TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 61.258,27 Ft (tonna)
Napraforgómag: 143.418,12 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 59.214,59 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 49.109,96 Ft (tonna)
Repcemag: 155.080,64 Ft (tonna)
Full-fat szója: 203.957,95 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 647 Ft
Benzin ára: 650 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 394,83000
USD: 370,49000
CHF: 406,73000
GBP: 458,15000
Hirdetés
Aszály Magyarországon

Aszály Magyarországon

Agrárgazdaság - 2022.10.21

A 11. és 19. század között eltelt 800 évben mintegy 30 rendkívül súlyos aszályt jegyeztek fel, de ez persze senkinek nem vigasz arra, amit az idei évben éltünk át szinte az egész országban. Lehet firtatni az okokat és reménykedni abban, hogy nem lesz minden év ilyen, de talán jobb, ha a hasonló helyzetekre mi magunk is felkészülünk, például a talajművelés átalakításával vagy öntözésfejlesztéssel.

A derecskei Hoch István egyebek közt csemegekukoricát termel – bár lehet, helyesebb lenne a múlt idő használata, mert idén az aszály miatt olyan mértékű kára keletkezett, hogy azt fontolgatja: jövőre a csemegekukorica helyett valami mást, az aszályt jobban tűrő növénykultúrát választ földjeire.

Felbecsülhetetlen károk

„Összesen 700 hektáron gazdálkodom, ebből idén 75 hektárt tett ki a csemegekukorica – bocsátotta előre Hoch István. – Itt, Hajdú-Bihar megyében óriási károkat okozott az aszály. Az én csemegekukoricám egy része bio, a többi átállásos, előbbi 20 hektárt tett ki, annak egy részét sikerült két-háromszor öntözni és arról tudtunk betakarítani is. A többi mind tönkrement, pedig volt benne olyan, amit megöntöztünk, mégse segített, akkora volt a szárazság. Mostanra óriási vízhiány alakult ki a talajban, négyszeres, ötszörös mértékű, amit már, úgy vélem, lehetetlen pótolni öntözéssel. A mi területeink kétharmada öntözhető, de maga az öntözési kapacitás nem ilyen körülményekre van méretezve. A csemegekukorica mellett idén nemcsak a zöldségnövényeket kellett öntözni – zöldborsó, zöldbab, hagyma –, hanem a takarmánykukoricát, búzát, napraforgót is. Sajnos a befektetett tőke nem térül meg, és 30 éve nem látott veszteségünk lesz idén. Benyújtottuk kérelmünket a kárenyhítési alaphoz – bízunk benne, hogy lesz rá forrás. Úgy tudom, hogy a károsult gazdák által igényelt összeg nagyságrendekkel több, mint ami az alapban jelenleg van.”

Az óriási, négyszeres, ötszörös mértékű vízhiányt a talajban lehetetlen pótolni öntözéssel, az öntözési kapacitás nem ilyen körülményekre van méretezve.

Hoch István hozzátette: csak tetézi a bajt, hogy az input anyagok ára, az üzemanyagtól a műtrágyáig, az alkatrészeké, az energiáé az egekbe szökött, s ha ez még nem lenne elég, a földbérleti díjak is jelentősen emelkedtek. S hogy mit tesznek ezek után?

„Szerintem elengedjük a csemegekukoricát, zöldbabot – válaszolta Hoch István. – Elmegyünk extenzív irányba, olyan növényeket termelünk helyettük, amelyek jobban tűrik a szárazságot: napraforgót, őszi kalászosokat.”

hoch

Hoch István csemegekukorica-ültetvényének egy része siralmas képet mutatott

Az ország rejtett kincse: a termálvíz

hoch 2Hoch István

 

Hoch István vélhetően nem az egyedüli termelő, akinek ilyen fájdalmas döntéseket kell meghoznia, s vele együtt sokan keresik a lehetséges megoldásokat. A DélKerTÉSZ által szervezett XI. Magyar Paprika Napon Szentesen például ennek kapcsán a termálvízkincs e célra történő felhasználása került szóba.

