TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.203,61 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.553,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 60.021,85 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.089,02 Ft (tonna)
Repcemag: 159.621,06 Ft (tonna)
Full-fat szója: 210.961,02 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 647 Ft
Benzin ára: 650 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 395,06
USD: 371,09
CHF: 408,46
GBP: 461,67
Hirdetés
Törölt földhaszonélvezők, figyelem!

Törölt földhaszonélvezők, figyelem!

Agrárgazdaság - 2022.10.29

2023. február 28-ig lehet benyújtani a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kérelmeket

Korábban az AgrárUnió jogi rovatában többször foglalkoztunk azzal az alapjogsértéssel, amit a termőföld-haszonélvezők szenvedtek el, és amit a magyar jogalkotó okozott, amikor a nem közeli hozzátartozók javára, szerződéssel alapított haszonélvezeti jogok megszűnéséről és az ingatlan-nyilvántartásból történő törléséről döntött.

Az alapjogot sértő, ominózus jogszabály a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. tv. egyes rendelkezéseiről szóló 2013. évi CCXII. tv. 108. § (1) bekezdése volt. Ez rendelkezett arról, hogy a 2014. április 30. napján fennálló, határozatlan időre kötött vagy 2014. április 30. napját követően lejáró, határozott időtartamú haszonélvezeti jog jogosultjait szerzett jogaiktól lényegében megfelelő kompenzáció nélkül lehet megfosztani.

Az Európai Bíróság szüntette meg a jogsértő helyzetet

Korábbi elemzéseinkben kitértünk arra, hogy hosszú jogi küzdelem vezetett addig, amíg a jogalkotó kénytelen volt megszüntetni ezt a jogsértő helyzetet, mégpedig paradox módon a külföldi haszonélvezők jogsérelmének orvoslásával, lényegében azzal az indokkal, hogy ha Magyarországon európai jogelvek sérelme miatt nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe külföldiek, akkor Magyarországon nem lehet hátrányosan megkülönböztetni a magyarokat sem a külföldiekhez képest. Hiszen mi, magyarok is európai polgárok vagyunk, bennünket is megilletnek azok a jogok hazánkban, mint a külföldieket.

A lényeg számunkra az, hogy az Európai Bíróság megállapította a hivatkozott jogszabályi hely európai uniós jogba ütköző jellegét, ami miatt a magyar jogalkotónak (törvényről lévén szó: az Országgyűlésnek) törvényt kellett hoznia a korábbi alapjogot sértő jogszabály végrehajtásából eredő jogsérelmek orvoslására. Ezzel a korábban törölt haszonélvezeti jog jogosultjai, illetve jogutódaik számára megnyitotta annak lehetőségét, hogy a korábban törölt haszonélvezeti jogaikat az ingatlan-nyilvántartásban visszajegyeztessék, illetve hogy kompenzációban részesülhessenek.

Nem automatikus a jogorvoslat

Az nyilván „ízlés” kérdése, hogy egy jogsértő helyzet orvoslása miképpen történik meg. Az én jogérzékemnek és ízlésemnek jobban megfelel az a megoldás, amikor egy jogsértőnek bizonyult szituáció helyreállítása a jogsértés automatikus megszüntetésével, adott esetben az eredeti állapot helyreállításával történik meg. A jelen helyzetben nem ez a megoldás született. A jogsértés elszenvedőinek kérelmezniük kell a jogsértő állapot megszüntetését, az eredeti állapot helyreállítását. Tehát meghagyjuk azt a „kiskaput”, hogy azok a jogsértő állapotot elszenvedők, akik nem is realizálták a szituációt, bármilyen okból nem követték a jogszabályi változásokat, vagy nincsenek abban a helyzetben, hogy jogaikat hatékonyan érvényesítsék, maradnak a jogsértő helyzetben mint „áldozatok”. Ismerve az átlag magyar ember jogérzékenységét, jogtudatát, tájékozottságát és jog-, illetve érdekérvényesítő képességét, én nem is tekintem olyan „kicsinek” ezt a „kiskaput”. Tehát az én ízlésemnek nem nagyon felel meg ez az – elnézést az erős megfogalmazásért – „hulljon a férgese” típusú jogalkalmazás. A jelen cikknek épp az a lényege, hogy segítsen a tájékozottságban és a jogérvényesítésben.

Meghagyjuk azt a „kiskaput”, hogy azok a jogsértő állapotot elszenvedők, akik bármilyen okból nem követték a jogszabályi változásokat, vagy nincsenek abban a helyzetben, hogy jogaikat hatékonyan érvényesítsék, maradnak a jogsértő helyzetben mint „áldozatok”.

