TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 61.258,27 Ft (tonna)
Napraforgómag: 143.418,12 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 59.214,59 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 49.109,96 Ft (tonna)
Repcemag: 155.080,64 Ft (tonna)
Full-fat szója: 203.957,95 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 647 Ft
Benzin ára: 650 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 394,26
USD: 369,47
CHF: 405,17
GBP: 457,03
Hirdetés
Eső előtt köpönyeg – Fel kell készülnünk az aszályos évekre

Eső előtt köpönyeg – Fel kell készülnünk az aszályos évekre

Agrárgazdaság - 2023.03.08

A tavalyi extrém aszályos év valószínűleg még sokáig téma lesz az agráriumban, viszont nincs rá garancia, hogy nem fog megismétlődni, akár már idén is. Abban mindenki egyetért, hogy valamit tenni kellene. De mit? És ki hibázott? Mindenki? Vagy senki?

Dr. Futó Zoltán egyetemi docens, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszékének vezetője érdeklődésünkre azt mondta: az a kérdés, hogy mi vezetett a tavalyi év aszályos időjárásához és az általa okozott óriási kárhoz, illetve hogy ki(k) ezért a felelős(ek), sokkal összetettebb dolog annál, semmint egyszerűen megválaszolható lenne.

Fejlesztési stratégiánk már van

Eső előtt köpönyeg – Fel kell készülnünk az aszályos évekreDr. Futó Zoltán egyetemi docens, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszékének vezetője
 

„Az országnak vannak olyan területei, ahol elegendő mennyiségű víz áll rendelkezésre az öntözéshez, viszont bizonyos területeken, például a Dél-Alföld egyes részein relatíve kevés a rendelkezésre álló, öntözéshez is felhasználható víz. A Körösök vízhozama nem képes biztosítani az öntözött területek vízigényét egy a 2022-eshez hasonló extrém aszályos évben – fogalmazott dr. Futó Zoltán. – Azonban a Tisza vizének az átvezetésével – amit eddig is sikerült jól megoldani – a hiányzó öntözővíz-mennyiség pótolható. Ez jelenleg is biztosítani képes a szükséges vízmennyiségeket. A nagy kérdés inkább az, hogy a jövőben hogyan biztosítható a reményeink szerint gyorsan és dinamikusan növekvő öntözött területek vízutánpótlása. Lesznek-e jelentősebb vízművi fejlesztések, amelyek ezeket az igényeket képesek kielégíteni? Erre vonatkozóan az illetékes szervezetek, a vízügy kiváló szakemberei rendelkeznek már egy jól átgondolt fejlesztési stratégiával, tehát azt kell, hogy mondjam, hogy ebben a stratégiai kérdésben – az öntözött területek nagyságából és vízigényéből kiindulva – nem a rendelkezésre álló víz a legszűkebb keresztmetszet. Még akkor sem, ha kijelenthető, hogy az évjárataink a csapadék és a hőmérséklet szempontjából nem egyformák, amit hívhatunk klímaváltozásnak vagy időjárási anomáliának, teljesen mindegy, mert a lényeg az, hogy a mezőgazdasági termelésnek alkalmazkodnia kell! Aki erre gyorsabban és rugalmasabban képes, annak a jövőben is kiválóak lehetnek a gazdasági eredményei. A változó klíma kapcsán az biztosan megállapítható, hogy az elmúlt két-három évtizedben az időjárási szélsőségek hatványozottan jelentek meg, s egyre növekvő nagyságban, mértékben. Erre éppen a mögöttünk lévő időszak a legjobb példa, 2022-ben tavasszal és nyáron elszenvedte Magyarország az elmúlt évszázad legkeményebb aszályát, augusztus vége óta pedig szinte minden második nap esik az eső az országban. Sőt, az elmúlt hetekben sorra dőltek meg a csapadékrekordok. Tehát egyetlen éven belül találkozhattunk a szélsőségesen száraz és a szélsőségesen csapadékos időjárással egyaránt. A mezőgazdaságnak erre kell felkészülni. A növénytermesztés szempontjából fontos tényező, hogy nagyon-nagyon megnyúlt a csapadékmentes periódusok hossza. Miközben ezek régebben nem voltak 20-22 napnál hosszabbak, az utóbbi időben már 40-45 napos csapadékmentes időszakokról is beszélhetünk. Amennyiben ez találkozik a talaj-, illetve légköri szárazsággal, akkor ezt a növények már nem képesek jelentősebb termésveszteség nélkül elviselni. Sajnos a tendencia egyértelmű: egyre gyakoribbak hazánkban az említett szélsőségek, melyek a klímaváltozás magyarországi hatásai.”

„Nem a rendelkezésre álló víz a legszűkebb keresztmetszet, hanem hogy nagyon-nagyon megnyúlt a csapadékmentes periódusok hossza.”

