken mindenképp haladást kell elérnünk” – mondta Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója, ezek közé sorolva többek közt az élelmiszeripar fejlesztését, az öntözés bővítését és a fenntarthatóságot. – Az agráriumban új korszak vette kezdetét. El kell döntenünk, Magyarország mely ágazatokban tud kitörni, ehhez pedig hosszú távú stratégiára van szükség. Finanszírozói oldalról megvan a kellő tudás, stabilitás és szakértelem, ügyfeleinkkel felelősen együtt gondolkodva megfelelő támogatást tudunk nyújtani az alkalmazkodáshoz.”

Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bankcsoport elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, a Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 negyedik negyedévében 29,5 pontra csökkent a 48 pontos skálán. A mostani érték a megelőző negyedévihez képest 0,1, éves összevetésben pedig 2,2 pontos esést jelent. A csökkenés 2021 vége óta folyamatos, a 2022 második negyedévében mért 1,1 ponthoz és a harmadik negyedévben tapasztalt 0,4 ponthoz képest azonban tovább lassult az üteme, gyakorlatilag megállt. Továbbra sincs viszont olyan alágazat, amely elérné az egyensúlyi szintnek tekintett 3-5 százalékos növekedési pályát és a termékpályák minden pontján stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő 35 pontot.

Merre tart a magyar mezőgazdaság?

El kell döntenünk, Magyarország mely ágazatokban tud kitörni, ehhez pedig hosszú távú stratégiára van szükség. 

A szántóföldön nyert, aki időben ébredt

A magyar agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatokban – búza, kukorica, olajos növények – földrajzi eloszlásban (Nyugat- és Kelet-Magyarország között) és az üzemméretek mentén is jelentős különbségek mutatkoztak tavaly a jövedelmezőségben. Közrejátszott ebben az időjárás, elsősorban az Alföldet sújtó rendkívüli aszály és az inputanyagok ára. Azok a vállalkozások ugyanis, amelyek még a 2021-es kedvezőbb áron jutottak hozzá az inputanyagokhoz, nagyobb eséllyel őrizték meg jövedelmezőségüket.

Rontott a szántóföldi ágazat helyzetén, hogy 2022-ben sokan túl hosszan vártak terményük értékesítésével, így végül az ipari szereplők alternatívákat kerestek. Ennek eredményeként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) októberig rendelkezésre álló adatai szerint az előző években tapasztalt 50-60 ezer tonna helyett több mint egymillió tonna gabona és olajos mag érkezett Ukrajnából. Ezenfelül a máshonnan származó behozatal mennyisége – szintén októberig – meghaladta a másfél millió tonnát. 

Az előző években tapasztalt 50-60 ezer tonna helyett több mint egymillió tonna gabona és olajos mag érkezett Ukrajnából.

Kevesebb baromfi, több tej és tejtermék

2022-ben csökkent a baromfi vágási volumene, a csirkéé például 5-6 százalékkal, a pulykáé 10 százalékkal, és a víziszárnyasok esetében is jelentős volt a visszaesés. Ebben áttételesen közrejátszott a madárinfluenza, amely elsősorban a víziszárnyas-tenyésztőket sújtotta. A csirke és a pulyka esetében részben a madárinfluenza miatt is csökkent a kivitel, de a vágási volumen mérséklődése az élelmiszer-kiskereskedelemben várható keresletcsökkenést is jelzi az elemzők szerint.

A többi állati termékpálya közül a tej esetében nyártól Európai Unió-szerte újra nőtt a termelt mennyiség, csökkent viszont Kína tej és tejtermék iránti importigénye, ami kihatott az uniós kivitelre. A tejporítás a magasabb energiaigénye miatt visszaszorult, ezáltal nőtt az EU piacán elérhető folyadéktej mennyisége, az ebből készülő termékek pedig esetenként dömpingáruként nyomják a piacot. Magyarországon kiemelkedően magasak a tejárak, úgy tűnik azonban, hogy megáll az emelkedés. 2022-ben a 2,8 százalékos UHT-ből hozzávetőleg 115 millió doboz fogyott, szemben a tavalyelőtti 65 millióval, ez mintegy 80 százalékos bővülés. A vegyes gazdaságokban, amelyeknél eddig a szántóföldi növénytermesztésből elért plusz jövedelem támogatta a tejelőszarvasmarha-tartást, fordulat állt be: a tej értékesítéséből származó jövedelem jelentett segítséget. A tejelő példányok száma ugyanakkor némileg csökken, melegben pedig a tejhozam is alacsonyabb – mutattak rá a bank szakértői.

