Aszály a földeken, cunami az agrárpiacon

Versenyfutás a vetőmagokért; fokozódik az áremelkedés az egész élelmiszer-értékláncban; az óriás gabonacégek nagyot nyernek; drágul a sertés. Zajlik az élet az agrárpiacon – szakértők magyarázatai segítenek megérteni a folyamatokat. 

Változó vetésszerkezet

Az uniós tagállamok fele szenved az aszálytól, állapította meg augusztus végi jelentésében az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja. A szárazság azokat a régiókat érinti a legsúlyosabban, ahol már 2022 tavasza is aszályos volt – hazánkban Délkelet-Magyarországot –, és további három hónapig a szokásosnál melegebb, szárazabb időjárásra van kilátás Európa egyes területein.

A tartós felmelegedés változtat a vetésszerkezetünkön is. Az már most érzékelhető, hogy versenyfutás indult a vetőmagokért – állapítja meg az Agrárpiacok rovatban a kommentár. – Az aszály miatt mennyiségben és minőségben is gyengébb a vetőmagok termése, kínálata. Úgy tűnik, azzal, hogy a szaktárca módosította a vetőmagokra vonatkozó rendeletet, sikerül a hiányt elkerülni. Ezzel együtt a nagyobb hozamú kalászosok vetőmagjai hamar kifogytak, és feltehetően nőni fog az őszi vetésterület. „Középtávon arra számítunk, hogy a tavaszi vetések aránya, területe tartósan visszaesik. Hatalmas felelősség hárul a tudományra és a szabályozásra. A szárazságtűrő fajok fejlesztése, a hozzájuk illeszkedő technológiák kialakítása, azonnali gyakorlatba állítása stratégiai jelentőségű. A talaj vízgazdálkodásának javítása, a jobb talajszerkezet, a magasabb szervesanyag-tartalom, az egészséges talajélet helyreállítása, a takarónövények, erdősávok alkalmazása pedig mindenkire súlyos tanulni- és cselekednivalót rónak. Kemény munka vár mindenkire, aki ezen a pályán akar maradni. Sajnos nem mindenkinek fog sikerülni.”

Középtávon feltehetően nőni fog az őszi vetésterület, és a tavaszi vetések aránya, területe tartósan visszaesik.

Emelkedő sertésárak

A szűkös kínálat miatt emelkednek a sertésárak: augusztusban a Németországban levágott sertések száma 10-15%-kal maradt el az előző évi mennyiségtől. Úgy hírlik, hogy a németek hamarosan újra szállíthatnak Dél-Koreába, ami újabb lendületet adna a piacnak. A malacárak is újra elérték az 50 euró/25 kg-os szintet. A sertésár-emelkedés általános a kontinensen: augusztus 8-án az átlagárak harmadával voltak az egy évvel korábbi szint fölött, és azóta tovább gyorsult az emelkedésük.

Itthon is újabb lendületet vett a sertésár emelkedése. A 34. héten 650 Ft/kg volt az élőár, de már hallottunk 700 feletti szintről is. Bár a belföldi fogyasztás csökken, a sertéshús külkereskedelme mindkét irányban élénkül. Az első öthavi adatok szerint az export mennyiségben megközelítette az importot, miközben értékben messze felül is múlta. 

Gabonacég-óriások – nő a profit

A globális gabonakereskedelemnek becslések szerint 70-90%-át a világ legnagyobb négy gabonavállalata, az Archer-Daniels-Midland Company, a Bunge, a Cargill és a Louis Dreyfus uralja évtizedek óta. A cégóriások profitja számottevően növekszik, és a következő két évben is erre számíthatnak.

„Hoppá! Kereskedőknek áll a világ. Az életterüket pedig megnövelték az immár tartósan magas –a korábbiaknál sokkal nagyobb hullámzást mutató – mezőgazdasági tömegcikkárak – vélekedik a kommentár. – Nyilván hatalmas, több lábon álló csoportokról van szó, de ijesztő piaci befolyásuk önmagában is egy sor kérdést vet fel. Remélem, azt azért senki sem gondolta komolyan, hogy az ukrajnai gabona és olajosnövény beragadása önmagában képes ekkora áremelkedéseket okozni, ilyen felvásárlási lázat indukálni.”

Ahogyan az egész élet, úgy a gabonapiac is hullámtani jelenség. Most éppen lefelé tartó hullámban van, jobbnál jobb beszállási pontokat kínálva, de hamarosan újra fordulat következik. Az, hogy a magyar piac ismét elszakadt a kontinens trendjeitől, jelzi, hogy a termelők megértették az idők szavát. Felépítették saját tárolási, szállítási kapacitásaikat annak érdekében, hogy ki tudják használni a hullámverést. Eközben remélhetőleg elég erős anyagi hátteret is kialakítottak ahhoz, hogy egy ilyen aszályos év kieséseit el tudják viselni.