„Az újabb aszályos nyár azt bizonyította, hogy rövid és hosszú távon egyaránt kulcskérdés az öntözővíz biztosítása, a felszín alatti és feletti vizek hasznosítása – hangsúlyozta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke. – A magyar termelők, így a DélKerTÉSZ számára nemzetközi szinten is versenyelőnyt nyújt a termálvíz, amelyet fűtött körülmények között termelő üvegházi és fóliás termelésben tudnak hasznosítani a gazdák.”

A termálvíz hatékony felhasználása kiemelten fontos feladat a következő időszakban országos szinten is. Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a minisztérium kiemelt célja a geotermikus adottságok kiaknázása, hiszen jelenleg csupán a lehetőségeink 10-15 százaléka hasznosul. A jelenlegi energiaválságban egyre inkább érződik, hogy a geotermikus energia nemzetközi szinten is versenyképes alternatívát jelenthet a hagyományos energiaforrásokkal szemben. Karcsú József környezetkutató előadásában kiemelte, Magyarország a termálvíz-hőenergia hasznosításában az ötödik a világon, a hazai szinten legjelentősebbnek számító Szentes környéki geotermikus energia felhasználása pedig nemzetközi összehasonlításban is említésre méltó, hiszen itt található Európa legsűrűbb geotermikus mezője, valamint a második legnagyobb, geotermikus energiára építő fűtési rendszere.

Az alföldi szövetkezet vezetője, Nagypéter Sándor hozzátette, hogy a vízellátáshoz köthető fejlesztések mellett továbbra is a legkorszerűbb technológiákat célszerű alkalmazni, melyek során a legvíztakarékosabb öntözési technológiákkal kell a növények vízellátását biztosítani.

Víztakarékos, automata öntözőberendezések

„Öntözés, nincs más út…” címmel rendezte meg öntözési bemutatóját szeptember közepén Nádudvari Logisztikai Központjában a KITE Zrt., melyre Nagy István, Magyarország agrárminisztere is meghívást kapott. Itt mutatták be a megoldásokat, melyek jóval túlmutatnak az öntözés témakörén.

kite

A KITE öntözési bemutatóján részt vett dr. Nagy István agrárminiszter is

Elhangzott: a probléma ellensúlyozása érdekében a talaj vízkészletének megóvása, valamint az öntözött területek arányának növelése is szükséges. Az sem elhanyagolható tényező, hogy a szakszerűtlenül végrehajtott öntözés akár jelentős környezeti károkat okozhat, és gazdaságtalan is. A KITE Zrt. ennek okán a legmodernebb öntözőberendezések forgalmazásán túl elkötelezett a gazdálkodók szakmai döntéseinek támogatása mellett is. Azt is megtudhattuk, hogy ehhez alapot ad az általuk kialakított országos meteorológiai hálózat is, tagjainak száma a 2022-es év végére az ezres nagyságrendet is elérheti annak köszönhetően, hogy a KITE Zrt. partnerköre felismerte a helyben végzett meteorológiai mérések jelentőségét. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően pedig a 2023-as évtől elérhetővé teszik partnereik számára az öntözésirányítás-alkalmazást, amely a légköri paraméterek, a talajnedvesség mérése, valamint a hétnapos előrejelzés alapján ad ajánlást az adott tábla, adott növényfaj, -fajta vagy hasznosítási mód esetében megfelelő öntözési fordulóra és az öntözési normára.

Ami az öntözőrendszereket illeti: nemcsak árban, hanem technológiai szintben is jelentős eltérések lehetnek a különböző öntözőrendszerek között, mondta lapunknak Darida Csaba, a szolnoki Magtár Kft. öntözési projektvezetője.

