
A zöld finanszírozás szerepe
Agrárgazdaság - 2023.03.23
A fenntartható befektetések EU-taxonómiája a mezőgazdaság szempontjából
A fenntartható fejlődési célok és a párizsi klímamegállapodás teljesítését kívánta elősegíteni az Európai Unió 2019-es európai zöld megállapodása, amely célul tűzte ki az EU klímasemlegességének elérését 2050-ig. A rendelet a klímasemlegesség mellett előírja az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának 55%-os csökkentését 2030-ig az 1990-es értékhez képest.
A fenti cél, vagyis az alacsony karbonkibocsátású gazdaságba való áttérés nem lehetséges csak EU-s támogatások segítségével (melyekben a közeljövőben alapfeltételként fognak megjelenni a fenntarthatósághoz kapcsolódó célok), hanem jelentős szerep fog hárulni a pénzügyi szektorra, hogy a magánmegtakarítások mind nagyobb hányadát a zöldberuházások irányába terelje, biztosítva a pénzügyi forrásokat a zöld átmenethez, átálláshoz.
A gazdaság zöld átirányításának okai az alábbiak lehetnek:
– a tőkeáramlások átirányítása a fenntartható befektetések és a fenntarthatóbb tevékenységeket folytató vagy azokra áttérő vállalatok felé, melyek folyamatait külön kedvezménnyel részesíthetik a szabályozó jegybankok;
– a piac széttagoltságának korlátozása a zöld tevékenységek és befektetési projektek osztályozása terén;
– az átláthatóság növelése, ezáltal a befektetők bizalmának és a pénzügyi termékek/vállalati kötvények környezeti hatásainak tudatosítása;
– az átláthatóság megteremtése és a „zöldmosással” (azaz a tisztességtelen versenyelőny megszerzésének gyakorlatával, amikor egy pénzügyi terméket környezetbarátként forgalmaznak, miközben valójában nem teljesülnek az alapvető környezetvédelmi előírások) kapcsolatos aggályok kezelése;
– Illetve az EU-s zöld támogatásokhoz is kapcsolódó fenntartható beruházások hitelezési kockázati felárának csökkenése.
Kiemelkedő hajtóerőként kell tekinteni a pénzügyi szabályozói elvárásokat, hogy a bankok minél nagyobb arányban finanszírozzanak zöldberuházásokat, ami a kedvezményes zöldhitelezés területét fogja tovább bővíteni, ami szorosan kapcsolódik majd a következő EU-s költségvetésben szereplő támogatásokhoz.
A taxonómiarendelet
A zöld megállapodás egyik kezdeményezése az EU taxonómiája ([EU] 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet), amely a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló uniós irányelv részét képezi. Az EU taxonómiarendelete létrehozza a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek listáját, aminek értelmében egy üzleti tevékenységnek bizonyítania kell, hogy e hat terület közül legalább egyet jelentősen támogat, miközben egyiket sem károsítja jelentősen. Ahhoz, hogy az EU taxonómiája szerint „zöldnek” minősüljön, a meglévő egyezményekben és ENSZ-iránymutatásokban meghatározott minimális szociális biztosítékokat is be kell tartania. Az üzleti tevékenységeknek meg kell felelniük a nemrégiben létrehozott Fenntartható Pénzügyi Platform irányításával létrehozott technikai szűrési kritériumoknak, hogy értékelni lehessen a hat taxonómia-célkitűzés valamelyikéhez való hozzájárulásukat, amelyek a következők:
- Az éghajlatváltozás mérséklése – mitigáció
- Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – adaptáció
- A víz- és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme
- A körforgásos gazdaságra való áttérés
- A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése
- A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása
Az EU taxonómiarendelete létrehozza a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek listáját, aminek értelmében egy üzleti tevékenységnek bizonyítania kell, hogy e hat terület közül legalább egyet jelentősen támogat, miközben egyiket sem károsítja jelentősen.
A mezőgazdaság szerepe
A mezőgazdaság mint szektor központi szerepet játszik az éghajlatváltozás (3. legnagyobb ÜHG-kibocsátó szektor [1. mitigáció]), a fenntartható fejlődés és az élelmezésbiztonság szempontjából, és megállapítható, hogy ezen a területen jelentős lehetőségek vannak az éghajlatváltozás mérséklésére. A mezőgazdasági ágazat az üvegházhatású gázok kibocsátásának forrásaként és elnyelőjeként is működhet, de a nettó negatív kibocsátás elérése a mezőgazdasági tevékenység minden egyes esetében nem biztos, hogy lehetséges.
Ennek megfelelően a Közös Agrárpolitika (KAP: 2023-27) fő céljai között megtalálható a minél nagyobb mértékű hozzájárulás az európai zöld gazdasági átmenethez (Farm to Fork; Biodiverzitási Stratégia). A tagállamoknak támogatniuk kell a szektort a magasabb szintű zöld ambíciókkal, melyben összhangba kell hozni a környezetvédelmi és éghajlatvédelmi szabályokkal a KAP-terveket. Igazítani kell a Green Deal célkitűzésekhez, ami befolyásolni fogja a fokozott feltételrendszer bevezetésén keresztül a szigorúbb pénzügyi kifizetéseket.
