Ki lesz a felelős, ha elfogy a víz?

A magyar fiatalok több mint háromnegyede szerint kifogyunk majd az ivóvízből, harmaduk pedig úgy véli, hogy ez hamarosan bekövetkezhet – derül ki a Bayer Barometer 2022 felmérésből. A szakember ettől nem fél, de kedvezőtlen folyamatokról ő is beszámol, és fontosnak tartja a pazarlás visszafogását.

A Bayer az élettudományok terén tevékenykedő globális vállalat, amely legfrissebb kutatásában azt is vizsgálta, hogy a magyar fiatalok mit gondolnak, meddig tart ki hazánk ivóvízkészlete, és elsősorban ki vagy kik tehető(k) felelőssé azért, hogy egyelőre nincs hatékony megoldás a klímaváltozás negatív következményeire.

A kutatás eredményei

A kutatás során megkérdezett 20–30 év közötti magyar fiatalok 36 százaléka szerint hamarosan kifogyunk az ivóvízből, további 42 százalékuk szerint viszont ez csak később következik majd be. A vízhiány felelőseiként saját magukat és az ipart jelölték meg legtöbben (49 és 30%), de 25-25 százalék látja úgy, hogy a nagyvállalatoknak és a politikusoknak is felelősségük van ebben. Ugyanakkor a fiatalok véleménye szerint a vízellátási válság leküzdése mindannyiunk feladata.

A vízhiány napi szintű következményei közül a legfájdalmasabbnak az élelmiszerek árának emelkedését tartják. A magyar fiatalok többsége szerint a gazdálkodókat különösen veszélyezteti a vízhiány. A huszonévesek szerint a fenntartható mezőgazdaság a leginkább víztakarékos gazdálkodási forma, és a magyar fiatalok többsége szerint a gazdálkodóknak szárazságtűrő növényfajokat, valamint új gazdálkodási technikákat és öntözőrendszereket kellene alkalmazniuk (37%-37%).

A felmérésből úgy tűnik, mintha a fiatalok reálisabban látnák a világot, mint a tudósok vagy a politikusok – meglehet, azért, mert előbbieket még nem vezérlik érdekek. Kérdés persze, hogy tényleg ekkora-e a baj, s ha igen, akkor azt miért éppen a fiatalok teszik szóvá, s nem azok, akiknek ez a dolga lenne.

Van elég víz, mégis jogos az aggodalom

Jogos a fiatalok félelme, még akkor is, ha Magyarországon egyelőre stabil az ivóvízkészlet, ugyanis a globális tendenciák nem ebbe az irányba mutatnak. Habár a Föld vízkészlete mennyiségi szempontból állandó, eloszlása egyenetlen, felhasználása pedig pazarló – mondta érdeklődésünkre Goda Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Vízellátási és Csatornázási Tanszékének tudományos segédmunkatársa.

„Meglehetősen összetett problémával állunk szemben – szögezte le a szakember. – Klímaváltozás ide vagy oda, 1,4 milliárd köbkilométernyi víz van a Földön, és ez nem változik. Azonban az eloszlása sosem volt egyenletes. A klímaváltozás miatt pedig a szélsőséges időjárási anomáliák gyakoribbá és még szélsőségesebbé válnak. A megváltozó vízeloszlás következtében a Föld azon részei is egyre szárazabbá válhatnak, melyeken korábban elegendő csapadék volt.

Magyarország javarészt száraz kontinentális éghajlatú, itt régebben sem tapasztaltunk hatalmas esőket. Viszont az utolsó három év az eddigieknél is aszályosabb volt, a 2022-es év pedig túltett minden eddigin, ami elsősorban a mezőgazdaságban okozott óriási veszteségeket. Többfelé ivóvízhiány alakult ki, de emögött elsősorban nem vízkészletproblémák álltak. Az ivóvízkészleteinkkel továbbra sem állunk rosszul, hiszen ezek elsősorban mélységi vagy úgynevezett parti szűrésű, nagy folyóinkhoz köthető vízbázisok. Az éghajlatváltozás, az aszályos évek hatása sokkal inkább a sekély mélységű talajvízszint visszaesésében mutatkozik meg. Mivel ezek a vizek közel vannak a talajfelszínhez, jelentősen hatnak rájuk a meteorológiai körülmények. Ez érinti fájdalmasan a mezőgazdasági termelőket.”

Pazarló a rendszer

Goda Zoltán hozzátette: ami pedig az ivóvízellátást illeti, ott inkább az ütközik nehézségekbe, hogy a vízbázisokból kinyert vizet minimális veszteséggel juttassuk el a fogyasztókhoz. Most ugyanis a drága technológiával kitermelt vizet régi, 50-60 éves, elavult csővezetékeken (melyeket egyébként 30 évre terveztek) szállítjuk, ugyanis a vízművek anyagi forrás híján 2010 óta nem tudtak költeni ezeknek a rendszereknek a felújítására. Egész Magyarországon elöregedett a hálózat, sok a meghibásodás és igen jelentős a hálózati vízveszteség, mintegy 25 százalék, így rengeteg víz folyik el és vész kárba. Igaz, ezek ugyanoda jutnak vissza, ahonnét „elindultak”, tehát nem vesznek el, de a kinyeréshez és a tisztításhoz használt pénz igen.

„Persze hosszú távon a felszín alatti vízkészletek csökkenése kihat majd a vízbázisok állapotára is, de hogy ez mennyi idő, azt ma nemigen lehet megmondani – jelezte a szakember. – A témával foglalkozó kutatók és a szakma már régóta figyelmeztet erre az időzített bombára, ám a jobbnál jobb, tudományosan megalapozott tanulmányok gyakran süket fülekre találnak. A politikai döntéshozók sokat tehetnének a jövőnkért, ez idáig azonban ez jórészt megmaradt a szavak szintjén.”

Az NKE munkatársa arra is felhívta a figyelmet: mi, egyes emberek csak kisebb lépéseket tudunk tenni, de ezeket tegyük meg a saját érdekünkben. Például a gyepet, a kertet ne ivóvízzel öntözzük, inkább gyűjtsük az esővizet. Lehetőleg hajnalban locsoljunk, amikor alacsony a vízfogyasztás. Ha van otthon kerti medence, igyekezzünk gondot fordítani a víz minőségének megőrzésére, hogy ne kelljen benne hetente cserélni vizet. Ha az állam csak annyit tenne, hogy minden családi háznál ingyen biztosítana csapadékvízgyűjtő tartályokat, már az is sokat jelentene. 

Goda Zoltán 2007-ben végzett okleveles környezetmérnökként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki Karán. 2003 és 2016 között a Baja és Térsége Víz-, és Csatornamű Kft.-nél dolgozott, 2008-tól a Bajai Vízmű üzemvezetőjeként. 2016-tól az Eötvös József Főiskolán, majd fenntartóváltást követően a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán dolgozik kutatóként. Szakterülete a felszín alatti vízkészletek, különösen a parti szűrésű vízbázisok folyamatainak és az éghajlatváltozás hatásainak kutatása. Doktori munkájában a parti szűrésű vízbázisokban előforduló szerves mikroszennyezők kockázatbecslésével foglalkozik.

Szerző: AgrárUnió