TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 65.934,70 Ft (tonna)
Napraforgómag: 141.894,57 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.049,15 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 53.080,68 Ft (tonna)
Repcemag: 160.540,57 Ft (tonna)
Full-fat szója: 207.331,58 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 605 Ft
Benzin ára: 607 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 387,87
USD: 357,68
CHF: 393,49
GBP: 452,43
Hirdetés
Mellbevágó változások az élelmiszerpiacon

Mellbevágó változások az élelmiszerpiacon

Agrárgazdaság - 2022.12.23

A globális válság pozitívuma, hogy tudatosabbá válik a fogyasztó

Megugrottak a megélhetési költségek, nemcsak drágább, hanem értékesebb is lett az élelmiszer. A sertésszektorban gyengül a németek, erősödik a spanyolok pozíciója. Lisztpiaci helyzet, előrejelzések, kérdőjelek – zajlik az élet az agrárpiacon. Szakértők magyarázatai segítenek megérteni a folyamatokat.

Mélyponton a magyarok fizetőképessége

A GKI friss felmérése alapján mélypontra került a magyarok fizetőképessége, mivel 2021 azonos időszakához képest 71 százalékkal csökkent a háztartások fizetőképességi indexe. Leginkább a rezsiköltség emelkedése és az infláció terheli a háztartásokat.

A statisztikák szigorú dolgok. Az, hogy az egy főre jutó vásárlóerő tekintetében csak Bulgária van mögöttünk az EU-ban, kifejezetten fájdalmas. Ahogyan az is, amit a GKI felmérése állít – szögezi le az Agrárpiacok rovat kommentárja. – A megélhetési költségek elrugaszkodása tartósan nyomot hagy az élelmiszerpiaci kereslet szerkezetén is. A mögöttünk hagyott közel két év a szép emlékek közé száműzte a fogyasztói társadalom hagyományos modelljét. A legtöbb most élő generáció először találkozott élelmezési és energiaválsággal, pusztító járvánnyal, korlátozott élettérrel, létbizonytalansággal.

Szeptemberben az élelmiszerárak világátlagban 36 százalékkal voltak magasabbak, mint 2014–2016 átlagában. Bár az áremelkedés lassul, még mindig történelmi magasságokban van. Éppen az összetett válsághelyzet miatt az élelmiszer nemcsak drágább, hanem értékesebb is lett. Csökken a pazarlás, átgondoltabban vásárolunk, többet étkezünk otthon, többet foglalkozunk az egészséges életmóddal, a takarékossággal. Nincs más dolgunk, mint ezen elveket kiszolgáló élelmiszert előállítani és ezt megfelelően a vásárló tudomására hozni. Az is szorosan ide tartozik, hogy aki válság idején fokozza a fejlesztések ütemét (és többet költ marketingre), az jó eséllyel a válság után előrébb lép a sorban.

2021 azonos időszakához képest 71 százalékkal csökkent a magyar háztartások fizetőképességi indexe.

Sertésszektor – erősödő spanyol pozíció

A német sertésszektor leépülése nem most kezdődött, de most olyan lendületet vett, amit mindannyiunknak meg kell szívlelni. Miközben Spanyolországban az elmúlt tíz évben közel 10 millióval nőtt, addig Németországban 20 százalékkal zsugorodott a sertésállomány.

Aligha kétséges, hogy a német sertésszektor még mintegy harmadával fog csökkeni az előttünk álló egy-két évben. A német sertéstartók száma 2010 óta csaknem felére zuhant (33,4 ezerről 17,9-re). Amire nagyon oda kell figyelni, az a fokozott hangulatkeltés az állattartók ellen: Németországban a 2 százaléknyi vegán és 10 százaléknyi vegetáriánus hangja sokszorosa e csatornákban a húsevőkének. A német állattartók kivándorlása, kiszállása már nem állítható meg.

Hogy fognak-e hozzánk érkezni – akár hollandokkal együtt, hisz a helyzet ott sem jobb – sertéspiaci beruházások, kétséges. Nagy a valószínűsége ugyanis, hogy e politikai, társadalmi mozgalmak nem állnak meg az országhatároknál, hanem közösségi szinten is szigorításokat fognak követelni. Tengerentúli kivándorlásra számítok inkább a nyugat-európai sertéstartás zsugorodása kapcsán – fogalmaz az Agrárpiacok kommentátora.

Ez az év a spanyol sertésszektorban is a sokk éve. A lánc minden tagja számára sok a bizonytalanság: 1. a gazdáknak, mert brutálisan és szemérmetlenül megemelkedtek a költségeik; 2. a vágóhidaknak a rossz piaci viszonyok miatt (drága sertés, apatikus nemzetközi piac); 3. a feldolgozóiparnak pedig azért, mert képtelen a sertéshús árának április óta bekövetkezett, igen jelentős emelkedését a végtermékeire hárítani. A spanyolok a sertésárak esésére számítanak. Számukra – akik a kontinens legnagyobb exportőrei – a kedvező árú alapanyag létkérdés. Nyár óta negyedével kevesebb ott a vágás, de már van elég sertés, tehát ismét növekszik. Viszont a jelenlegi áron nem versenyképes Kínában, ami igen rossz hír a kontinens többi piacának.