„A klasszikusnak mondható és szántóföldi kultúrákban ma is használatos dobos öntözés mostanság, amikor egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a víztakarékos öntözésre, a pazarlás megszüntetésére, nem mondható korszerűnek, hiszen a vízágyúk a vizet a levegőbe lövik, ahol annak egy része elpárolog – szögezte le elöljáróban Darida Csaba. – A kiöntözött víznek körülbelül a 60-70 százaléka hasznosul, a többi elveszik a növény számára. Mindemellett ennek a rendszernek nagy az emberi erőforrásigénye is. Mobil nyomócső-hálózatot kell kiépíteni hozzá, a dobokat, illetve a vízágyúkat traktor húzza ki a területen, ez is emberigényes, mert nem egyszeri, hanem ismétlődő műveletről beszélünk, amit 6-10 óránként el kell végezni. Ha a tábla adottságai megfelelőek – tehát a mérete legalább 20-25 hektár és négyszög alakú –, akkor azon már alkalmazhatók a modern körforgó, illetve a lineár típusú berendezések. Utóbbiak a nagy, egybefüggő táblákra ideálisak, hiszen egy-egy öntözőberendezés hossza elérheti az egy kilométert is. Vízkivétel szempontjából megkülönböztetünk csatornás és tömlős lineárokat. Előbbi esetén az öntözendő táblán lévő csatornából folyamatosan veszi ki a vizet a berendezés, amit szórófejeken keresztül juttat ki a területre. A tömlős lineár nem a csatornából szívja fel a vizet, hanem föld alatti nyomóvezetéken és a meghatározott távolságra kialakított hidráns csatlakozásokon keresztül jut el a víz az öntözőgépbe. Ezzel is az a gond, hogy az átkapcsolások mindig embert igényelnek. A legmodernebb és mostanában legnépszerűbb berendezések már automatizáltak, tehát az emberi beavatkozás minimálisra csökkenthető, ami napjainkban, amikor munkaerőhiány tapasztalható az élet szinte minden területén, nem mellékes szempont. Ezek az úgynevezett körforgó berendezések, amelyek abban hasonlítanak a lineár típusúakhoz, hogy ugyanúgy 40-60 méteres tagokból állnak. Viszont van egy beton talapzatra rögzített központi tornyuk, ebbe érkezik a víz a föld alatti nyomóvezetéken. Ezen a tornyon keresztül tápláljuk be a vizet a körforgó berendezésbe, amely teljesen automatizálható, akár távolról, okostelefonnal is irányítható. Mivel a berendezés körmozgást végez, a sarkok öntözése korábban nehezen volt megoldható, de már erre is van megoldás. Utolsó tagként egy úgynevezett kornerkart kapcsolnak a géphez, ami önálló GPS-vezérléssel rendelkezik, s megfelelő időben kinyitja, illetve becsukja azt, így az öntözéssel lefedett terület nagymértékben növelhető egy négyszögletes vagy alaktalan táblán is. Nyilván, az emberi tényező itt sem kiküszöbölhető teljesen, de mindenképpen minimális jelenlétet igényel.”

Darida Csaba hozzátette: a lineár és körforgó technológia ráadásul olyan szórófejekkel dolgozik, melyek az esőcsepphez leginkább hasonló vízkijuttatásra képesek. Szándékosan nem használtuk a porlasztás kifejezést, hiszen porlasztásról ennél a technológiánál szó sincs, vízcseppképzésről beszélünk. Ennek is köszönhető, hogy az öntözés a lehető legkisebb veszteséggel, a teljes táblán egységes mennyiségben és minőségben valósul meg.

„Jó hír annak, aki már rendelkezik régebbi típusú lineár berendezéssel, hogy szórófejszettcserével és GPS-vezérlés felszerelésével nem kell lemondani a víztakarékosságról és a távvezérelhetőségről” – fogalmazott a szakember.

A lineár és körforgó technológia önálló GPS-vezérléssel működik, és olyan szórófejekkel dolgozik, melyek az esőcsepphez leginkább hasonló vízkijuttatásra képesek, a lehető legkisebb veszteséggel.

Vízkivételi kapacitásbővítés várható

Az öntözésfejlesztéshez szükséges vízkivételi kapacitásbővítésre készül az Országos Vízügyi Főigazgatóság, tudtuk meg a szervezet sajtó osztályától.