Az lenne jó, ha mindenki tudna öntözni

Dr. Futó Zoltán szerint a tökéletes megoldás az lenne, ha mindenki tudna öntözni, ez azonban nyilván nem lehetséges. Ezért a növénytermesztés során az öntözési beruházások mellett nagyon fontos a megfelelő agrotechnikai eljárásokat alkalmazni.

„Törekedni kell arra, hogy a területre érkező csapadékot a növénytermesztés jó hatásfokkal tudja hasznosítani – válaszolta kérdésünkre a szakember. – Jelenleg az a probléma, hogy a területre érkező csapadéknak jó esetben csak 60-70 százaléka tud a növénytermesztés során hasznosulni. Nagyon nagy a veszteség, amit okozhat a túlzott párolgás vagy a talaj rossz szerkezete miatt elfolyó, elszivárgó víz. Ezek azonban javítható tényezők. Az első és legfontosabb teendő: javítani kell a talajaink víztároló, vízraktározó képességét! Az talán már köztudott tény, hogy Magyarországon a legnagyobb víztározó a talaj, amely 35 köbkilométernyi víz raktározására is képes a felső, egyméteres rétegében. Ez egészen komoly lehetőség, és a mi kezünkben van, ennek a víztározásnak azonban talajművelési és más agrotechnikai hibák miatt túl nagyok a veszteségei. Ezért ezeken a területeken az említett agrotechnológiai megoldásokra kell nagy figyelmet fordítani, gondolok itt például a talajtakarásra, mulcsozásra, szántás nélküli művelésre. Megjegyezném ennek kapcsán, hogy a szántás nem minden esetben és nem mindenhol nélkülözhető: ahol elegendő csapadék hull, vagy tudunk öntözni, ott a szerves anyagok – vagy nagy tömegű szármaradvány – aláforgatása érdekében lehet és kell is szántani. A területek másik kategóriájába azok tartoznak, melyeket tudnánk öntözni felszíni vagy elérhető felszín alatti vízkészletekből. Ezeken a területeken most a legfontosabb az, hogy a következő években kiépítsük a megfelelő korszerű öntözőrendszert és áttérjünk az öntözéses gazdálkodásra.”

Nem csak akkor kell öntözni, amikor már szárazság van

Dr. Futó Zoltán szerint azonban az „öntözéses gazdálkodás” fogalmán nem mindenki ugyanazt érti. A gazdák általában akkor kezdenek el öntözni, amikor már száraz évjárat van, és kialakul a vízhiány, holott az lenne a szerencsés, ha kisebb-nagyobb vízmennyiséggel folyamatosan öntöznének, mert átlagos évben is előfordul, hogy a növény időszakosan vízhiányban szenved.

„Az ilyen felfogásban megvalósuló öntözéses gazdálkodás magával hozza a vetésszerkezet átalakulását is, ugyanis a gazdák sokkal nagyobb arányban kezdenek el termelni olyan, magas vízigényű növényeket, amelyek jó gazdasági eredménnyel is kecsegtetnek. Gondolok itt például a szántóföldi zöldségfélékre, a vetőmag-előállításra vagy a takarmány- és csemegekukoricára, szójára – fogalmazott az egyetemi docens. – Ezzel párhuzamosan csökken azon növények vetésterülete, melyek kevésbé hálálják meg az öntözést, vagy átlagosan csapadékos évben anélkül is eredményesen termeszthetők – ilyenek a kalászosok, a repce és még sorolhatnám. Megjegyzem, ezen növények termesztését is jelentősen tudja segíteni az öntözés, amit az elmúlt évek kísérleti tapasztalatai is megerősítenek. Az öntözéses gazdálkodás tehát komplex változást jelent, hiszen a talajművelési eljárások, a vetésszerkezet, a tápanyag-utánpótlás, a növényvédelem is átalakul. Ritkán esik szó róla, de az öntözéses gazdálkodás általában jelentős foglalkoztatási és vidékfejlesztési hatásokkal is jár, hiszen az öntözéses gazdálkodás új munkahelyeket teremt, és nő a feldolgozott termékek piaci részesedése is. A harmadik kategóriába azok a területek tartoznak, amelyeket már most is öntöznek, ezek összterülete hazánkban körülbelül 100 ezer hektár, ami nagyon kevés, a mezőgazdasági területek alig két százaléka. Számukra kardinális kérdés a kiváló, energiatakarékos és víztakarékos, nagy hatékonyságú öntözéstechnológiák fejlesztése. Ezeknek a termelőknek most már nem arra kell koncentrálniuk, hogyan kerüljék el a száraz évjáratok káros hatásait, hanem arra, hogy az öntözést minél nagyobb energiamegtakarítással, a lehető legalacsonyabb ráfordítással, tehát költséghatékonyan valósítsák meg. Szintén cél, hogy a növények számára szükséges vízmennyiség kerüljön kijuttatásra, kerüljük el a túlöntözést és az alulöntözést egyaránt! E célt szolgálja a precíziós technológia térnyerése. Általa nemcsak költséghatékony lesz az öntözés, hanem a talajszerkezetet is kevésbé rombolja az elavult technológiák, például vízágyú helyett speciális, kis nyomásigényű szórófejekkel, GPS-technológiákat alkalmazó öntözési rendszerekkel kijuttatott öntözővíz” – fogalmazott dr. Futó Zoltán.