A kérelmezés menete

A legfontosabb szem előtt tartani, hogy a jogsérelem orvoslása végett benyújtandó kérelem jogvesztő határidőhöz kötött! A visszajegyezhetőség vizsgálatára és a kompenzációra vonatkozó kérelmeket ugyanis (2022. szeptember 1-től) legkésőbb 2023. február 28-ig lehet benyújtani! A „jogvesztő határidő” azt jelenti, hogy ennek elmulasztása esetén ezek a jogok nem érvényesíthetőek, aki nem él ezzel a lehetőséggel, az marad a jogsértő állapotban, hiába döntött „mellette” korábban az Európai Unió bírósága.

A kérelmet a Nemzeti Földügyi Központba kell benyújtani, amelynek döntését az ingatlan-nyilvántartásért felelős hatóság hivatalból végrehajtja. A kérelmeket a Nemzeti Földügyi Központ honlapján elérhető nyomtatványokon kell előterjeszteni. Fontos figyelni arra, hogy amennyiben nem a haszonélvezeti jogától jogellenesen megfosztott személy nyújtja be a kérelmet, hanem jogutódja, úgy már a kérelem benyújtásakor köteles jogutódi minőségét hitelesen igazolni.

A kérelmek megfogalmazásakor, benyújtásakor nemcsak azért érdemes pontosnak és körültekintőnek lenni, mert ezzel a hatóság munkáját könnyítve saját jogaink hatékony érvényesítéséhez járulunk hozzá, hanem azért is, mert a közhiteles nyilvántartásokat vezető hatóságokhoz eljuttatott téves, valóságnak nem megfelelő információk szolgáltatása akár súlyos jogkövetkezményeket is maga után vonhat. (Aki hatóságnak szándékosan valótlan adatot szolgáltat, akár büntetőjogi következményeknek is kiteszi magát, például intellektuális közokirat-hamisítás miatt.)

A kérelmek személyesen, írásban, illetve elektronikus ügyintézés útján is benyújthatóak. Az elektronikus ügyintézésre kötelezett személyek csak ezt a módszert választhatják, de azok is élhetnek ezzel a lehetőséggel, akiknek egyébként jogában áll írásban, illetve akár személyesen eljárva előterjeszteni a kérelmüket. A magam részéről az elektronikus ügyintézést javasolnám mindenkinek, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy ez a módszer nemcsak költségkímélőbb, de sok szempontból hatékonyabb és egyszerűbb is, gyorsabb ügyintézésre számíthatunk.

Mivel a kérelmezők között potenciálisan sok külföldi lehet, fontos részletszabály, hogy a kérelmező magyarországi lakhellyel, székhellyel rendelkező kézbesítési meghatalmazottat is megjelölhet, akin keresztül gyorsabban, akadálymentesebben folyhat a hivatalos kommunikáció. Ez a lehetőség csak azok számára adott, akik nem rendelkeznek magyarországi lakhellyel, székhellyel, képviselőt nem neveztek meg, illetve elektronikus kapcsolattartásnak esetükben nincs helye. A kézbesítési meghatalmazott meghatalmazását az eljáró hatósággal való első kapcsolattartás alkalmával már be kell nyújtani.

Nincs más mód

A jogsértő állapot megszüntetése, az eredeti állapot helyreállítása kizárólag ezen az úton, az állam által kijelölt módon és jogszabályi rendelkezésekkel valósítható meg. Nincs tehát lehetőség egyéb jogcímen jogorvoslatot keresni, például a Polgári Törvénykönyv kártérítésre vonatkozó szabályaira való hivatkozással. Az eredeti állapot visszaállítása iránti igénnyel vagy ennek jogi akadálya esetén a kompenzálással kapcsolatos döntések ellen a közigazgatási perek szabályai szerint lehet fellépni. Az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságok kizárólagos jogköre vizsgálni az ügyben született közigazgatási határozatokat, mégpedig kizárólag abból a szempontból, hogy a hatóság a vonatkozó jogszabályokat maradéktalanul betartotta-e.

Érdemes tehát körültekintően eljárni és figyelni a 2023. február 23. napján letelő jogvesztő határidőre, mert ez nincs is olyan nagyon messze!

A kérelmek személyesen, írásban, illetve elektronikus ügyintézés útján is benyújthatók a Nemzeti Földügyi Központba.

 




Szerző: Dr. Zeke László ügyvéd

Címkék: földhaszonélvezők, földhaszonélvezet
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Megfelelni a zöldséghajtatás növényvédelmében jelentkező ...

Olyan szakmai és társadalmi elvárások jelentkeznek a zöldségtermesztésben használatos növényvédő szerekkel ...