A mezőgazdasági öntözésfejlesztéshez szükséges állami vízkínálat bővítése érdekében az agrár- és vízügyi szervezetek 104 állami főművi területet jelöltek ki prioritási sorrendben a 2020–2030 közötti időszakban megvalósuló öntözésfejlesztésre – írták válaszukban. A projektek célja zömében meglévő csatornák alkalmassá tétele a megnövekedő öntözési vízigények kielégítésére, ami magában foglalja a meder-, műtárgy- és szivattyútelep-rekonstrukciót, de ezenkívül kiterjed új műtárgyak építésére és csatornaszakaszok kialakítására is. Ez alapján 2019–2021. évben ütemezetten 31 projekt előkészítése és tervezése történt meg, valamint 15 főművi öntözésfejlesztési beruházás kivitelezése zajlott le, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakmai irányítása mellett az 1426/2018. (IX. 10.) Korm. határozatban foglalt keretösszeg terhére. Ezen túl folyamatban van 7 síkvidéki és 10 dombvidéki tározó fejlesztésének előkészítése is. A főművi rendszerekre kapcsolódó harmadlagos művek, amelyek az állami vízelosztó rendszerektől az öntözőtelepekig történő vízvezetést biztosítják, a Nemzeti Földügyi Központ vagyonkezelésében vannak, melyek fejlesztése az agrártárca feladatkörébe tartozik. Az öntözési vízigények kielégítéséhez elengedhetetlen az irányító Agrárminisztériummal való szoros együttműködés a vízkínálat és vízfelhasználás összehangolásában. Az OVF nyitott és kész az együttműködésre – olvasható a vízügyi főigazgatóság válaszában.

A vízmegtartás ösztönzése közös érdek

Az agrártárcától a rendelkezésre álló pályázati forrásokról és támogatásokról érdeklődésünkre a következő választ kaptuk:

„Gazdálkodóink számára a mind gyakoribb hosszú, száraz időszakok miatt létfontosságúvá válik a vízvisszatartást, a vízmegtartást és a talajnedvesség megőrzését, illetve a talaj termőképességének megtartását segítő eljárások tudatos gyakorlati alkalmazása. E célokat a saját termelői önérdek felismerése mellett a jelenleg működő agrártámogatási rendszer számos eleme ösztönzi, ugyanakkor az elmúlt években összegyűlt szakmai tapasztalatok alapján a 2023-tól induló új támogatási időszakra nézve az Agrárminisztérium még több és hatékonyabb eszközt tervezett meg a gazdálkodók ösztönzésére ezen a területen. Az Európai Bizottság számára tavaly év végén benyújtott magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv tervezett zöld intézkedéseinek mindegyike egymásra épül és tartalmaz vízmegtartásra irányuló támogatási elemet, amely komoly bővülést eredményez a jelenlegi időszakhoz képest. A talajok és ökoszisztémák vízmegtartó képességének javítását elsősorban a földhasználatváltás, a felszínborítás mozaikossá tételének (szegélyélőhelyek, nem termelő területek), illetve a vízmegőrző agrotechnikák alkalmazásának ösztönzésével kívánjuk elérni. Ennek mindenkire kötelező eszközeit az alaptámogatáshoz kapcsolódóan írjuk ki, támogatással pedig önkéntes alkalmazásukat ösztönözzük az agrár-ökológiai programban (AÖP), az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG), az ökológiai gazdálkodás támogatása (ÖKO) terén, a vízvisszatartást szolgáló infrastruktúra fejlesztésének támogatásával. Továbbá új beruházási és fenntartási támogatási programot is kidolgoztunk olyan új területek kialakítására, ahol nem érdemes szántóföldi termelést folytatni és létrehozhatóak vizes élőhelyek, valamint területi vízvisszatartást szolgáló kisléptékű vízi létesítmények.”