A sertéstenyésztők esetében javultak a kilátások az év utolsó negyedévében, közülük a rendkívül hatékony termelést folytató gazdálkodók tudtak pozitív mérleget elérni. A várakozások szerint idén a malacellátás lehet nehézkesebb, többek között azért, mert mind Magyarországon, mind Németországban, amelynek sertésiparától a magyar nagyban függ, érzékelhetők negatív kockázatok.

A zöldségtermesztők kitartanak, a gyümölcs stagnál, a bor erősödik

Nagy kérdés volt a zöldség-gyümölcs termékpályákon, hogy az elmúlt csaknem két év kiemelkedően magas kukorica- és olajosmag-árai láttán a szántóföldi zöldségtermesztők nem csökkentik-e a csemegekukorica és a zöldborsó termőterületét. Az emiatti ágazati aggodalmak végül nem váltak valóra, a kukoricaárak év végére bekövetkező csökkenése arra késztette őket, hogy kitartsanak az eddigi vetésszerkezet mellett. Hozzájárult ehhez az is, hogy a csemegekukoricát, zöldborsót felvásárló konzervgyárak kiszámítható szerződéseket kínálnak. A gyümölcsösök esetében az előző években tapasztalt alacsonyabb mennyiséghez képest bővebb volt a termés, az emelkedő önköltségek miatt azonban nem tudtak árat emelni a gazdák, és továbbra is nehézséget jelent a munkaerőhiány.

A szőlő-bor termékpálya helyzetét segítette, hogy erős volt a turizmus tavaly, ez támogatta az értékesítést. A visszajelzések szerint több szőlészet bővülni tudott, az orosz–ukrán háború közvetett hatásaként viszont esetenként nehézséget jelentett a palackbeszerzés. A termelők összességében 10-20 százalékkal tudták növelni áraikat tavaly.

Stabilizálódó gazdaság, hatékonyságnövelő beruházások

A stabilizálódó gazdasági helyzet, így a forint főbb devizákkal szembeni erősödése, az európai uniós források körüli bizonytalanságok enyhülése, a nemzetközi gázárak csökkenése és az infláció várható lassulása hatására több szegmensben egyre kevésbé borúlátók az agrár-élelmiszeripar szereplői – mutattak rá az MKB Bank és a Takarékbank elemzői, összességében pozitív helyzetértékelést adva.

Ugyanakkor a termelői várakozásokban fordulatot hozhat a tavaszi munkák előkészítése. Egészen pontosan az, hogy – mint arra Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a Portfolio.hu-nak adott nyilatkozatában rámutatott – idén akár 10 évet is visszaléphet az agrárfinanszírozás, mert a megemelkedett kamatok mellett az inputköltségeket a termelő helyett megfinanszírozó, a termény megvásárlására szerződést kötő integrátorok sokkal jobban megnézik, hogy melyik termelő mögé állnak be. A kevésbé hitelképes szereplők csak a bankoktól várhatnak segítséget, amelyek azonban a szokásosnál több fedezetet kérhetnek tőlük; ha pedig ezt nem tudják biztosítani a gazdák, kénytelenek lesznek átszervezni termelésüket.

A stabilizálódó gazdasági helyzet hatására több szegmensben egyre kevésbé borúlátók az agrár-élelmiszeripar szereplői.

Mi a helyzet a hitelpiacon?