Madárinfluenza – zsugorodó szektor

Soha nem volt még ilyen súlyos a baromfiinfluenza-járvány a kontinensen az Európai Bizottság jelentése szerint. 2021/22-ben 2398 kitörést regisztráltak, és 46 millió madarat érintett a járvány. Csak 2022. március 16. és június 10. között a 27 tagállamban és az Egyesült Királyságban 1182 magas patogenitású madárinfluenzavírus-kitörést jelentettek, az esetek 68 százaléka Franciaországban, 24 százaléka nálunk volt. Egyetlen más ország sem ért el 2 százaléknál magasabb arányt. Szóval koncentrált a baj – hívja fel a figyelmet a témára az Agrárpiacok rovat. A válsághelyzet, ami a baromfiszektort – különösen a víziszárnyasokat – tartósan érinti, a szektor gyorsuló zsugorodásán is nyomon követhető. Ami a statisztikákból látszik: a lúdtartók száma Magyarországon 2020-ban kevesebb mint fele volt a 2010. évi számláláskor mértnek (7 ezer, de az 50 egyednél többet tartóké mindössze 336); a kacsa- (14 ezer, de az 50 egyednél többet tartóké mindössze 568) és pulykatartóké (3,3 ezer, de az 50 egyednél többet tartóké mindössze 204) pedig harmadára esett.

A telepek száma idén is csökken a Dél-Alföldön. A szektor zsugorodik, de úgy tűnik, lassan felveszi a fenntartható méretet. 

Kivárnak a termelők, bajban a feldolgozók

Az egy évvel korábbiaknál 48,3 százalékkal voltak magasabbak a mezőgazdasági felvásárlási átlagárak 2022 júniusában. Ez új havi csúcs, hiszen eddigi csúcsa 2011 márciusában 48,2 százalék volt, akkor onnan meredeken lefordult – sorolja az adatokat a Statisztika rovat. – Erre most még akkor sem számíthatunk, ha a FAO élelmiszerár-indexe júliusban már a negyedik egymást követő hónapban mutatott csökkenést. Ezt a gabona és olajnövényárak mérséklődése idézte elő világpiaci léptékben.

Nálunk ennek a mérséklődésnek még csak halvány jelei látszanak. Például a gabonafélék ára a májusi 73,4 százalék után már „csak” 71,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A búza átlagára 127,9 Ft/kg volt, ami azt jelenti, hogy elszakadtunk a nemzetközi piaci trendektől, és nem követjük a csökkenést. Ennek oka, hogy nálunk az alacsony termést beraktározták a termelők és várják a még jobb árakat. Erre jó esélyük van, hiszen előrejelzésünk szerint a mostani csökkenő árhullám néhány héten-hónapon belül véget érhet. A növénytermesztési és kertészeti termékek ára 52,3 százalékkal volt magasabb a tavaly júniusinál, ami annak köszönhető leginkább, hogy a zöldségek ára a májusi 113,2 után júniusban 127,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, miközben a gyümölcsöké nyolchavi mérséklődés után júniusban 1,8 százalékkal nőtt.

Az élő állatok is tovább drágultak júniusban, 43,1 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. A vágósertés átlagára 580 forint volt kilogrammonként, ami az év első hat hónapjára nézve 27,1 százalékos növekedésnek felel meg. A vágóbaromfi még ennél is nagyobb, 36,8 százalékos áremelkedést mutatott, de a legnagyobb növekedést a liba (64,8%) a kacsa (48,0%) és a csirke (41,6%) mutatta az első fél évben. Az állati termékek viszonylag egyöntetűen 31-34 százalékkal drágultak az első fél évben.

Mindebből növekvő meredekségű áremelkedés bontakozik ki az egész élelmiszer-értékláncban. Az első hat hónapban az agrárárak 40,3, az élelmiszeripar belföldi árai 24,1 százalékkal, míg az élelmiszerek fogyasztói árai 15,1 százalékkal nőttek, 9,4 százalékos infláció mellett. Az értéklánc vége felé haladva tehát szelídül az emelkedési ütem.

Az alacsony termést beraktározták a gabonatermelők, és várják a még jobb árakat. Erre jó esélyük van, hiszen a mostani csökkenő árhullám néhány héten-hónapon belül véget érhet.

Forrás: Erste Agrár Szemle 2022. 8. száma