Ennek ellenére a taxonómiarendelet technikai segédrendeletében végül csak az erdészet jelent meg, mivel az országok agrárminiszterei nem tartották reális elvárásnak, hogy a termelők a fent említett KAP-beli célkitűzéseken felüli speciális elvárásoknak is megfeleljenek (például farmfenntarthatósági tervek készítése). Így a taxonómiarendelet várhatóan csak a KAP szabályozási és támogatáspolitikájával tartalmilag és időzítésében összehangoltan terjed ki majd a szektorra.
A magyar mezőgazdaság zöldfinanszírozása
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) aktív támogatásával lehetőséget biztosít a szektor számára a fenntartható, zöldfinanszírozás alkalmazására, ami az MNB vállalati és önkormányzati tőkekövetelmény-kedvezmény programjában definiál, ha a mezőgazdasági termelő vállalja, hogy a célzott beruházásával az MNB által definiált környezeti fenntarthatósághoz hozzájárul.
Az MNB két lehetőséget is biztosít az agárvállalkozónak:
A: az MNB által támasztott zöldhitelezési keretrendszer nélküli feltétek. Ezeknek két fő típusa van:
(1) A meghatározó mértékben támogatott környezetgazdálkodási területen (AKG, ÖKO, Natura 2000) gazdálkodók, illetve ökológiai gombatermesztők vagy állattartók;
(2) a meghatározott célt – VP2-4.1.8-21 „precíziós fejlesztések”, talajkímélő gazdálkodás, mechanikai gyomirtás vagy gyepgazdálkodás eszközei – szolgáló eszközbeszerzések.
B: A kereskedelmi bankok (Eximbank, OTP Bank) által hitelesített zöld hitelezési keretrendszer keretein belül biztosított zöld hitelcélok, melyek a mezőgazdasági szektorhoz kapcsolódnak.
Emellett az agrárvállalkozások esetében is lehetséges a legalább 30% energiahatékonysági javulást eredményező, illetve a megújuló energiatermelést célzó beruházások zöld minősítése, ami kiemelkedő szereppel rendelkezik a VP5-16.5.2-21 az öntözési közösségek együttműködésének támogatási programban is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) aktív támogatásával lehetőséget biztosít a szektor számára a fenntartható, zöldfinanszírozás alkalmazására, ha a mezőgazdasági termelő vállalja, hogy a célzott beruházásával az MNB által definiált környezeti fenntarthatósághoz hozzájárul.
Zárógondolat
A fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás elleni fellépés az európai politikai fellépés középpontjában áll. Az Európai Bizottság az európai zöld megállapodás ambiciózus céljaiból kiindulva és az azt támogató jelentős számú szakpolitikával, stratégiával és iránymutatással a gyakorlatba ülteti szándékát, hogy Európát klímasemleges, a környezetet és a biológiai sokféleséget védő, a társadalmi kihívásokat méltányosan kezelő, senkit sem hátrahagyó kontinenssé tegye. Az Európai Bizottság olyan szakpolitikákkal, mint az Új körforgásos gazdasági cselekvési terv és a 2030-ig szóló biodiverzitási stratégia, segíti a gazdaságok átállását a lineárisról a körforgásos termelési modellre, ami döntő szerepet játszik az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus csökkentésében. Az olyan szakpolitikák, mint a fenntartható élelmiszerekre vonatkozó „Farm to fork” stratégia, támogatják a növekvő népesség élelmiszerellátását és a kiaknázott természeti erőforrások helyreállítását. A fenti mezőgazdasági szakpolitikák és intézkedések kézzelfogható példái a fenntartható fejlődési célokat magába foglaló Európa gazdaságfejlesztési keretrendszerében.
Az EU-taxonómia segíti a befektetőket abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, elkerüljék a zöldmosást, és a készpénzt hosszú távú alacsony kockázatú projektekbe irányítsák. A finanszírozási igények óriásiak, a zöld átmenet hatalmas beruházásokat igényel mind az állami, mind a magánszektor részéről a fenntartható fejlődési célok elérése érdekében, amit nem lehet majd csak az Európai Bizottság általi támogatási struktúrából fenntartani, ami hamarosan csak fokozni fogja a zöld támogatásokhoz kapcsolódó zöldhitelezési iránti keresletet is.
Szerző: Sovány Pál ügyvezető, tulajdonos GW-CO FIELD Kft. , Dr. Sulyok Dénes Zsolt, Studium Group
Címkék:
Terméshozam és ellenállóképesség – Jönnek a szezon legjobb ...

Ragadós száj- és körömfájás jelent meg Németországban

Vessen napraforgót, a klímaváltozás nyertesét!

A szőke szépség (2. rész) – Haflingi ló felvezetésben, ...

Mi történik télen a repcetáblákon?

Hatályba lépett az agrárgazdaságok generációs átadását ...

Változás az AXIÁL Kft. vezetőségében: Holán Balázs csatlakozik ...

A mezőgépek veteránjai – KÜHNE HUNGÁRIA DRILL vetőgép

Ahol hisznek az ésszel végzett forgatásos talajművelésben, ott ...

Búza helyett szója, marha helyett baromfi – Ilyen lesz 2035-ig az ...