Az OTP Kommunikációtól azt a választ kaptuk: az elmúlt években jelentősen megváltozott a gazdasági környezet, a Covid utáni fellendülés okozta kereskedelmi zavarokon és a megnövekedett nyersanyagárakon túl az ukrajnai orosz invázió az input- és az energiaárak még magasabb szintjéhez vezetett. Ennek eredményeként megugrott az élelmiszer-infláció, ezenkívül az állatbetegségek jelenléte, valamint az éghajlatváltozás is folyamatos kihívást jelent. Sőt, a klímaváltozás hatására alkalmazkodási kényszerben vannak a növénytermesztők, mert egyre több időjárási szélsőségben lesz részünk, enyhe teleink, jégesők, tavaszi fagyok és aszályos nyaraink lesznek, ehhez kell a terveinket is igazítanunk. Az alapkamat emelésének hatására a piaci alapú olcsó forinthitelek korszaka sajnos véget ért, ám a beruházási kedvet jelentősen visszafogó kamatszintek problematikáját a kormányzat is felismerte, így számos támogatott konstrukció jelent meg, ami segítheti a vállalkozásokat.

Ilyenek a Széchenyi-kártya MAX+ konstrukciói, melyekkel az OTP Bank az elsők között lépett piacra; közös jellemzőjük, hogy mindegyik kedvező kamatozás mellett vehető igénybe, mivel a kamattámogatás miatt az ügyfelek által fizetendő kamat mértéke mindössze 5% évente, továbbá a kezelési költséghez 100%-os mértékű díjtámogatás kapcsolódik. Emellett már szintén elérhetőek az OTP Banknál az EXIM Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram konstrukciói, amelynek keretében 700 milliárd forintos forrás segíti a vállalkozások fejlesztését. A kedvezményes lehetőségek mellett az OTP Bank piaci alapú – egyszerűen igényelhető és rugalmas feltételrendszert biztosító – pénzügyi megoldásai is elérhetőek, akár a támogatott konstrukciók kiegészítéseként.

Merre tart a magyar mezőgazdaság?Fórián Zoltántól, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértőjétől megtudtuk: a mezőgazdaság hitelállományának kétharmada támogatott hitelkonstrukcióból származik (AKI-adat). Ez főként NHP- (közel 30%) ASZK (21%) EXIM- (közel 10%) és MFB-hitelprogramot jelent. Amikor tehát értékeljük a mezőgazdaság (1026 Mrd Ft) és az élelmiszeripar (735 Mrd Ft 2022 harmadik negyedévének végén) látványosan emelkedő hitelállományát, akkor fontos mozgatóként kell ezekre a konstrukciókra tekintenünk.

Az alapkamat emelésének hatására a piaci alapú olcsó forinthitelek korszaka sajnos véget ért, ám számos támogatott konstrukció jelent meg. 

„Az Erste agrárhitel-portfóliója az elmúlt öt évben messze a piac felett, több mint háromszorosára nőtt – fogalmazott. – A mindenkori kedvezményes konstrukciók természetesen nálunk is elérhetők. Jelenleg az Agrár-Széchenyi-kártya és a hamarosan induló Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram iránt látjuk a legnagyobb érdeklődést. A korábbiaknál jóval magasabb kamatkörnyezeteben érzékelhetően elbizonytalanodtak az agrárvállalkozások is. Emellett ugyanis gazdálkodásuk többi tényezője is megváltozott, kezdve az időjárási anomáliáktól a költségemelkedéseken keresztül az új támogatási rendszerig és a csökkenő piaci árakig. Ügyfeleink most leginkább likviditásukat szeretnék segítségünkkel erősíteni, készülnek a tavaszi munkákra. Arra számítunk, hogy az év során a hitelfelvételi kedv erősödni fog. Ez a folyamat már tavaly elkezdődött, amikor a kamattámogatott beruházások terhe mellett ügyfeleink jelentős extra forgóeszközigénnyel fordultak bankunkhoz a megnövekedett inputköltségek miatt. Most olyan, az agráriumban kevésbé elterjedt vagy kihasznált hiteltermékek is reneszánszukat élik, mint a közraktári hitel vagy a faktorálás. Ez magasabb eladósodottságot eredményezett, amire rosszkor érkezett a tavalyi aszály, országrészenként különböző mértékben, csökkentve az árbevételt. Az agrárium nincsen általános rossz helyzetben, de fokozott figyelemmel kísérjük ügyfeleink, főleg az állattartók likviditását. Ilyen helyzetekben felértékelődik bankunk szakmai felkészültsége. Az Erste saját agrárszakmai műhelye, az Erste Agrár Kompetencia Központ ilyenkor erősebben támogatja a hitelezési folyamatot és ügyfeleink döntéshozatalát.”