Eközben ötéves mélyponton van az EU sertéshústermelése, a hat kulcsfontosságú termelő ország esetében az éves adatok csak Spanyolországban mutatnak növekedést, bár csupán marginális 0,2 százalékot. Az EU-ban a magas árak és kiadások a keresleten is nyomot hagynak, és a sertésszektor az USA-ban is megérzi a költségemelkedéseket. Legközelebb 2024/25-ban várható érdemi kibocsátásnövekedés. Magasan maradnak a sertésárak, de az elkövetkező hónapokban korrekció várható.

Szűkülő lisztvilágpiac

Az elmúlt két év romló liszt-külkereskedelmi egyenlege után 2022 első hét hónapjában stabilizálódott a magyar külkertöbblet, de a malomipar visszajelzései szerint az utóbbi hónapokban ismét növekszik a behozatal. A lisztek importja az elmúlt években 25-30 százalékát tette ki a kivitelnek. Mindig is hullámzás jellemezte ezt a piacot. Pozitív külkereskedelmi egyenlegünk továbbra sincs veszélyben, de a drága és nehezen hozzáférhető búza, karonfogva az energiaárak robbanásával – még a gyenge forint ellenében is – erősen rontja nemzetközi versenyképességünket – olvashat a Statisztika rovatban. – Fontos üzenete van például annak, hogy a 2016 óta trendszerűen emelkedő, Romániába irányuló lisztexport az első hét hónapban már nem nőtt tovább, megtorpant, miközben a korábban jelentős olasz export ötödére esett az elmúlt években.

Az AKI adatai szerint a lisztfélék malmi ára megduplázódott az elmúlt egy évben, és az étkezési búza felvásárlási ára átlagosan 60 százalékkal nőtt ebben az időszakban, miközben a gázárak szeptemberben 2,2-szer, az áramárak közel 30 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbi szintjüknél. A nagy kérdés az, hogy mekkora lisztáremelésekre lesz szükség a malmok talpon maradása érdekében 2023-ban. Az energiaárak minden kalkulációt borítanak.

Mindezek fényében érdekes, hogy októberben a Nemzetközi Gabonatanács (IGC) a 2022/23-as gazdasági évre vonatkozó globális lisztpiaci előrejelzését – egyik hónapról a másikra – 300 ezer tonnával csökkentette. Az IGC idén 14 millió tonnás lisztkereskedelemmel számol, ami 1,1 millió tonnával alacsonyabb az ötéves átlagnál, és csak alig haladja meg a legutóbbi, 2020–2021-es 13,8 millió tonnás mélypontot. Ha megvalósul, ez lenne a második legalacsonyabb búzaliszt-kereskedelmi szint 2013-14 óta, amikor 13,1 millió tonna liszt fordult meg a világpiacon.

2022/23-ban Törökország marad a legnagyobb búzalisztexportőr. Mivel ők a fekete-tengeri folyosó megnyitásának legnagyobb nyertesei, várhatóan a kivitelük meghaladja majd az 5 millió tonnát, ami mintegy 600 ezer tonnával lesz több a tavalyinál. A romló terméskilátásokat tükrözve Argentína és az Egyesült Államok export-előrejelzései is csökkentek 500 ezer, illetve 300 ezer tonnára. A kisebb hozamok, valamint a feldolgozás magas ráfordítási és energiaköltségei mellett az EU szállítmányai éves szinten várhatóan mérsékelten, 500 ezer tonnával alacsonyabbak lesznek a júliusi frissítéshez képest.

Bár még mindig a tavalyi extrém alacsony szint felett van (100 ezer tonna), de csökkent Kína lisztimport-várakozása. A valóságot nehéz mérni, hiszen legfőbb beszállítója Oroszország. A szubszaharai Afrika importja az elmúlt 12 év legalacsonyabb értéke lehet, az előrejelzések szerint 1,9 millió tonna, ami 350 ezer tonnával kevesebb, mint tavaly. A legnagyobb csökkentés Angolában várható.

Ugyanakkor a várható búzakínálat szűkülésével összefüggésben a világ legnagyobb lisztfelvásárlója, Irak vásárlásai várhatóan növekedni fognak. Az afganisztáni szállítások enyhe, 1,8 millió tonnára emelkedése is várható 2022/2023-ban.

Végül egy döbbenetes adat: Európában kiemelkedően legnagyobb mértékben nálunk emelkedik a kenyér ára. A költségek emelkednek másutt is. A hangulatkeltés forintosítása viszont másutt korlátokba ütközik.

Európában kiemelkedően legnagyobb mértékben nálunk emelkedik a kenyér ára.




Forrás: Erste Agrár Szemle 2022. 10. száma

Címkék: élelmiszer, élelmiszerpiac, sertésszektor, lisztvilágpiac
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Perspektivikus vízgazdálkodás nagy termésért és ...

A jó vízgazdálkodás minden gazdálkodónak elsődleges legyen! Főleg azoknak, akik termőterületén az átlagos éves ...