Azt is olvashattuk a válaszban: érdekeltté teszik a gazdálkodókat és külön támogatási eszközökkel támogatják is őket abban, hogy akár bizonyos területeik földhasználatának megváltoztatásával javítsák többi termőföldjük vízháztartását, minél hosszabb ideig őrizzék meg a vizeket, hozzanak létre vizes élőhelyeket és alakítsanak ki területi vízvisszatartást szolgáló kisléptékű vízi létesítményeket. Támogatás révén a gazdálkodók gazdaságosan nem művelhető vagy erre a célra felhasználható más szántóikat vízmegtartó funkcióval bíró területekké alakíthatják át és akként tarthatják fenn. Ennek érdekében a területalapú alaptámogatás esetében ezeket a termelésből kivont területeket támogathatóvá teszik, melyek ezzel jogosultakká válnak a kifizetésekre – jelenleg az ellenőrzéskor ezeket kizárják, vagy eleve nem tartoznak a támogatható területek körébe. Levonva a korábbi időszak tanulságait, kidolgoztak és elindítanak egy új beruházási és fenntartási támogatási programot is, amelynek keretében nemcsak a területek vízmegtartó funkcióinak kialakításához szükséges beruházásokat finanszírozzák meg, hanem többéves fenntartási támogatást is biztosítanak melléjük.

magtar

A Magtár Kft. által kínált öntözési megoldások nemcsak látványosak, hanem hatékonyak is

A vízmegtartó képesség javítását elsősorban a földhasználatváltás, a felszínborítás mozaikossá tételének, illetve a vízmegőrző agrotechnikák alkalmazásának ösztönzésével kívánja az Agrárminisztérium elérni.

Több és intenzívebb hőhullám

met

Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa, Szentes Olivér tanulmányban foglalkozott a hazai aszály kérdéskörével. Ebben egyebek közt az áll: az éves csapadék országos átlagban 600 mm körüli hazánkban, általában 500 és 700 mm közé esik. A legcsapadékosabb években előfordul 800 mm feletti érték is, míg a legszárazabb évek, amiket inkább az utóbbi évtizedekben találunk, 450 mm alatt maradnak. Hosszú távon az éves csapadék kismértékű csökkenése figyelhető meg. Magyarországon tehát átlagosan háromévente előfordul egy szárazabb vagy csapadékosabb év. Rendszertelenül előfordulnak továbbá tartósan száraz, illetve csapadékos évek sorozatban is. Tartósan száraz évek jellemezték például az 1940-es évek közepét vagy az 1980-as évek végét, 1990-es évek elejét. Tartósan csapadékos éves sorozata volt például az 1910-es vagy 1960-as években. Országos átlagban évente van egy közel egy hónapos időszak, amikor nem fordul elő 1 mm-t elérő napi csapadék. A csapadékosabb nyugati, délnyugati országrészben ez az átlag pár nappal kevesebb, míg a szárazabb Alföldön néhány nappal több. Az átlagos maximum Magyországon 50 nap körüli minden klímanormál esetén, ami azt jelenti, hogy egy-egy évben általában van egy kisebb terület az országban, ami szinte mindig az Alföldre esik, ahol körülbelül 50 napon át nincs 1 mm-t elérő napi csapadék. Átlagosan 6-7 évente két hónapot meghaladó ilyen időszak is előfordul az országban.

Összességében megállapítható: az országon belül általában a hegyvidéki területek és a nyugati, délnyugati országrész a csapadékosabb, míg az Alföld középső része a legszárazabb. Szárazabb évek esetén az ország legszárazabb része egyértelműbben az Alföldre esik, ami gyakran nagyobb területre kiterjed. Ez is azt mutatja, hogy Magyarországon belül leginkább az Alföld van aszálynak kitéve, és ott a legnagyobb a kockázata a tartós, súlyos aszálynak is. Az elmúlt évszázadban is gyakran előfordultak, akár éveken keresztül is száraz periódusok. A hazánkban időnként fellépő szárazság, aszály hozzátartozik Magyarország éghajlatához, ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám pedig erősíti az aszályhajlamot.

 

 




Szerző: AgrárUnió

Címkék: öntözés, aszály, öntözőberendezések
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

ANImashExpo a MATE szakmai partnerségében

Új kiállítással bővül a HUNGEXPO kínálata: 2024. december 5-7. között rendezik az ANImashEXPO-t, melynek célja, ...