A Magyar Bankholding tagbankjai, az MKB Bank és a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari üzletága szakértőinek válaszából kiderült: a pénzintézeteknél az agráriumban működő vállalkozások a tagbanki termékpalettától függően a forgóeszköz-, a beruházási és a szabad felhasználású hiteleken kívül közraktári finanszírozást, speciális termőföldkölcsönöket, a normatív támogatások előfinanszírozását szolgáló hiteltermékeket, valamint a vidékfejlesztési programok finanszírozásához egyedi banki termékeket is igényelhetnek. A Magyar Bankholding tagbankjai kiemelt figyelmet fordítanak a Széchenyi Kártya Program konstrukcióinak értékesítésére, piacvezetők az Agrár-Széchenyi-kártya és az agrár Széchenyi beruházási termékek terén.

Az MKB Bank és a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari üzletágának szakértői szerint a tavalyi, szélsőségesen aszályos évnek egyelőre nem mutatkoznak érdemi hatásai a hitelfelvételi kedvben, ennek a tavaszi inputbeszerzési szezonban lehetnek majd esetlegesen jelei. Összességében azonban jelenleg nem érezhető drasztikus visszaesés a piacon. Azt, hogy a hitel- vagy a lízingfinanszírozás kerül-e előtérbe a közeljövőben, a vállalatok aktuális helyzete fogja eldönteni. A gépbeszerzésben a bankcsoporton belül a Magyar Bankholding lízingvállalata, az Euroleasing kínál szakértő segítséget az ügyfeleknek, akiket a magas kamatok és THM-ek a fix, a Széchenyi-termékek esetében például 3-5 százalékos kamattal elérhető támogatott konstrukciók felé terelnek a jelenlegi gazdasági környezetben. A banki díjak nem nőttek olyan mértékben, mint a kamatszintek, ennek ellenére az ügyfelek által fizetendő kamat akár 20 százalék körüli is lehet: a referenciakamatként használt BUBOR február első hetének végén – kamatperiódustól függően – ugyanis 16 százalék körül volt, s ehhez társul még a banki díj.

Mi is az a Takarék AgrárTrend Index?

A Takarék AgrárTrend Index a Takarékbank és az MKB Bank agrár- és élelmiszeripari bizalmi mutatója, amely a megkérdezettek saját helyzetértékelése alapján dolgozik, és amely hónapokkal a statisztikai összesítések megjelenése előtt tudja jelezni, hogy merre tart az adott ágazat, alágazat, illetve a teljes magyar agrárium.

Merre tart a magyar mezőgazdaság?

Az index két komponensből tevődik össze. A hangsúlyosabb rész egy százas ügyfélbázisnak küldött kérdőívre alapul, amely az ügyfél adott időszakra vonatkozó helyzetértékelését tartalmazza, végén egy összesítéssel: bizakodó, semleges, borúlátó. Továbbá ugyanezt a párbeszédet a legnagyobb szakmaközi szervezetekkel is lefolytatják. Kisebb súllyal szerepel az indexben a bank agrárelemzőinek elemzése, előrejelzése. A válaszadók a bank ügyfelei. 30 százalékban kisüzemek, 30 százalékban középüzemek, 40 százalékban nagyüzemek. A válaszadók ágazati megoszlása a teljes agrárium kibocsátásának eloszlását követi le. A válaszadók területi megoszlása az egyes agrárágazatok területi eloszlását is leköveti. Az indexben a magyar agrárium termékpályáit négy szintre osztják: 1. termelők, 2. nagykereskedők, logisztikai szereplők, 3. élelmiszer-feldolgozók, 4. élelmiszer-kereskedők. Ezen osztályokon belül három kockázati csoportot alkotnak: input, munkaszervezés, output. Az ügyféltapasztalatokat ezekbe az egységekbe illesztik, az elemzői előrejelzéseket pedig a teljes termékpályára vetítik.






Szerző: AgrárUnió

Címkék: mezőgazdaság, agrárium, takarék agrártrend index
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Előnnyel a munkaerőpiacon

Valós szakmai tapasztalat, piacképes diploma, kiépülő kapcsolati tőke – ezek egyebek mellett a duális képzés ...