A meghülyített világ 2. Rész

A digitális világ helyén kezeléséről legalább három dolgot érdemes átgondolni: 1.Ez a világ legnagyobb profitot hozó üzlete, akár hardware-ről, akár software-ről van szó. 2.Sohasem volt annyi átverés, hazugság, álprofil „legálisan”, mint a digitális térben. 3.A mezőgazdászoknak kínált alkalmazások egy része perspektivikus és hasznos, de jelentős a gazdasági értelemben nem megtérülő álfejlődés (fejlesztőknek, kereskedőknek az is nagy üzlet).

Egy dolog az okosság, másik az okszerűség, harmadik a hasznosság. És ez természetesen nem csak a digitális műfajra igaz. Mindháromnak meg kell vagy kellene felelni! Ha nem digitális példával akarom bemutatni e hármas elvárásnak megfelelést, akkor az extrém erős, kopásálló, tartós (okos fejlesztés), a vas- és alucsöveknél könnyebben kezelhető (okszerű), olcsóbb, pláne olcsóbban használható (hasznos) Mandalstömlőket említeném. Nem kérdés a 3 pipa.

A verseny, a profit és a marketing elfeledtette az olyan érveket, mint megbízható, bevált, nincs ilyen reklám. Új legyen, trendi meg okos (jó drágán)! Chip és műanyag vesz mindenkit körül, tartós eszközök helyett. Tönkreteszik a bolygót, és ne csodálkozzunk az árspirálon sem.

Szóval igen: meg van hülyítve a világ

Gigaherczes sugárzások, szupervegyületek, permetek, klónok, mikroműanyagok, stressz… A fiatalabb generációk nagy részének igénye, hogy okos legyen minden, a telefontól a lakáson át az autóig. E három eszköz kapcsán 1-1 példa: amobilappok nagy része hasznos, ez nem vitás. Egy ismerősöm az okoslakásával hencegett. Telefonról fűtök, nem fával mondta. Jó is volt, amíg nem jött egy áramszünet, meg elfúrtak egy fűtéscsövet a falban. Egy másik ismerősöm autójában a motoros csomagtérnyitó, majd az okosvédelem miatt az ajtózárak letiltottak. Esély se volt kinyitni, így a síelés helyett másnap hazautaztak taxival, és az amúgy teljesen jó autót autómentővel kellett német szakszervizbe vinni. Okszerűség? Hasznosság? Döntsék el Önök!

A mezőgazdaságban sincs ez másként

Szuper (ritka), ha van aktuális talajvizsgálati térkép. OK, van ISOBUS-os szórónk, de nyilván még a makroelemeket sem lehet külön-külön szórni, akkor hogy lesz a műtrágyázás hordóelven precíz? Amúgy valóban a kivégzett humusztartalom a fő baj ebben a szárazságban?

Hiába volt korábban talajvizsgálat, minden elemet így sem tudunk pontosan, optimális mennyiségben pótolni. Ugyanúgy lesz + / - és pazarlás!

Hasznosabb lenne, ha a zöldtrágyázással, humifikálódással is törődnénk, de az nem üzlet a precíziós cuccokhoz képest.

Azt mondják, a precíziós vetés ügyesebb a traktorosnál, nem hagy ki, nem megy kétszer ugyanott, de mi van, ha rossz a GPS-jel, kontakt-, software-hiba van?Nemrég egy nagy kiállításon egy teljesen kísérleti stádiumban lévő gyomfelismerő precíziós permetezőgépet úgy mutattak be, mintha az kiforrott, bevált technológia lenne. Miért?

Tényleg precíziósan kellene a szántót is öntözni körforgóval? Miért? Szokta mérni valaki a csapadékot a minimális lejtésű tábla egyes részein, és volt számottevő eltérés, elfolyás ezeken a pontokon a csapadékban? Azt sem értem, miért biztos jövőként mutatják be az önvezető autót meg traktort. Nem kell ember, rossz vezetni? A szántó amúgy sem tesztpálya! Vagy majd az ezer szenzor meg a sok kilométer kábel a kontaktokkal megold mindent? No meg meddig? Ha megáll a sárban a gépcsoda, akkor jön az informatikus, és a szántó közepén megállapítja, hogy el kell vinni software-frissítésre meg szenzortesztre? Akkor hogy lesz? Ki fogja kihúzni a trélerig, ha nincs rendes traktor meg traktoros – talán az informatikus?

A kérdés költői: Megéri a méregdrága robottechnológia, ha ki kell selejtezni miatta a legnagyobb tejhozamú teheneket?

Nemrég jártam egy hi-tech istállóban. Robotok fejtek, adták az abrakot, húzták a trágyát.Nem vigéckedtek, de közelebbről már nem volt minden rendben.Kiderült, hogy az abrakadás se mindig sikerül, de a legszebb, hogy ki kell selejtezni a legnagyobb tejű állományt (35 liter feletti tehenek mind), mert a sok tízmilliós robot nem képes a nagyobb tőgyekre a fejőkelyhet felrakni, a tőgy persze begyullad… Ja meg a trágyalehúzó robot simán lehúzza a beteg, fekvő állatot is a ganéjra. Hi-tech az egész egy közepes tehenészetben több százmillióért. A hab a tortán, hogy a magas beruházási költség miatt nem tudják megvenni a jó takarmányt, toxinkötőt, gyógyszert.

Remélem, hasznos gondolatokkal segítettem munkájukat, gazdálkodásukat, és ha csak egy kicsit is hozzátettem a tisztességes kereskedelemhez és az átgondoltabb, mindent digitalizálni akaró dolgok helyén kezeléséhez, akkor ez a cikk már megérte.

Zöldtrágyanövények vetésével, a szerves anyag bedolgozásával sokat tehetünk a talajegészségért, a tápanyagok megőrzéséért

Szilágyi János

agrármérnök, marketingvezető

Pap-Agro Kft.