„Az öntözéses gazdálkodás tehát komplex változást jelent, hiszen a talajművelési eljárások, a vetésszerkezet, a tápanyag-utánpótlás, a növényvédelem is átalakul.”

Óriási összegek fordíthatók fejlesztésre

Király Lászlóval, a Future Business Tender Kft. tulajdonosával a vízgazdálkodási ágazat fejlesztéséhez kapcsolódó kiírásról beszélgettünk, hisz ezért még tavasz végéig bátran ringbe szállhatnak a gazdák akár egyénileg is.

Eső előtt köpönyeg – Fel kell készülnünk az aszályos évekreKirály László, a Future Business Tender Kft. tulajdonosa
 

„A 2022-es év időjárása sajnos a történelmi aszályról híresült el, melynek következtében az őszi és nyári növények terméshozamai egyaránt alulmúlták az elmúlt évek átlagait, de az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot – mondta a szakember. – Júliusban a Tiszántúl nagy részén a harmada sem hullott a kukorica számára ideális mennyiségnek, a növények május közepétől szenvedtek a fokozódó aszálytól, és öntözés nélkül sok nyári kultúra már ekkor visszafordíthatatlan károkat szenvedett. A fejlődésben elmaradt, alacsony, alulról elszáradt, felsült, cső nélküli táblák voltak jellemzőek furulyázó levelekkel, ezekből termésre már nem lehetett számítani. Augusztusban a szárazság területi kiterjedése és mértéke is nőtt, az ország háromnegyed részén volt tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály. Hogy emiatt még egyszer ne kelljen ekkora veszteséget elszenvedniük a termelőknek, ahhoz mindenkinek lépnie kell, a gazdáknak is. Ebben segítenek a kapcsolódó pályázati felhívások. Az előbb említett felhívás célja, hogy támogassa mindazon intézkedéseket, fejlesztéseket, amelyek a mezőgazdasági termelés biztonsága és klímaváltozáshoz való alkalmazkodása, a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, takarékos öntözési technológiák elterjesztése, a klímaváltozásnak ellenálló termelési módszerek és fenntartható területhasználati biztosítása, a felszíni és felszín alatti víztestek mennyiségi szempontból jó állapotba hozása és/vagy a jó állapotuk megőrzése érdekében szükségesek – hallottuk Király Lászlótól. – Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege egyéni és kollektív projekt esetén is maximum 3 milliárd forint. A támogatás maximális mértéke a közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség 40, máshol 50 százaléka. A fiatal mezőgazdasági termelő számára 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitás jár, a kollektív módon, tehát több gazda együttműködésében végrehajtott projektek 20 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak. Pályázhat mezőgazdasági termelő, családi mezőgazdasági társaság (CSMT), őstermelők családi gazdasága (ŐCSG) – esetükben termelési közösségként nincs lehetőség a pályázat benyújtására. A felhívás keretében kollektív beruházásra pályázhat legalább öt – jogilag és gazdaságilag egymástól független – kedvezményezett. De konzorcium, termelői csoport, termelői szervezet és öntözési közösség is nyújthat be kérelmet. Fontos kiemelni, hogy többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság, illetve központi költségvetési szerv csak akkor pályázhat, ha ahhoz a kormány előzetesen hozzájárul, és az erről szóló kormányhatározat csatolható. A projekt végrehajtására minden esetben 24 hónap áll rendelkezésre” – figyelmeztetett végül Király László.

Június végéig pályázhatnak a gazdák

Az Agrárminisztérium meghosszabbította az öntözésfejlesztést célzó, „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” és „Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása” című kiírásokhoz kapcsolódó pályázatok benyújtási határidejét. Így ezekre idén június 30-ig lehet pályázni. A beruházásokat, fejlesztéseket támogató kiírás átfogóan biztosít fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között tározóterek, új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez. A gazdák a múlt decemberi hosszabbítással egybekötött módosításnak köszönhetően immár a csatornák kotrásához, karbantartásához szükséges gépek, például önjáró kotrógépek beszerzéséhez is igényelhetnek támogatást.

A kormány a rendelkezésre álló vízkészlet hatékonyabb felhasználását is szem előtt tartva ösztönzi a termelők öntözési közösségekbe szerveződését. Az öntözési közösségek együttműködésének támogatására kiírt, szintén meghosszabbított felhívás keretében a meglévő, közös érdekeltségű öntözőtelepek közös üzemeltetésére és az új öntözési beruházások előkészítésére lehet pályázni.




Szerző: AgrárUnió

Címkék: aszály, eső, agrárium, csapadék
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Megfelelni a zöldséghajtatás növényvédelmében jelentkező ...

Olyan szakmai és társadalmi elvárások jelentkeznek a zöldségtermesztésben használatos növényvédő szerekkel ...